Beszélő Összkiadás, 1987-1989 (21-27. szám)

1988 / 3. (25.) szám - Térségünk - Demszky Gábor: Kis magyar helytörténet

BESZÉLŐ 25 Nekem nagyon fontos ennek az elcsatolási történetnek a felderítése, mert valójában engem az ottani munkám miatt ítéltek el. Legalább a gyerekeim és unokáim is­merjék meg a tényeket, tudják meg, mi is történt valójá­ban. Nem hittem, hogy valaha el tudom még mondani Dokumentumok Nyilatkozat Alulírott Kiss Sándor volt magyar országgyűlési képvise­lő, a Magyar Parasztszövetség igazgatója a következőket igazolhatom Kecskési-Tollas Tibor 1945. és 1946. évi mű­ködéséről. Bereg megye vásárosnaményi járásának 23 községéből és néhány Tisza-menti Szatmár-megyei faluból a Szovjet Vörös Hadsereg 1944. évi őszi bevonulása után „pár na­pos munkára” hívta be a 18-60 év közötti férfilakosságot. Ugyancsak ilyen munkára hívták be a kárpátaljai ma­gyar falvak lakóit is. A Beregszászra és Munkácsra bevo­­nulókat 1944 októberében Szolyvára vitték gyűjtőtábor­­ba, majd november végén útnak indították őket át a Kár­pátokon, nyári öltözetben, hetek óta kiéhezetten, lerom­­lottan Ukrajnába. Nagyobb részük ez út alatt elpusztult. 1945 őszétől egyesek hazaszállingóztak közülük, betegen, évtizedeket öregedve. Az elhurcoltaknak csak mintegy egytizede maradt meg, az sem lett soha életében egész­séges. 1945 március-áprilisában e községekben földet osztottam a földreformtörvény lehető legjobb végrehajtása érdeké­ben. Ennek a kerületnek lettem képviselője előbb az ide­iglenes Nemzetgyűlésben, majd - miután a Független Kisgazdapárt Országos Vezetőségének megbízásából a párt részéről vezettem az 1945. novemberi választásokat - az Országgyűlésben is. 1944 őszén a vásárosnaményi járás 23 községében orosz közigazgatást vezettek be. A Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt vezető­inek tudomására jutott, hogy a Szovjetuniónak az a ter­ve, hogy e terület lakosságával kimondassa a Magyaror­szágtól való elcsatlakozást. A Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium e két párthoz tartozó tagjai akciót szerveztek ennek megakadá­lyozására. Az akcó vezetői voltak: Kecskési-Tollas Tibor, az új demokratikus hadsereg leigazolt főhadnagya és Szilágyi Gábor vezérkari százados. Kettőjük közül Szilágyi Gábort még az ellenállási mozgalomból ismertem, Kecskési-Tollas Tiborral ott Beregben ismerkedtem meg. Igyekeztek adato­kat szerezni az elhurcoltakról, bátorítani a határ menti ma­mindezt, és különösen annak örülök, hogy a beszélgetés egyéb dokumentumokkal és visszaemlékezésekkel együtt kerül nyilvánosságra. D. G.: Köszönöm a beszélgetést. gyár­falvak nagyrészt asszonyokból, gyerekekből és öre­gekből álló lakosságát az elcsatolást szolgáló, megfélemlí­tő propagandával dolgozó szovjet tervvel szemben. Fel­adatukat mindketten nagy körültekintéssel, becsü­letességgel és elszántan végezték, még akkor is, amikor tevékenységükre a szovjet vezetés alatt álló politikai ren­dőrség és katonapolitikai osztály is felfigyelt. Mivel engem az összeesküvési perben a kommunista ren­dőri szervek 1947 januárjában lefogtak és elítéltek, e te­rületre nem térhettem vissza. Börtönből való kiszabadu­lásom utáni időkben értesültem arról, hogy azokat, akik ebben a szovjet elcsatolást megakadályozó mozgalomban részt vettek, az ÁVO üldözőbe vette. New York, 1968. június 10. Kiss Sándor volt országgyűlési képviselő Nyilatkozat Alulírott Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök igazo­lom, hogy Kecskési-Tollas Tibort 1945 és 1946 esztendők­ből ismerem, aki akkor mint a demokratikus honvédség főhadnagya különleges megbízást kapott tőlem és a hon­védelmi minisztert­, hogy a Bereg megyei orosz csapatok által megszállt és közigazgatásilag is kisajátított községek elhurcoltjai érdekében felderítést végezzen. Kecskési-Tollas Tibor ezt a feladatát a legnehezebb kö­rülmények között mindvégig becsületes magyar munká­val végezte még akkor is, amikor a katonapolitikai osz­tály és az államvédelmi szervek erre fölfigyeltek. Jelentései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az akkori Szövetséges Ellenőrző Bizottság közreműködésével sike­rült elérni, hogy e területet újból visszacsatolják az anya­országhoz. Tudomásom szerint a későbbiekben ez volt az igazi oka annak az üldözésnek, melyet ellene az ÁVO megindított, s mely később börtönbe juttatta. Washington, 1966. február 25. Nagy Ferenc v. miniszterelnök

Next