Beszélő 16. (1986)

1986 / 16. szám

- 70 ­VANNAK-E EMBERI JOGAINK? A Helsinki utáni évtized emberi jogi mozgalmai olyan nyilvános ma­gatartást honosítottak meg Kelet-Európa szovjet rendszerű országaiban, amelynek ezen a tájon alig volt hagyománya. Nyiltan vállalják, hogy te­vékenységük, sőt, már .a puszta létük is, hatályos igazgatási és büntető jogszabályokba ütközik. Mondhatnánk, éppen az a céljuk, hogy erre a konf­liktusra felhívják a közfigyelmet. Mert érvelésük szerint olyasvalamit tesznek, amit megcselekedni minden ember legalapvetőbb joga. Ha mégis akad törvény, amely üldözi, akkor a törvényt kell megváltoztatni. De milyen alapon szegezzük szembe a kodifikált joggal az emberi jo­gokat? Milyen alapon jelentjük ki,hogy vannak emberi jogaink, noha a törvényhozás nem védi kielégítően, az állami^gatás nem tartja tisztelet­ben, az igazságszolgáltatás nem juttatja érvényre őket? Milyen alapon ál­lítjuk, hogy e jogok erősebb parancsokat tartalmaznak a hatályos jog elő­írásainál, hogy érvényteleníthetik az utóbbiakat, ha konfliktusba kerül­nek velük? Tanulmányom, amelynek második fejezetét köziem a Beszélőben, ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Az egész munkát külön füzetként szeretném köz­readni. A Beszélő-közlésből elhagytam a szakirodalmi utalásokat. Jogok,_morá. 1 i_s_ jogok, ember i__j£gok Amikor azt mondjuk, hogy X-nek joga van valamihez - például tetszé­se szerint elkölteni a pénzét, megcsodálni egy köztéri látványosságot, vagy vonatra szállni -, ezzel olykor csak annyit kivágunk állítani, hogy az a valami nem tilos,; nincs olyan szabály, amelyet X megszegne, amikor vásárol, beáll a bámészkodók közé vagy felszáll a vonatra. Nem gondoljuk, hogy megsértené az igy felfogott jogokat, ha élelmesebb vevők már mindent ösz- szevásároltak, amire emberünk foga fájt, ha akkora tömeg verődött össze, hogy ő már nem fér a látvány közelébe, vagy ha a vasúti szerelvény any- nyira zsúfolt, hogy neki már nincs módja felfurakodni. Máskor ennél erősebb értelemben beszélünk jogokról. Tegyük fel pél­dául, hogy X foglalót fizetett egy ritka árura vagy nézőtéri jegyet vál­tott vagy a közönséges szakaszjegy mellé helyjegyet is vett. Ez esetben nemcsak ahhoz van joga, hogy vásároljon, bámészkodjon, utazzék - ha idő­ben érkezik* Az eladó köteles félretenni a számára a lefoglalt árut; a rendezők kötelesek olyan helyre vezetni őt, ahonnan látja az attrakciót; a kalauz köteles szabaddá tenni foglalt helyét, ha valaki odatelepednék. Akinek ilyen, erősebb értelemben van joga valamihez, annak hozzá kell jutnia ahhoz a dologhoz, függetlenül a többiek jóindulatától, belá­táséitól, erkölcsi helyeslésétől vagy a körülmények szerencsés összjáté- kától. Alább mindig ebben a szigorúbb értelemben használom a "jogok" ki­fejezést, A jogok tehát nekem, a jogalanynak megengednek valamit, más szemé­lyekre pedig kötele£s£ge_k£t_r£na_kj_ vagy arra kötelezik őket, hogy ne bán­janak velem a jogaimmal ellentétes módon /például ne alkalmazzanak velem szemben önkényes erőszakot/, illetve ne avatkozzanak be a jogain gyakor­lásába /ne akadályozzanak a hitéletben, a munkavállalásban/, vagy arra, hogy adják meg nekem, amire igazoltan igényt tartok /az elvégzett munka diját az előzetes megállapodás szerint, rendben fizessék ki/, A jogaim által kötelezett személyek köre lehet szülcebb vagy tágabb: egy ember, néhány ember, esetleg az összes többi ember. Tartozhatnak kö­zéjük természetes személyek és jogi személyek /magánszervezetek, hatósá­gok/, Ugyanaz a jog általában többféle kötelezettséggel is párosul, s a 70

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék