Beszélő 25. (1988)

1988 / 25. szám

Nekem nagyon fontos ennek az elcsatolási történetnek a felderítése, mert valójában engem az ottani munkám miatt ítéltek el. Legalább a gye­rekeim és unokáim ismerjék meg a tényeket, tudják meg, mi is történt valójában. Nem hittem, hogy valaha el tudom még mondani mindezt, és különö­sen annak örülök, hogy a beszélgetés egyéb do­kumentumokkal és visszaemlékezésekkel együtt kerül nyilvánosságra. D.C. : Köszönöm a beszélgetést. Dokumentumok NYILATKOZAT Alulírott Kiss Sándor volt magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Paraszt­szövetség igazgatója a következőket igazolhatom Kecskési-Tollas Tibor 1945 és 1946 évi működéséről. Bereg megye vásárosnaményi járásának 23 községéből és néhány Tisza-menti Szatmár-megyei faluból a Szovjet Vörös Hadsereg 1944 évi őszi bevonulása után "párnapos munkára" hívta be a 18-60 év közötti férfilakosságot. Ugyancsak ilyen munkára hívták be a kárpátaljai magyar falvak lakóit is. A Beregszászra és Munkácsra bevonuló- kat 1944 októberében Szolyvára vitték gyűjtőtá­borba, majd november végén útnak indították őket át a Kárpátokon, nyári öltözetben, hetek óta kiéhezetten, leromlottan Ukrajnába. Nagyobb ré­szük ez út alatt elpusztult. 1945 őszétől egye­sek hazaszállingóztak közülük, betegen, évtizede­ket öregedve. Az elhurcoltaknak csak mintegy egytizede maradt meg, az sem lett soha életében egészséges. 1945 március-áprilisában e községekben földet osztottam a földreform-törvény lehető legjobb végrehajtása érdekében. Ennek a kerületnek lettem képviselője előbb az ideiglenes Nemzetgyűlésben, majd - miután a Független Kisgazdapárt Országos Vezetőségének megbízásából a párt részéről vezet­tem az 1945 novemberi választásokat - az Ország- gyűlésben is. 1944 őszén a vásárosnaményi járás 23 községében orosz közigazgatást vezettek be. A Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Paraszt­párt vezetőinek tudomására jutott, hogy a Szovjet­uniónak az a terve, hogy e terület lakosságával kimondassa a Magyarországtól való elcsatlakozást. A. Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisz­térium e két párthoz tartozó tagjai akciót szerveztek ennek megakadályozására. Az akció vezetői voltak: Kecskési-Tollas Tibor, az új demokratikus hadsereg leigazolt főhadnagya és Szilágyi Gábor vezérkari százados. Kettőjük közül Szilágyi Gábort még az ellenállási mozgalomból ismertem, Kecskési-Tollas Tiborral ott . Beregben ismerkedtem meg. Igyekeztek adatokat szerezni az elhurcoltakról, bátorítani a határmenti magyar falvak nagyrészt asszonyokból, gyerekekből és öregekből álló lakosságát az elcsatolást szolgáló, megfélemlítő propagandával dolgozó szovjet tervvel szemben. Feladatukat mindketten nag>^ körültekintéssel, becsületességgel és elszántan végezték, még akkor is, amikor tevékenységükre a szovjet vezetés alatt álló politikai rendőrség és katonapolitikai osztály is felfigyelt. Mivel engem az összeesküvési perben a kommu­nista rendőri szervek 1947 januárjában lefogtak és elítéltek, e területre nem térhettem vissza. Börtönből való kiszabadulásom utáni időkben érte­sültem arról, hogy azokat, akik ebben a szovjet elcsatolást megakadályozó mozgalomban részt vettek, az ÁVOüldözőbe vette. New York, 1968. június 10. Kiss Sándor volt országgyűlési képviselő NYILATKOZAT Alulírott Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök igazolom, hogy Kecs­kési-Tollas Tibort 1945 és 1946 esz­tendőkből ismerem, aki akkor mint a demokratikus honvédség főhadnagya különleges megbízást kapott tőlem és a honvédelmi minisztertől, hogy a Bereg megyei orosz csapatok által megszállt és közigaz­gatásilag is kisajátított községek elhurcoltjai érdekében felderítést végezzen. Kecskési-Tollas Tibor ezt a feladatát a legnehezebb körülmények között mindvégig becsü­letes magyar munkával végezte még akkor is, amikor a katonapolitikai osztály és az államvédelmi szervek erre fölfigyeltek. Jelentései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az akkori Szövetséges Ellenőrző Bizottság közreműködésével sikerült elérni, hogy e terü­letet újból visszacsatolják az anyaországhoz. Tudomásom szerint a későbbiekben ez volt az igazi oka annak az üldözésnek, melyet ellene az ÁVO megindított, s mely később börtönbe jut­tatta. Washington, 1966. február 25. Nagy Ferenc v. miniszterelnök 5?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék