Beszélő, 1990. január-június (1. évfolyam, 1-25. szám)

1990-06-30 / 25. szám

BESZÉLŐ Bán Zsuzsa: Az üzenet 4 Szerkesztőségünk képviselői tudósítanak Varsói Szerződés - Interpellációk 5 KÜLFÖLD Wojciech Maziarski: Mozaikember 6 Krasztev Péter: Itt a piros, hol a piros - karneváli játék a bolgár választásokon 7 Szilágyi Imre: A Szlovén Demokrata Szövetség kongresszusa 9 Kiss Ilona: Túlélő élcsapat 9 BELFÖLD Tamás Gáspár Miklós: Magyarok és németek 11 Eörsi János: Gyéké­nyes­ - és más morzsák 13 Mi történik a cseppel a tengerben? 14 Solt Ottilia: Ma a megfogant életnek emberi jogai vannak 16 Havas­i Solt: Távol Afrikától... 17 Fényi Tibor: Szocreál mese egy mátyásföldi házról 18 Napállamelmélet meg Luggerek, avagy a változatlan lét meg a kullogó tudat 19 Minden kényszer nélkül... 20 RÁBESZÉLŐ Programajánlat napról napra 22 GAZDASÁG Németh Teréz: Tőzsde Budapesten 24 ESSZÉ­­Bauer Tamás: Elmélkedés egy vereségről 25 KÖRNYEZET Hegedűs Csaba: Atom vagy lignit? 27 KULTÚRA Gyekiczki András: Auschwitz eljött Budapestre 29 Konrád György: Mi az a NA­NE? 30 Tímár Katalin: Na, igen! 31 HÁTSÓ OLDAL Eörsi János: Meg lettem dicsérve 32 MEGINT A CÍMER Az Országgyűlés múlt heti ülésén nem született döntés a címer ügyében, a koronás címer nem kapta meg a kétharmados többséget. Az SZDSZ-frakciónak a kérdésben egyszerűen nem volt álláspontja, mivel tavaly tavaszi közgyűlésünkön félretettük a címer­ügyet, és azóta sem tértünk vissza rá. Tölgyessy Péter az alkotmánymódosítási vitán egyszerűen történelmi címert mondott, megkerülve a kérdést. Ez a mai helyzetben nem szerencsés. Korábban legalább két komoly érv merült fel a koronás címer ellen. Egyrészt a koronás címer az úri Magyarországgal, míg a Kossuth-címer a magyar forradalmakkal fejez ki kontinuitást. Másrészt a koro­nás címer - mely csak a történelmi Magyarországnak, illetve az irredenta Horthy-Magyarországnak volt címere - érthető bizalmatlanságot kelt a szomszéd államokban és a szomszéd népekben. Ma e két érv még nagyobb súllyal esik latba, mint korábban. Ma, amikor a Honvédelmi Bizottság kis­gazda elnöke előbb leventéket, majd kakastollas csendőröket akar látni, amikor az MDF-es művelődési miniszter az órarendbe iktatott hitoktatást akarja visszahozni, és ezzel azt, hogy az egyik legfontosabb hatóság, az iskola nyilvántartást vezessen a gyerekek felekezeti hovatartozásáról; amikor a kormánypártok egy egész Európában meghaladott családeszményt követnek, és így tovább, akkor egy ilyen szimbolikus kérdésben is világossá kell tenni, hogy a szabad de­mokraták mással kívánnak kontinuitást vállalni, mint a kormánypártok. Ma, amikor ez az Országgyűlés egyperces fel­állással emlékezik Trianonra, nem különböztetve meg a magyarlakta területek elszakadását általában a történelmi Magyarország felbomlásától; amikor a hat parlamenti párt olyan nyilatkozatot fogad el az ügyben, amely hangsúlyosan a határok erőszakos módosítását zárja ki, megengedve a határok nem erő­szakos módosítását (mint ahogy a bécsi döntések is erőszakos cselekmény nélkül változtatták meg a határokat), akkor a koronás címer visszaállítása ugyanezen parlament által már nem is félreérthető, hanem félreérthetetlen üzenet lenne. Ennek pedig éppen a határon túli magyarság inná meg a levét. A következtetés csak egy lehet: Kossuth-címer, és nem szent koronás címer. Ma ez politikai kérdés. Bauer Tamás BESZÉLŐ Új folyam, I. évfolyam 25. szám Kiadja: AB-Beszélő Kft. 1084 Bp., Déri Miksa u. 10. Telefon: 113-7574,133-8583, Telefax: 134-3504 A szerkesztőbizottság elnöke: Kis János Szerkesztők: Eörsi János, Fekete Éva, F. Havas Gábor, Havas Fanny, Kiss Ilona, Kőszeg Ferenc, Nagy W. András, Pap Mária, Solt Ottilia Képszerkesztő: Szilágyi Lenke Lapterv: Galántai György munkája alapján Szedés, tördelés: NEVI Kiadói Csoportja Nyomás: 90-1001 Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0865-4093 TARTALOM: 1990. június 30.

Next