Beszélő, 1991. július-szeptember (2. évfolyam, 27-39. szám)
1991-07-13 / 28. szám
2 1991. július 13. F. Havas Gábor: Színvallás (Beszélő, 1991.27. szám) Tisztelt Szerkesztők! Mint a Beszélő többé-kevésbé rendszeres olvasója érdeklődéssel olvastam Színvallás című beszámolójukat az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának üléséről, amelyen a képviselők Bogdán Emil rádiójegyzetét vitatták meg. A cikk első részébe magam is belecsúsztam, lévén szó csúsztatásról. Idézem: „S a szolidaritás ezzel még nem ért véget. Amikor néhány nappal később az ügy parlamenti fejleményei kapcsán a Fidesz is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé, a frakciótárs Horváth Béla a Magyar Hírlap hasábjain lendült ellentámadásba (június 14.)."’ Ez érdekes. Magam eddig azt hittem, hogy a szolidaritás erény. Most már világos, hogy nem az, hanem „ellentámadás". És most nézzük a makacs tényeket: a rádiójegyzet május 12-én hangzott el, a Fidesz tiltakozó nyilatkozata pedig csak június 12-én, azaz az írás felolvasása után 1 hónappal (!). Ezek után az én „ellentámadásom" június 14- én jelent meg, és semmi köze nem volt a rádiójegyzethez. Nyitl levelem egy 2 nappal (!) korábbi fideszes parlamenti magatartást utasított el, tehát a fiatal demokraták vártak egy hónapot az ellentámadással. De ha már így röpködnek a nyílvesszők, akkor én is támadásba lendülök! Mivel is zárult az érdemi parlamenti „vita" az ún. Bogdán-ügyben? Idézem az Országgyűlés jegyzőkönyvét: „dr. Orbán Viktor Remélem, a kereszténydemokraták tapsolnak. Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!" Nem gondolja az emberi jogokra olyannyira kényes Beszélő, hogy ennek a nyegleségnek az elemzésére is sort kellene kerítenie? Mert ez is sért annyi embert, mint amennyit a Bogdán-jegyzetből feltételeznek. Szabó Dezső írta 1935-ben: „...a liberalizmus például igen nemes haragot tud előállítani, ha Ember és Ember között különbséget tesznek. De sajátságosan mindig csak akkor, ha az a nagybetűvel írt Ember, akinek érdekében ez az etikus zsörtölődés történik: zsidó." Gondolom, a fent idézett mondat mára már Önök szerint sem helytálló. Legyen rá bizonyság, hogy visszatérnek dr. Orbán Viktor liberális (?) megszólalására az istenhívő emberek védelmében! Amen. Horváth Béla országgyűlési képviselő MDF H. B. ezúttal indokolatlanul idézi Szabó Dezsőt. A nagybetűvel írt Ember a jelen esetben: pigmeus. Az ügy fentebb említett szereplői (Bogdán Emil, Horváth Béla, Orbán Viktor, Szabó Dezső) közül ismereteim szerint egyedül Jézus Krisztus zsidó. - A szerk. Igen tisztelt szerkesztőség! Szeretném megkérdezni, tudnak-e valamit Csóti Györgyről. Arra volnék kíváncsi, milyen adottságok birtokosaként lett a nevezett képviselő alelnöke az Országgyűlés külügyi bizottságának, és hogyan tárgyalhatott egy külföldi tanácskozáson a román miniszterelnökkel, Petre Románnal Magyarország hivatalos szószólója gyanánt. Megdöbbenéssel olvastam ugyanis egy sajtónyilatkozatát (Népszabadság, 1991. június 25.), amely szerint, mikor a megbeszélésen szóba hozta a kolozsvári magyar főkonzulátus helyreállításának az ügyét, olyan feleletet kapott Petre Romántól, hogy erre jelenleg azért nem kerülhet sor, mert Kolozsvár népe ellenzi (jóllehet a kolozsváriakat tudtommal sohasem szavaztatták meg ez ügyben). Még inkább megdöbbentett azonban, amit erre Csóti György saját közlése szerint válaszolt, hogy tudniillik, ha így állnak a dolgok, akkor a főkonzulátus egyelőre ne a létesítéséről annak idején kötött magyar-román egyezményben megjelölt székhelyén, azaz magának Kolozsvárnak a falai között újítsa fel tevékenységét, hanem átmenetileg települjön Marosvásárhelyre (aminek az ötletét a román kormányfő - teljesen érthetően - „mosolyogva" fogadta). Hiszen köztudomású, hogy az említett egyezmény a főkonzulátus működési területét Erdély nyugati felére korlátozta, mivel a román kormányzat a magyar főkonzult mindenáron távol akarta tartani a Székelyföldtől. Aki tehát a főkonzulátus megegyezés szerinti működési területén kívül fekvő Marosvásárhelyt javasolta ideiglenes székhelyül, az erre a szerepre ugyanennyi joggal akár Jászvásárt vagy éppenséggel Brailát is ajánlhatta volna. Vagyis azt kezdeményezni, hogy a főkonzulátus - akár csak időlegesen is - váljék meg Kolozsvártól, és éppen Marosvásárhelyen húzza meg magát, nem pusztán semmivel sem menthető jogfeladást jelent, hanem egyben újabb kiváló ürügyet is szolgáltathat az ellenérdekű fél számára a főkonzulátus új életre keltésének elodázásához, amennyiben a román kormány most a vallásoknak a nemzetközi jog mérlegén mit sem nyomó ellenérzésein kívül arra is hivatkozhatik majd, hogy a főkonzulátus Vásárhelyre költöztetésnek a gondolata nem egyeztethető össze a főkonzulátus létét annak idején megalapozó egyezményben előírtakkal. Végül azt szeretném még megkérdezni, látnak-e lehetőséget annak biztosítására, hogy külkapcsolataink fejlesztését a jövőben ne nehezíthessék ennyire felkészületlen és felelőtlen emberek. Tisztelettel: Spira György Kedves Csiky Sándor! Megdöbbentem, hogy megdöbbent a Hogyan lehet másképp iskolát csinálni (IV.) című írásomban foglaltakon. Megdöbbentem, mert tudomásom szerint az interjúalanyom által felhánytorgatottakkal ön több ízben személyesen is szembesülhetett. Mint akkor, ezúttal sem kaptak a hallgatók érdemi tájékoztatást Öntől a kérdéseikre. Nekem küldött levelére nem szándékoztam válaszolni. Most is csak egy dolgot tartok fontosnak megemlíteni: ha valaki arra szánja el magát, hogy újságírást oktat, célszerű hogy meg tudja különböztetni az interjú készítőjét az interjú alanyától. Tudniillik az egyik kérdez, a másik válaszol. Ha Ön interjút készít Jeszenszky Gézával, a Zwack-ügyet nem az Ön szemére kell hányni. Köszönöm, hogy firkálmányomra elégségest adott volna, és irományomat mintapéldányként tanítani fogja. Én ezt jó lelkiismerettel nem ígérhetem Önnek viszonzásképp. Csak azt az egyet nem értem: mégis mi tetszett meg az írásomban annyira, hogy nem évismétlésre utasít? Csak nem az igazság? Török Monika Örömmel jelentem, tévedtem! A múlt heti Beszélőben nekikeseredve szidtam a Magyar Fórumot, amiért elsüllyesztette egy hasábjain napvilágot látott, nyílt levélre írt válaszomat. A múlt heti Magyar Fórum egy órával hamarabb került az utcára, mint a Beszélő. (Legalábbis a Parlament folyosójára.) Benne kiemelt helyen, kommentár nélkül a levelem. Tévedtem tehát. A Magyar Fórum kifogástalanul korrekt volt, csupán késlekedett egy kicsit. Örülök, hogy nem volt igazam. Ennél csak annak örülnék jobban, ha a véleményemet még egy hétig megtartottam volna magamnak. Egy kis türelem - úgy látszik - sosem árt. Solt Ottilia VisszaBeszélő V Kör Tisztelt Beszélő Szerkesztősége! Telefonon történt előzetes megbeszélésünk alapján felkérjük a Beszélő Szerkesztőségét a V Kör (Veszprémi Fiatal Alkotók Köre) Atlantisz című alkotótáborán és fesztiválján egy beszélgetésre. Ennek időpontja: 1991. július 17.21 óra. Helye: Városi Művelődési és Ifjúsági Ház (Veszprém, Vár utca 17.) Kilián László Arra az esetre, ha szerény személyünk nem tenné önmagában is elég vonzóvá a fesztivált, újra közöljük a többi programot is. Szerkesztőség Július 10., 20 óra Találkozó az Árgus szerkesztőséggel (Székesfehérvár) Július 11., 19 óra Kamarazene Haydn-művekből a székesegyházban 21 óra Találkozó a Délután p. m. lap szerkesztőivel (Pécs) Hárs György Péter költővel (Pécs) Méhes Károly költővel (Pécs) Július 12-13. Térfesztivál (az Óváros téren) 12 óra Megnyitó 13-17 óra Mai dalos találkozó 17.30- 22 óra Rock-party Colorado együttes (szabadtéri színpad) Veszprémi Fesztivál Zenekar Mercedes Band Kispál és Borz együttes lemezbemutatója Július 13.10-17 óra (Óváros tér) Gyermek- és bábműsorok Utcaszínházak Utcazenészek Alexander Hersch folkműsora (NSZK) 1730-2030 óra (Belváros) Atlantiszi vízicsata és számháború 21 óra Három dudás egy táncházban (szabadtéri színpad) Július 14. Szünnap Július 15., Reggeltől: Az erdő építése 17 óra Beszélgetés Várnagy Ildikó festőművésszel (Budapest) 19 óra Musique Trouvée koncert (szabadtéri színpad) 22 óra Mecseki Free Band koncertje (nagyterem) Július 16., 19 óra Találkozó az Új Symposion szerkesztőivel (Újvidék) Július 17., 19 óra Beszélgetés Szemadám György képzőművésszel (Budapest) 21 óra Találkozó a Beszélő szerkesztőivel (Budapest) Július 18., 19 óra Tatros együttes csángó táncháza Július 19., 16 óra Társasjáték-pályázat eredményhirdetése 16.30- 17.30 óra A kiállítások összevont megnyitása 18 óra Új Hölgyfutár 20 óra ef Zámbó Happy Dead Band koncert A fesztivál vendégei lesznek még: Géczi János költő (Budapest-Veszprém) Nappali Ház Szerkesztőség (Budapest) Pompeji Szerkesztőség (Szeged) Tolnai Ottó költő (Újvidék) Szemző Tibor zenész (Budapest) Balla Zsófia költő (Kolozsvár) Egyed Péter filozófus, költő (Kolozsvár) Keserű Ilona képzőművész (Pécs) Vidovszky László zeneszerző (Pécs) pi^s és 1.6