Beszélő, 1991. július-szeptember (2. évfolyam, 27-39. szám)

1991-07-13 / 28. szám

2 1991. július 13. F. Havas Gábor: Színvallás (Beszélő, 1991.27. szám) Tisztelt Szerkesztők! Mint a Beszélő többé-kevésbé rendszeres olva­sója érdeklődéssel olvastam Színvallás című be­számolójukat az Országgyűlés emberi jogi, ki­sebbségi és vallásügyi bizottságának üléséről, amelyen a képviselők Bogdán Emil rádiójegyzetét vitatták meg. A cikk első részébe magam is bele­csúsztam, lévén szó csúsztatásról. Idézem: „S a szolidaritás ezzel még nem ért véget. Amikor néhány nappal később az ügy par­lamenti fejleményei kapcsán a Fidesz is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé, a frakciótárs Horváth Bé­la a Magyar Hírlap hasábjain lendült ellentáma­dásba (június 14.)."’ Ez érdekes. Magam eddig azt hittem, hogy a szolidaritás erény. Most már vilá­gos, hogy nem az, hanem „ellentámadás". És most nézzük a makacs tényeket: a rádiójegyzet május 12-én hangzott el, a Fidesz tiltakozó nyilat­kozata pedig csak június 12-én, azaz az írás felol­vasása után 1 hónappal (!). Ezek után az én „ellentámadásom" június 14- én jelent meg, és semmi köze nem volt a rádió­­jegyzethez. Nyitl levelem egy 2 nappal (!) korábbi fideszes parlamenti magatartást utasított el, tehát a fiatal demokraták vártak egy hónapot az ellen­­támadással. De ha már így röpködnek a nyílvesszők, akkor én is támadásba lendülök! Mivel is zárult az érde­mi parlamenti „vita" az ún. Bogdán-ügyben? Idé­zem az Országgyűlés jegyzőkönyvét: „dr. Orbán Viktor Remélem, a kereszténydemokraták tap­solnak. Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!" Nem gondolja az emberi jogokra olyannyira ké­nyes Beszélő, hogy ennek a nyegleségnek az elemzésére is sort kellene kerítenie? Mert ez is sért annyi embert, mint amennyit a Bogdán-jegy­­zetből feltételeznek. Szabó Dezső írta 1935-ben: „...a liberalizmus például igen nemes haragot tud előállítani, ha Ember és Ember között különbséget tesznek. De saját­ságosan mindig csak akkor, ha az a nagybetűvel írt Ember, akinek érdekében ez az etikus zsörtölő­­dés történik: zsidó." Gondolom, a fent idézett mondat mára már Önök szerint sem helytálló. Legyen rá bizonyság, hogy visszatérnek dr. Orbán Viktor liberális (?) megszólalására az istenhívő emberek védelmé­ben! Amen. Horváth Béla országgyűlési képviselő MDF H. B. ezúttal indokolatlanul idézi Szabó De­zsőt. A nagybetűvel írt Ember a jelen esetben: pigmeus. Az ügy fentebb említett szereplői (Bog­dán Emil, Horváth Béla, Orbán Viktor, Szabó De­zső) közül ismereteim szerint egyedül Jézus Krisztus zsidó. - A szerk. Igen tisztelt szerkesztőség! Szeretném megkérdezni, tudnak-e valamit Csóti Györgyről. Arra volnék kíváncsi, milyen adottságok birtokosaként lett a nevezett képviselő alelnöke az Országgyűlés külügyi bizottságának, és hogyan tárgyalhatott egy külföldi tanácskozá­son a román miniszterelnökkel, Petre Románnal Magyarország hivatalos szószólója gyanánt. Megdöbbenéssel olvastam ugyanis egy sajtó­­nyilatkozatát (Népszabadság, 1991. június 25.), amely szerint, mikor a megbeszélésen szóba hoz­ta a kolozsvári magyar főkonzulátus helyreállítá­sának az ügyét, olyan feleletet kapott Petre Ro­mántól, hogy erre jelenleg azért nem kerülhet sor, mert Kolozsvár népe ellenzi (jóllehet a kolozsvári­akat tudtommal sohasem szavaztatták meg ez ügyben). Még inkább megdöbbentett azonban, amit erre Csóti György saját közlése szerint vála­szolt, hogy tudniillik, ha így állnak a dolgok, ak­kor a főkonzulátus egyelőre ne a létesítéséről an­nak idején kötött magyar-román egyezményben megjelölt székhelyén, azaz magának Kolozsvár­nak a falai között újítsa fel tevékenységét, hanem átmenetileg települjön Marosvásárhelyre (aminek az ötletét a román kormányfő - teljesen érthetően - „mosolyogva" fogadta). Hiszen köztudomású, hogy az említett egyezmény a főkonzulátus mű­ködési területét Erdély nyugati felére korlátozta, mivel a román kormányzat a magyar főkonzult mindenáron távol akarta tartani a Székelyföldtől. Aki tehát a főkonzulátus megegyezés szerinti működési területén kívül fekvő Marosvásárhelyt javasolta ideiglenes székhelyül, az erre a szerepre ugyanennyi joggal akár Jászvásárt vagy éppen­séggel Brailát is ajánlhatta volna. Vagyis azt kez­deményezni, hogy a főkonzulátus - akár csak időlegesen is - váljék meg Kolozsvártól, és éppen Marosvásárhelyen húzza meg magát, nem pusz­tán semmivel sem menthető jogfeladást jelent, ha­nem egyben újabb kiváló ürügyet is szolgáltathat az ellenérdekű fél számára a főkonzulátus új élet­re keltésének elodázásához, amennyiben a román kormány most a vallásoknak a nemzetközi jog mérlegén mit sem nyomó ellenérzésein kívül arra is hivatkozhatik majd, hogy a főkonzulátus Vá­sárhelyre költöztetésnek a gondolata nem egyez­tethető össze a főkonzulátus létét annak idején megalapozó egyezményben előírtakkal. Végül azt szeretném még megkérdezni, lát­nak-e lehetőséget annak biztosítására, hogy kül­­kapcsolataink fejlesztését a jövőben ne nehezít­hessék ennyire felkészületlen és felelőtlen embe­rek. Tisztelettel: Spira György Kedves Csiky Sándor! Megdöbbentem, hogy megdöbbent a Hogyan lehet másképp iskolát csinálni (IV.) című írásom­ban foglaltakon. Megdöbbentem, mert tudomá­som szerint az interjúalanyom által felhánytorga­­tottakkal ön több ízben személyesen is szembe­sülhetett. Mint akkor, ezúttal sem kaptak a hallgatók érdemi tájékoztatást Öntől a kérdé­seikre. Nekem küldött levelére nem szándékoztam válaszolni. Most is csak egy dolgot tartok fontos­nak megemlíteni: ha valaki arra szánja el magát, hogy újságírást oktat, célszerű hogy meg tudja különböztetni az interjú készítőjét az interjú ala­nyától. Tudniillik az egyik kérdez, a másik vála­szol. Ha Ön interjút készít Jeszenszky Gézával, a Zwack-ügyet nem az Ön szemére kell hányni. Köszönöm, hogy firkálmányomra elégségest adott volna, és irományomat mintapéldányként tanítani fogja. Én ezt jó lelkiismerettel nem ígér­hetem Önnek viszonzásképp. Csak azt az egyet nem értem: mégis mi tetszett meg az írásomban annyira, hogy nem évismétlés­re utasít? Csak nem az igazság? Török Monika Örömmel jelentem, tévedtem! A múlt heti Beszélőben nekikeseredve szidtam a Magyar Fórumot, amiért elsüllyesztette egy ha­sábjain napvilágot látott, nyílt levélre írt válaszo­mat. A múlt heti Magyar Fórum egy órával hama­rabb került az utcára, mint a Beszélő. (Legalábbis a Parlament folyosójára.) Benne kiemelt helyen, kommentár nélkül a levelem. Tévedtem tehát. A Magyar Fórum kifogástala­nul korrekt volt, csupán késlekedett egy kicsit. Örülök, hogy nem volt igazam. Ennél csak an­nak örülnék jobban, ha a véleményemet még egy hétig megtartottam volna magamnak. Egy kis tü­relem - úgy látszik - sosem árt. Solt Ottilia VisszaBeszélő V Kör Tisztelt Beszélő Szerkesztősége! Telefonon történt előzetes megbeszélésünk alapján felkérjük a Beszélő Szerkesztőségét a V Kör (Veszprémi Fiatal Alkotók Köre) Atlan­tisz című alkotótáborán és fesztiválján egy be­szélgetésre. Ennek időpontja: 1991. július 17.21 óra. Helye: Városi Művelődési és Ifjúsági Ház (Veszprém, Vár utca 17.) Kilián László Arra az esetre, ha szerény személyünk nem tenné önmagában is elég vonzóvá a fesztivált, újra közöljük a többi programot is. Szerkesztőség Július 10., 20 óra Találkozó az Árgus szer­kesztőséggel (Székesfehérvár) Július 11., 19 óra Kamarazene Haydn-művek­­ből a székesegyházban 21 óra Találkozó a Délután p. m. lap szerkesz­tőivel (Pécs) Hárs György Péter költővel (Pécs) Méhes Károly költővel (Pécs) Július 12-13. Térfesztivál (az Óváros téren) 12 óra Megnyitó 13-17 óra Mai dalos találkozó 17.30- 22 óra Rock-party Colorado együttes (szabadtéri színpad) Veszprémi Fesztivál Zenekar Mercedes Band Kispál és Borz együttes lemezbemutatója Július 13.10-17 óra (Óváros tér) Gyermek- és bábműsorok Utcaszínházak Utcazenészek Alexander Hersch folkműsora (NSZK) 1730-2030 óra (Belváros) Atlantiszi vízicsata és számháború 21 óra Három dudás egy táncházban (szabad­téri színpad) Július 14. Szünnap Július 15., Reggeltől: Az erdő építése 17 óra Beszélgetés Várnagy Ildikó festőmű­vésszel (Budapest) 19 óra Musique Trouvée koncert (szabadtéri színpad) 22 óra Mecseki Free Band koncertje (nagyte­rem) Július 16., 19 óra Találkozó az Új Symposion szerkesztőivel (Újvidék) Július 17., 19 óra Beszélgetés Szemadám György képzőművésszel (Budapest) 21 óra Találkozó a Beszélő szerkesztőivel (Bu­dapest) Július 18., 19 óra Tatros együttes csángó tán­cháza Július 19., 16 óra Társasjáték-pályázat ered­ményhirdetése 16.30- 17.30 óra A kiállítások összevont meg­nyitása 18 óra Új Hölgyfutár 20 óra ef Zámbó Happy Dead Band koncert A fesztivál vendégei lesznek még: Géczi János költő (Budapest-Veszprém) Nappali Ház Szerkesztőség (Budapest) Pompeji Szerkesztőség (Szeged) Tolnai Ottó költő (Újvidék) Szemző Tibor zenész (Budapest) Balla Zsófia költő (Kolozsvár) Egyed Péter filozófus, költő (Kolozsvár) Keserű Ilona képzőművész (Pécs) Vidovszky László zeneszerző (Pécs) pi^s­ és 1.6

Next