Beszélő, 1994. április-június (5. évfolyam, 14-26. szám)
1994-04-07 / 14. szám
Neményi László: AWACS-ügyek, amerikai külpolitika Beszélő, 1994. március 31. Neményi László kitűnő elemzést közöl a magyar külpolitikának az AWACS-gépek és a délszláv kapcsolatok vonatkozásában megmutatkozó botlásairól. A cikk legfontosabb végkövetkeztetéseihez legfeljebb annyit tudok bánkódóan hozzáfűzni: de kár, hogy nem én írtam. A kifejtésnek azonban van egy vonulata, amely véleményem szerint sehogyan sem állja meg a helyét. A szerző több alkalommal is leszögezi, hogy az ellenzék egyetlen szóval sem bírálta Boross „karakán kiállását”, és az egész ellenzék a konszenzusos külpolitika szoknyája mögé bújt. Ehhez számomra megtisztelő engedményként hozzáfűzi, hogy az SZDSZ nevében, ha megkésve is, de a múlt hét végén Szent-Iványi István elhatárolódott a miniszterelnök meggondolatlanságától. Én egy kissé másként látom a történteket. Javaslom, hogy kövessük az események kronológiáját. A miniszterelnök az AWACS-gépek kitiltására vonatkozó kijelentését február 11-én tette egy nemzetközi sajtótájékoztatón. Az általam ismert első ellenzéki reakció Kovács Lászlótól (MSZP) származik, aki valóban melegen üdvözölte a döntést a Népszabadság február 14-i számában. Nekem először másnap, február 15-én nyílt alkalmam nagy és jelentékeny nyilvánosság előtt (a Külügyi Társaság ülésén) világosan jeleznem, hogy elsietett és hibás lépésnek tartom a miniszterelnöki bejelentést. A február 16-i Magyar Hírlap és Magyar Nemzet ezt pontosan közölte is. Ugyanezen az ülésen Szájer József (Fidesz) is véleményt nyilvánított, és az általa kifejezésre juttatott támogatásba is vegyült némi kritika. A parlament honvédelmi és külügyi bizottsága február 18-án tartotta zárt ülését az AWACS-gépek repülésének további engedélyezéséről. Ezen az ülésen (majd egyszer remélhetőleg a zárt ülés jegyzőkönyvei is hozzáférhetőek lesznek) Mécs Imre és jómagam határozottan bíráltuk mind a miniszterelnök kijelentését, mind az ismertetett levéltervezetet. Alighanem ennek is része volt abban, hogy végül a levél - brüsszeli információim szerint - soha nem került átadásra. Az ügy rendkívüli kényességére tekintettel elfogadtunk egy minimálkonszenzust, amelyet nagy pontossággal ad vissza a Magyar Hírlap másnapi (február 19.) tudósítása. Ebben a nyilatkozatban már valóban a károk enyhítése játszott döntő szerepet, de érzékeltettem a kormány és a szabad demokraták közötti hangsúlyeltolódást is. Fel sem tudnám sorolni, hogy azóta hányszor bíráltam a külpolitikának ezt a veszélyes kibicsaklását. Csak néhány a fontosabbak közül: a TV4 Drót című adásában március közepén, március 18-án Szegeden egy sajtótájékoztatón, amelyről beszámolt a Magyar Rádió Krónika című adása aznap és a Népszava másnapi száma, március 20-án a Rádió Visszaszámlálás című választási műsorában. A cikk által hivatkozott március 26-i sajtótájékoztató valójában az utolsó a bírálatok sorában, és nem a megkésett első. És még valami. Az újságok sem egységesen sorakoztak fel a döntés mellett. A Magyar Hírlapban kezdettől több kritikus hangvételű írás jelent meg az üggyel kapcsolatban. Elsősorban Fodor János publicisztikájára gondolok, de szerkesztőségi cikk is foglalkozott hasonló szellemben a kérdéssel, mint Neményi László írása. Ez nem von le semmit Gömöri Endre kitűnő vezércikkének értékéből, de tényszerűen nem ő volt az első, aki megtörte a magyar sajtó egyszólamú támogatását. Hozzászólásom talán szőrszálhasogatásnak tűnik, hiszen az írás érdemi mondandóját, nem érinti. Mégis, ha egy elismert elemzőnek nem tűnt fel, hogy legalábbis a szabad demokraták bírálták ezt a lépést, akkor félő, hogy a nagyközönség még kevésbé érzékelte a nézetkülönbségeket. Talán ez a rövid hozzászólás segít eloszlatni a félreértéseket. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN ■ ■ ■ Nyilatkozat Az utóbbi napokban megnőtt a száma azoknak a megnyilvánulásoknak, amelyek Haas Györgynek, a pártoktól független Választási Hírlevél, az Országgyűlési Napló és a Kódexpress felelős kiadójának tulajdonított politikai publikációkra kérnek magyarázatot, illetőleg azokból téves következtetéseket kísérelnek meg levonni. A további tévedések, félreértések elkerülése végett a magyar kiadó ezúton tájékoztatja az érdekelteket, hogy nem azonos Haas György bécsi újságíróval, a Független Kisgazdapárt képviselőjelöltjével, a Beszélő március 24-i számában közzétett olvasói levél szerzőjével. Üdvözlettel: HAAS GYÖRGY KIADÓ ■ ■ ■ REVÍZIÓ 2011. REVÍZIÓ 1997. BESZÉLŐ, 1994. ÁPRILIS 7. VISSZABESZÉLŐ A Friedrich Naumann Alapítvány és az Esély társadalom- és szociálpolitikai folyóirat Család a változó világban címmel konferenciát rendez az ENSZ által meghirdetett Családok Nemzetközi Éve alkalmából 1994. április 9-én Helyszín: 1071 Budapest, Városligeti fasor 45. A konferencia programja 9.30 Köszöntő - Pröhle Gergely, Friedrich Naumann Alapítvány Megnyitó - Mécs Imre, SZDSZ, országgyűlési képviselő 10.00-10.20 Körmendy-Ékes Judit: Az ENSZ gyermekjogi egyezménye és a család 10.20-10.40 H. Sas Judit: A magyar családok néhány sajátossága a közelmúlt történelmének összefüggésében 10.40-11.00 Tóth István György: A családi támogatások elosztási hatásai 11.00-11.20 Lévai Katalin: A családsegítés eredményei, kudarcai 11.20-12.30 Hozzászólások, vita. Vezeti: Pataki János 14.00-14.20 Herczog Mária: Kényszerek és kihívások a gyermekvédelem területén 14.20-14.40 Tardos Anna: Dilemmák a gyermekvédelem területén A csecsemőotthon lehetőségei 14.40-15.00 Pócs Margit: A Gödöllői Családóvó Nyári Egyetem tapasztalatai 15.00-15.20 Spitzer Tibor: Az állami gondozottak családépítési kísérletei 15.20-16.00 Hozzászólások, vita. Vezeti: Pataki János _____________________________________________________