Beszélő, 1994. július-szeptember (5. évfolyam, 27-39. szám)

1994-07-07 / 27. szám

VISSZABESZÉLŐ Szól a kakas már Beszélő, 1994. június 16., 30. SZÓL A KAKAS MÁR -K­ tette ezt szóvá a Beszélő című politi­kai és kulturális hetilap 1994. június 16-i számában, mivelhogy Berecz Já­nosnak cikke jelent meg a június 9-i Magyar Hírlapban. Mi az hogy megjelent?! Megjelentették a szerkesztők „a furcsa módon még mindig liberális hír­ben álló napilapban” (vö.: Beszélő, 1994. június 30., Laki Mihály) Berecz cikkét. Mégpedig azért, hogy miként Laki Mihály írja, a figyelem elterelőd­jék a pofozóbábu - Berecz­­ és a volt elvbarátai, mai csendes szövetségesei - az új parlamentben ülő néhány volt­­fiók-Berecz - hasonlóságáról, akik ki tudja, mit forgatnak a fejükben. -K­ pedig az említett írásban föl­teszi a kérdést, vajon kiknek kezdett Berecz beszélni­­ a Magyar Hírlap ha­sábjain? Kiknek szól a kakas már? Nos, nem azoknak, akiknek -K­ és Laki - esetleg - gondolná. Hanem azoknak, akik valóban azt gondolják, hogy a vélemény szabad, és akik képe­sek elviselni, hogy a liberális napilap­ban, a Magyar Hírlapban a vélemé­nyek szabadon megjelenhetnek, még akkor is, ha azokkal nem értenek egyet. (És persze a válaszok ugyancsak napvilágot fognak látni - ahogy Vere­bes István is leszedte a keresztvizet a Berecz-cikkről a Magyar Hírlapban.) Kiknek szól a kakas már? Azoknak is, akik Laki Mihályhoz hasonlóan azt mondják, hogy nem kell minden beérkezett cikket leközölni. Csak éppen minden beérkezett cikket el kell olvasni, majd arra kell gondolni, hogy ha nem is értünk a tartalmával egyet, de úgy látjuk, a megszólalás ér­dekes lehet, van-e jogunk megfosztani az olvasót attól a lehetőségtől, hogy szabadon véleményt nyilvánítson egy másik véleményről. Bonyolult dolog ez, nem is tudom, halljuk-e egyáltalán, szól az a kakas már? SZENTKIRÁLYI ANDRÁS a Magyar Hírlap lapszerkesztője ■ ■ ■ A MEGÚJULT ARCULATÚ LAP IDEI ELSŐ, DUPLA SZÁM TÉMÁJA A FÉRFI - NŐ SZENTKUTHY MIKLÓS: Misztériumjáték két színpadon KIS JÁNOS: Abortusz: újabb érvek és ellenérvek RONALD DWORKIN: A nők és a pornográfia CATHERINE A. MACKINNON és RONALD DWORKIN vitája a pornográfiáról (fordította: Heil Tamás) (BÁN ZOLTÁN ANDRÁS): A házasságtörési regényekről BÁN ZSÓFIA: Frida Kahlo: A másik, aki ugyanaz KÁLMÁN C. GYÖRGY: Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron... HALÁSZ PÉTER: A zenei nyelv dualitásáról HANNAH ARENDT: A nyolcvanéves Heidegger (fordította: Orbán Katalin) ERNEST GELLNER: Számadás a borzalomról (fordította: Keszthelyi András) GEORGES BATAILLE: Az áthágás (fordította: Várkonyi Benedek) SÁGHY MARIANNE: A nők városa MARTHA LAMPLAND: Családi portrék (fordította: Szalai Miklós) SÁRMÁNY ILONA: A „Femme fatale" tündöklése és bukása ELAINE SHOWALTER: Dekandencia, homoszexualitás és feminizmus (fordította: Nagy László) MIHAIL HELLER: A legyőzött osztály asszonya - a győztesek zsákmánya (fordította: Király Zsuzsa) BÍRÓ YVETTE: Légy, mi lennél: férfi... NEMÉNYI MÁRIA: A kötelező heteroszexualitástól a kötelező feminizmusig ELISABETH BADINTER­ XY, avagy a férfiidentitásról (fordította: Mihancsik Zsófia) KOVÁCS M. MÁRIA: A magyar feminizmus korszakfordulója LUKÁCS GABRIELLA—SÜKÖSD MIKLÓS: Transzszexualitás, transzvesztizmus és a nemi szerepek konstrukciója REVÍZIÓ 1997. A CAMILLE PAGLIA: SEXUAL PERSONAE (Babarczy Eszter) UNA STORIA DELLE DONNE (Sóghy Marianne) FRANCOISE GIROUD: Alma Mahler ALMA MAHLER-WERFEL: FÉRJEIM, SZERELMEIM (Várkonyi Benedek) ________4$ Recenzió 2 BESZÉLŐ, 1994. JÚLIUS 7.

Next