Beszélő, 1995. január-március (6. évfolyam, 1-13. szám)

1995-03-16 / 11. szám - RÁBESZÉLŐ

22. szerda ZENE ÉSZAK FÉNYEI A Francia Intézet sorozatában most reneszánsz énekegyüttes, az Ensemble Clément Jane­­quin mutatkozik be Orlando di Lasso, Claudin de Semizy, Cle­mens Non Papa, Pierre Manchicourt, Jean La Fage, Josquin Deprez és Claude Le Jeune műveivel. Mátyás-templom, 19­6 (Bp. I., Szentháromság tér) Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola Zenekara Debussy TAVASZ-a, Grieg a-MOLL ZONGORAVERSENY-e és Stravinsky Tavaszi áldozat-s hangzik el norvég zongoramű­vész, Sigurd Slattebrekk közre­működésével. Vezényel: Ligeti András Zeneakadémia, 19.30 (Bp. VI., Liszt F. tér 8.) MERLIN KLUB Selmeczi György operát játszik Verdi: Traviata (3. rész) „Az operaelemzéssel az a célom, hogy a közönség találkozhasson a zsenialitás működésével. Miért így gondolta? Mi az, amitől az egész mechanizmus működik? Hiszen azt soha nem vizsgáljuk. Helyette van a Tuttó Mobili. Pár taktussal a Traviatából. Verdi egész zsenialitásából ez maradt." (S. Gy.) (22 h, a belépés Ingyenes) (Bp. V, Gerlóczy u. 4.) RÁDIÓ Forum Rákosi Mátyás pszicho­. HISTÓRIÁJA Dr. Lányi Gusztáv pszicholó­gussal Zeley László beszélget, szigorúan tudományos alapon (például egy 1947-ben készült Rorschach-teszt elemzésével), hogyan és miképp vált Rákosi „népünk és pártunk bölcs vezé­révé és tanítójává”. Kossuth, 22:30 Idegen városban Bodor Ádám novelláját Gothár Péter alkalmazta rádióra és rendezte, s ez­­ a RÉSZLEG film­változata után - biztosíték ar­ra, hogy a hangjáték méltó az elbeszéléshez: Gothár tud Bodo­rul. Bartók, 10.05 __23. csütörtök TÁNCSZÍNHÁZ Bozsik Yvette: A sárga tapéta Az előadást Bozsik Yvette tánc­művész és Sacha Heis brit szí­nésznő készítette Charlotte Perkins Gilman amerikai írónő azonos című novellája alapján, mely családtörténet, közép­pontjában egy víziókkal küsz­ködő labilis nővel. Szereplők: Sacha Heis, Bozsik Yvette, Ol­dal István, Vati Tamás Petőfi Csarnok, 20­0 (22-én, szerdán és 24-én, pénteken is) (Bp. XIV., Zichy M. út 14.) FILM Carlos Sau­ra filmjei Lidérces éjjel (spanyol, 1989) Carlos Saura filmje a tizenhatodik századi Spanyolország vallási küz­delmeibe vezet el; főhőse, Juan de Yepes (Keresztes Szent János) bör­tönben töltött kilenc hónapjának ví­vódással, megkísérlésekkel, fizikai sanyargattatásokkal terhes története elevenedik meg. Duna Tv, 21.15 ZENE Rövidzárlatok - Elektroakusz­tikai koncert Tavaly rendezték meg először Szombathelyen az Új Generá­ció Zene és Technológiai Ver­senyt. A díjnyertes alkotásokat hallhatjuk. Közreműködik: Ni­cholas Hopkins (zongora) és a Componensemble, vezényel: Serei Zsolt Francia Intézet, 19 h (Bp.I., Fő u. 17.) Capella Nova Skócia vezető capellaegyüt­­tese 1986 óta több mint 30 kortárs zenei művet mutatott be. Budapesten régizenével, XV-XVI. századi alkotásokkal lépnek föl. Mátyás-templom, 20 h (Bp. I., Szentháromság tér) PÓDIUM Az Író színháza: Nádasdy Ádám Kamra, 19 h (Bp. V., Ferenciek tere 5.) BESZÉLŐ, 1995. MÁRCIUS 16. RÁBESZÉLŐ Szolgáló művészet „A náci kor művészete nagyon is sok szállal kötődik a­ múlthoz... A hivatalos festészet például belső pártviszá­lyok nyomán kristályosodott ki - s mindegyik tábor a tradíciót hangsúlyozta. Goebbels eleinte kifejezetten von­zódott az expresszionizmushoz (ami sokak szerint a né­met gótika öröksége), de ezt mások... degenerált művé­szetként utasították el. Rosenberg inkább a népi temati­kájú festészetet pártolta - s közülük nem is a leg­­rosszabbakat... Hitler viszont - saját stíluseszményének az igézetében - a századvégi zsánerfestészetet kedvelte. »Németnek lenni annyi, mint világosnak lenni« - mondta a festészettel kapcsolatban 1934-ben. (...) A náci művészet ugyanis nem a semmiből pattant elő... A fasizmus modernellenességét egyfelől egy legalább há­rom-négy évtized óta tartó erős népi konzervativizmus előzte meg (az 1890-es években sokan éppoly dühödten támadják az impresszionizmust, mint majd később Hit­ler). Másfelől viszont a fasizmus szépségesztétikája szo­ros szálakkal kapcsolódik a klasszikus német idealizmus­hoz is. Wilhelm Heinse 1794-ben megjelent Ardinghello című regénye például éppúgy ad absurdum viszi a klasszicizáló szemléletet, mint Breker vagy Thorak szob­rai. Goebbels 1933 áprilisában hosszú levelet intézett Furtwänglerhez, amelyben a politika és a művészet egye­sítésének a vágyát ecsetelte. Szavai kísértetiesen egybe­csengenek azokkal a gondolatokkal, amelyeket Schiller fejtett ki az ember esztétikai neveléséről írott leveleiben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Schiller protofa­­siszta volt, illetve Goebbels idealista, hanem hogy Né­metország történelmét végigkíséri az a naiv vágy, hogy az aktuálpolitikának és a szépművészeteknek egybe kell csengeniük." (Földényi F. László) Három új dokumentumfilm a Harmadik Birodalom há­rom sztárművészéről, Leni Riefenstahl filmrendezőről, Norbert Schultze zeneszerzőről és Arno Breker szob­rászról A képek hatalma: Leni Riefenstahl (r.: Ray Müller) Március 23., csütörtök, 17 h Az istenek kora - Arno Breker (r.: Lutz Dammbeck) Március 28., péntek, 17 h Megcsókolni az ördög hátulját - Norbert Schultze (r.: Árpád Bondy, Margit Knapp) Március 29., szombat, 17 h Goethe Intézet (Bp. VI., Andrássy út 24.) Leni Riefenstahl 45

Next