Beszélő, 1995. január-március (6. évfolyam, 1-13. szám)
1995-03-16 / 11. szám - RÁBESZÉLŐ
22. szerda ZENE ÉSZAK FÉNYEI A Francia Intézet sorozatában most reneszánsz énekegyüttes, az Ensemble Clément Janequin mutatkozik be Orlando di Lasso, Claudin de Semizy, Clemens Non Papa, Pierre Manchicourt, Jean La Fage, Josquin Deprez és Claude Le Jeune műveivel. Mátyás-templom, 196 (Bp. I., Szentháromság tér) Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenekara Debussy TAVASZ-a, Grieg a-MOLL ZONGORAVERSENY-e és Stravinsky Tavaszi áldozat-s hangzik el norvég zongoraművész, Sigurd Slattebrekk közreműködésével. Vezényel: Ligeti András Zeneakadémia, 19.30 (Bp. VI., Liszt F. tér 8.) MERLIN KLUB Selmeczi György operát játszik Verdi: Traviata (3. rész) „Az operaelemzéssel az a célom, hogy a közönség találkozhasson a zsenialitás működésével. Miért így gondolta? Mi az, amitől az egész mechanizmus működik? Hiszen azt soha nem vizsgáljuk. Helyette van a Tuttó Mobili. Pár taktussal a Traviatából. Verdi egész zsenialitásából ez maradt." (S. Gy.) (22 h, a belépés Ingyenes) (Bp. V, Gerlóczy u. 4.) RÁDIÓ Forum Rákosi Mátyás pszicho. HISTÓRIÁJA Dr. Lányi Gusztáv pszichológussal Zeley László beszélget, szigorúan tudományos alapon (például egy 1947-ben készült Rorschach-teszt elemzésével), hogyan és miképp vált Rákosi „népünk és pártunk bölcs vezérévé és tanítójává”. Kossuth, 22:30 Idegen városban Bodor Ádám novelláját Gothár Péter alkalmazta rádióra és rendezte, s ez a RÉSZLEG filmváltozata után - biztosíték arra, hogy a hangjáték méltó az elbeszéléshez: Gothár tud Bodorul. Bartók, 10.05 __23. csütörtök TÁNCSZÍNHÁZ Bozsik Yvette: A sárga tapéta Az előadást Bozsik Yvette táncművész és Sacha Heis brit színésznő készítette Charlotte Perkins Gilman amerikai írónő azonos című novellája alapján, mely családtörténet, középpontjában egy víziókkal küszködő labilis nővel. Szereplők: Sacha Heis, Bozsik Yvette, Oldal István, Vati Tamás Petőfi Csarnok, 200 (22-én, szerdán és 24-én, pénteken is) (Bp. XIV., Zichy M. út 14.) FILM Carlos Saura filmjei Lidérces éjjel (spanyol, 1989) Carlos Saura filmje a tizenhatodik századi Spanyolország vallási küzdelmeibe vezet el; főhőse, Juan de Yepes (Keresztes Szent János) börtönben töltött kilenc hónapjának vívódással, megkísérlésekkel, fizikai sanyargattatásokkal terhes története elevenedik meg. Duna Tv, 21.15 ZENE Rövidzárlatok - Elektroakusztikai koncert Tavaly rendezték meg először Szombathelyen az Új Generáció Zene és Technológiai Versenyt. A díjnyertes alkotásokat hallhatjuk. Közreműködik: Nicholas Hopkins (zongora) és a Componensemble, vezényel: Serei Zsolt Francia Intézet, 19 h (Bp.I., Fő u. 17.) Capella Nova Skócia vezető capellaegyüttese 1986 óta több mint 30 kortárs zenei művet mutatott be. Budapesten régizenével, XV-XVI. századi alkotásokkal lépnek föl. Mátyás-templom, 20 h (Bp. I., Szentháromság tér) PÓDIUM Az Író színháza: Nádasdy Ádám Kamra, 19 h (Bp. V., Ferenciek tere 5.) BESZÉLŐ, 1995. MÁRCIUS 16. RÁBESZÉLŐ Szolgáló művészet „A náci kor művészete nagyon is sok szállal kötődik a múlthoz... A hivatalos festészet például belső pártviszályok nyomán kristályosodott ki - s mindegyik tábor a tradíciót hangsúlyozta. Goebbels eleinte kifejezetten vonzódott az expresszionizmushoz (ami sokak szerint a német gótika öröksége), de ezt mások... degenerált művészetként utasították el. Rosenberg inkább a népi tematikájú festészetet pártolta - s közülük nem is a legrosszabbakat... Hitler viszont - saját stíluseszményének az igézetében - a századvégi zsánerfestészetet kedvelte. »Németnek lenni annyi, mint világosnak lenni« - mondta a festészettel kapcsolatban 1934-ben. (...) A náci művészet ugyanis nem a semmiből pattant elő... A fasizmus modernellenességét egyfelől egy legalább három-négy évtized óta tartó erős népi konzervativizmus előzte meg (az 1890-es években sokan éppoly dühödten támadják az impresszionizmust, mint majd később Hitler). Másfelől viszont a fasizmus szépségesztétikája szoros szálakkal kapcsolódik a klasszikus német idealizmushoz is. Wilhelm Heinse 1794-ben megjelent Ardinghello című regénye például éppúgy ad absurdum viszi a klasszicizáló szemléletet, mint Breker vagy Thorak szobrai. Goebbels 1933 áprilisában hosszú levelet intézett Furtwänglerhez, amelyben a politika és a művészet egyesítésének a vágyát ecsetelte. Szavai kísértetiesen egybecsengenek azokkal a gondolatokkal, amelyeket Schiller fejtett ki az ember esztétikai neveléséről írott leveleiben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Schiller protofasiszta volt, illetve Goebbels idealista, hanem hogy Németország történelmét végigkíséri az a naiv vágy, hogy az aktuálpolitikának és a szépművészeteknek egybe kell csengeniük." (Földényi F. László) Három új dokumentumfilm a Harmadik Birodalom három sztárművészéről, Leni Riefenstahl filmrendezőről, Norbert Schultze zeneszerzőről és Arno Breker szobrászról A képek hatalma: Leni Riefenstahl (r.: Ray Müller) Március 23., csütörtök, 17 h Az istenek kora - Arno Breker (r.: Lutz Dammbeck) Március 28., péntek, 17 h Megcsókolni az ördög hátulját - Norbert Schultze (r.: Árpád Bondy, Margit Knapp) Március 29., szombat, 17 h Goethe Intézet (Bp. VI., Andrássy út 24.) Leni Riefenstahl 45