Beszélő, 1995. január-március (6. évfolyam, 1-13. szám)

1995-03-16 / 11. szám - RÁBESZÉLŐ

20. hétfő FILM Túlvilági beszélő (1992) Gulyás János és Gulyás Gyula dokumentumfilmje Tollas Ti­borról „Alulírott Nagy Ferenc volt ma­gyar miniszterelnök igazolom, hogy Kecskési-Tollas Tibort 1945 és 1946 esztendő­kbő­l is­merem, aki akkor mint a de­mokratikus honvédség főhad­nagya különleges megbízást ka­pott tőlem és a honvédelmi mi­nisztertől, hogy a Bereg megyei orosz csapatok által megszállt és közigazgatásilag is kisajátí­tott községek elhurcoltjai érde­kében felderítést végezzen. Kecskési-Tollas Tibor ezt a fel­adatát a legnehezebb körülmé­nyek között mindvégig becsüle­tes magyar munkával végezte még akkor is, amikor a katona­­politikai osztály és az államvé­delmi szervek erre fölfigyeltek.” Duna Tv, 21.15 ZENE VÉGH SÁNDOR ÉS A CAMERATA Academica Salzburg Végh Sándor hegedűművész alapította 1940-ben a Végh Vo­nósnégyest, mely évtizedeken át a világ vezető­ kvartettje volt. (Közben, 1946-ban, Végh elhagyta az országot.) 1978-tól a Camerata Academica Salz­burg művészeti vezetője és fel­­virágoztatója. Budapesti hang­versenyükön Végh Sándor ve­zényletével, Alexander Jani­­czek (hegedű) közreműködésé­vel Beethoven Coriolan-nyi­ TÁNY­át, Mozart D-dúr hegedű­­vERSENY-ét és Haydn Esz-dúr (Dobpergés) szimfóniáját adják elő. Kongresszusi Központ, 19­30 (Bp. XII., Jagelló út 1-3.) RÁBESZÉLŐ Északi fények Ingmar Bergman filmjei II. Egy nyári éj mosolya (1955) „Az Egy NYÁRI ÉJ MOSOLYA a SZERELMI LECKE motívumait fejlesztette tovább. Azzal a rémisztő­ felismeréssel játszik, hogy két ember szeretheti egymást úgy is, hogy nem bír együtt élni. Van benne egy adag nosztalgia is, egy apa és leánya viszonya saját életem­ből, nagy kuszaság és bánat.” Március 17., 20.30 Fűrészpor és ragyogás (1953) „A dráma forrása egy álom... Néhány évvel azelőtt őrülten szerelmes voltam. Szakmai érdeklődésre hivatkozva rávettem a szerelmemet, hogy részletesen számoljon be ko­rábbi, változatos erotikus élményeiről. Az utólagos féltékenység gyötrelme kínzó fáj­dalmat okozott, és felajzotta vágyamat... Zenei nyelven szólva azt mondhatnám, hogy I Frost és Alma epizódja a főtéma. Aztán egységes időkeretben következnek a variációk:­­ erotika és megalázkodás különféle kombinációkban. A FŰRÉSZPOR ÉS RAGYOGÁS vi­si­szonylag őszinte és szégyentelenül személyes film. Albert Johansson, a cirkuszigazgató szereti Anne-t és a csavargó cirkuszi életformát. Mégis vonzza elhagyott feleségének kispolgárian biztonságos világa. Egyszóval, maga a két lábon járó érzelmi zűrzavar. Ezt a szerepet Ake Grönberg játssza... Ha egy vékony, cingár rendező önarcképet akar­­ csinálni, akkor természetesen kövér színészt fog választani.” Március 18., 18:30 ABC (1958) „A mi szakmánkban gyakran tapasztalhatjuk, hogy addig tartanak vonzónak bennün­­k ket, amíg maszkot viselünk. Az emberek azt hiszik, szeretnek, amikor teljesítmé­nyeink és alakításaink fényében látnak. De ha maszk nélkül jelenünk meg, és ami még rosszabb, pénzt akarunk kérni, szinte semmivé tesztünk a szemükben... Emlékezetem szerint a rendőrkapitányt az ARC-ban nagyon is tudatosan céltáblának szántam. A kri­­t­tikusaimat ábrázolja. Jóindulatú fricska mindenkinek, aki meg akar zabolázni és fölé­b­­bem akar kerekedni.” Március 19., 18:30­­- A NAP VÉGE (1957) : „Magamat formáltam meg apám alakjában, és magyarázatot kerestem az anyámmal folytatott áldatlan küzdelmekre. Érteni véltem, hogy nem kívánt gyerek voltam, egy elhidegülő szerelem és egy válságos helyzet szülötte - mindennek testi és lelki követ­kezményeivel. Anyám naplója később megerősítette ezt a gyanúmat: hevesen ambiva­lens érzéseket táplált satnya újszülötte iránt, akiben alig pislákolt az élet.” Március 20., 20:30 Szűzforrás (1959) „A SZŰZFORRÁS mindenekelőtt folklórelemekkel átszőtt látványosság - szerzőjének ma­­líciájával szólva: lenyűgözően tökéletes iparosmunka. Mesterségbeli tudásának egész arzenálját fölvonultatja Bergman ebben a filmben: minuciózusan rekonstruálja a XIV.­­ századi svéd paraszti életet, lélegzetelállító feszültséggel tudja megidézni a keresz­ténység és pogányság megütközéséből született legenda kísérteties világát, a fény és árnyék, víz és tűz, vad érzéki valóság és hallucinatív érzékfölötti sejtelem váltakozásai ősi, elementáris ritmusélményeket ébresztenek.” (Györffy Miklós) Március 22., 20:30 | AZ ÖRDÖG SZEME (1959-60) I AZ ÖRDÖG SZEME „a Pokolban kezdődik. Az Ördög rosszkedvű, mert a bal szemén árpa nőtt. Tanácsosai megállapítják, hogy az árpa oka: egy földi lány erényessége. Meg is találják a lányt, aki nem más, mint Britt­ Marie, egy svéd lelkész lánya (Bibi Anders­­son). Az Ördög a három évszázada tétlenségre kárhoztatott Don Juant (Jarl Kulie) bíz­za meg, hogy fossza meg a lányt erényétől.” (Györffy Miklós) Március 23., 18.30 Örökmozgó (Bp. VII., Erzsébet krt. 39.) BESZÉLŐ: 1995. MÁRCIUS 16. 43

Next