Beszélő, 1995. április-július (6. évfolyam, 14-30. szám)
1995-06-22 / 25. szám - BELFÖLD - Zolnay János: Szirénhangok - Orbán, Giczy és az MSZP "nemzeti szárnya"
12 BELFÖLD rohanások csak a fanyar szövetségesből első számú közellenséggé avanzsált szabad demokraták számára rendezett nagyjelenetekben engedhetők meg. Az új szövetségben nélkülözhetetlen kereszténydemokraták előtt Orbán csak a bokáját csaphatja össze. És a „nemzeti elkötelezettségű” szocialisták? ...nekik mindkét pártelnök könnyű szívvel „üzenheti” ugyanazt, akár homlokegyenest eltérő tartalommal is. Nem kell tartaniuk komoly választól. A Fidesz a ciklus végéig, sőt, azon túl is egyben akarja „tartani” - mi több, össze akarja préselni - a kormánykoalíciót. Igazi címzettjük az SZDSZ, aki soha többé nem lehet szalonképes,,Nőjön csak össze, aminek össze kell nőnie" - mondta a Fidesz- MPP elnöke az MDF kongresszusán. ,A szabad demokratáknak ott van a helyük, ahová a lovukat bekötötték, a szocialisták istállójában”- nyilatkozta az Új Demokratának, de a fideszesek renegát szocialistákkal sem szaporítanák szívesen riválisaik számát. A KDNP viszont tényleg érdekelt a koalíció bomlasztásában, abban, hogy tovább tagolja a politikai palettát és növelje manőverezési lehetőségét. A kormány megbuktatását azonban ők sem gondolják komolyan, „üzengetésük” tehát ebben az értelemben blöff. Az MSZP-s „nemzetiek” a mostani ellenzék egyetlen pártja számára sem alkotnak tényleges, komolyan vehető partnercsoportot, még akkor sem, ha jó néhányukkal valóban bensőséges viszonyban van az ellenzék egy része. Pokol Béla közvetítési kísérlete a polgári szövetség és a szocialisták „népinemzeti” szárnya között hamvába holt. Tavaly májusban tényleg véget ért egy korszak, a médiaháború többé nem lehet alkalmas ellenzéki platform kialakítására, nem beszélve arról, hogy Orbán számára az SZDSZ kormányon tartása nyomósabb érdek, mint a „szociálliberális médiauralom” mumusának megfékezése. Miután Jánosi György lemondott a politikai államtitkárságról, majd elültek a februári „kultúrharc” hullámai, kiderült, hogy az Antall-korszak viszolyogtató „kultúr-show”-it a legnagyobb erőfeszítéssel is csak ideig-óráig lehet felmelegíteni. Az oktatáspolitikai vitákat jórészt elsöpörte a Bokros-program. (Az MSZP elnöksége februárban még úgy vélekedett, a ciklusban nem lesz tandíj...) „Sokan vannak közülünk, akik - engem is beleértve - számos kérdésben közelebb állnak a KDNP-hez, mint az SZDSZ-hez” - nyilatkozta lapunknak Jánosi, de az MSZP- frakción belüli törést illuzórikusnak minősítette, a koalíció megbontására irányuló kísérletet pedig olyannak, amit mindkét frakciónak vissza kell utasítania. A „nemzeti”-nek tartott Tabajdi Csaba államtitkár is visszautasította a kereszténydemokrata szirénhangokat. Óvatossága érthető: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal élén történő személycserék a Wolfart-Báthory-kettős távozása, illetve Orsós Éva kinevezése - egyik legfontosabb pozíciójától fosztják meg a szocialisták „nemzeti” szárnyát. „Vagyunk olyan jó kapcsolatban, hogy erről baráti beszélgetést folytatunk majd a KDNP vezetőivel” - reagált Szűrös Mátyás a KDNP-víkendre. Mindazonáltal Szűrös köztársasági elnöki aspirációinak ellenzéki támogatása egy percig sem volt realitás. A szlovák-magyar alapszerződés parlamenti vitájában - Szent-Iványi István államtitkár szerint - az egyik legszínvonalasabb ellenzéki felszólalást elmondó Szűrös a szavazásnál egyedül maradt. „Meglepett, hogy a frakcióban csak én tartózkodtam - mondta Szűrös. - Megértem Orbán Viktort. Néhány ember úgy gondolja, hogy az MSZP nemzeti baloldalát, képezi, de szervezett erőként nem tud megjelenni és nem tudja befolyásolni az MSZP pártkapcsolatait. Talán még ma is van esélye a platformmá szerveződésnek, de egyre kevesebben vagyunk." Lehet, hogy ez idő szerint Polgári Szövetség nem létezik, de ,,nemzeti baloldal” is alig: tagjai saját játszmáikban vesztésre állnak. A kormányzati mainstream viszont azt érezheti, az ellenzék befolyása annyira elenyésző, hogy egyáltalán nem kell komolyan vennie. Ha pedig mégis, akkor olyannyira retrográd érvekkel dolgozik, hogy vele szemben hosszú távon is a Horn-kormány a kisebbik rossz. Jaj annak az országnak, ahol nincs alternatíva. ZOLNAY JÁNOS ■■■ Az önálló arcél - Giczy György és Füzessy Tibor Egy dinamikus fiatalember BESZÉLŐ, 1995. JÚNIUS 22.