Beszélő, 1995. április-július (6. évfolyam, 14-30. szám)

1995-05-04 / 18. szám - RÁBESZÉLŐ

RÁBESZÉLŐ 3., kedd FILM Bauada a katonáról (szovjet, 1960) Csuhraj „1945-ben Magyaror­szágon harcolt mint egyszerű közka­tona... ez a remekmű... a második filmje... Csuhraj azt tanítja: minden háború borzalmas, semmiféle hábo­rúra nincs szükség, és az elmúlt vé­res háborúnak se örültek a szovjet emberek, nem igaz, hogy életüket nem sajnálva, homéroszi hősökként véreztek el..." (Nemeskürty István) Örökmozgó, 18.30 (Bp. VII., Erzsébet krt. 39.) SZÍNHÁZ Valahol Európában- bemu­tató 1945., a háborúnak vége. Elár­vult és elvadult, bandába verő­dött gyerekek menetelnek el­szántan, szétlőtt városból ki, vetetlen szántóföldeken át, mintha tartanának valahová. Emlékezetes kockák Radványi Géza 1947-es filmjéből. Hor­váth Péter merészet és nagyot gondolt, az Operett Színházban színre viszi a VALAHOL EURÓ­PÁBAN musicalváltozatát. A ze­nét Dés László komponálta, Somlay Arthur legendás szere­pét Haumann Péter játsza. Operett Színház, 19 h (csütörtö­kön is) (Bp. VI., Nagymező u. 17.) TELEVÍZIÓ KÉPZELT BÉKE? A kérdést lancsó Miklós teszi fel, s ö is keresi filmjével, filmjében a vá­laszt Tvl, 21.55 Verselemzés Pilinszky János: Apokrif Pilinszky apokalipszisvízióját Téri Sándor mondja el, és Demeter Katalin, az Eötvös József Gimnázium tanára elemzi tanítványaival. Tv1,16.05 ÉS MÉG Replika est Színházi törvényre várva, avagy milyen a jó színházi kamara? Akik vitatkoznak: Fodor Tamás (Stúdió K), Kerényi Imre (Madách Szín­ház), Szabó István (MKM Színházi osztály), Vég Gábor (Főv. Önkorm. Kulturális Bizottsága). Házigazda: Hadas Miklós, a Replika főszer­kesztője R. S. 9. Stúdió színház, 20 h (Bp. VII., Rumbach S. u. 9.) Hősök, hősök... Műnk és Skolimowski filmjei Ki hős? Aki adott pillanatban egyszerre magasabb lesz egy fejjel önmagánál? Akiről azt gon­dolják? A szürkeségből kilépő vagy a fényben megmaradó; aki lázad? Lehetséges hősként létezni? (Kelet-Európábán?) Andrzej Munk 1957-es filmje, az EROlCA két tételben, két megközelítésben szól két lehetséges mintáról. Az első MAGYAROK címmel - tragikomédia a varsói fölkelésről. Hőse valójában szeretné megúszni az egész csetepatét, és csak véletlenül kerül olyan helyzetbe, hogy kényte­len-kelletlen helytáll. Aztán amikor dönthet, tudatosan utasítja el a menekülés lehetőségét. Nem a hősiesség, de az irracionális heroizmus ellen szól Műnk. A film második tétele, egy németországi fogolytáborban játszódó történet, a SZÖKÉS, a hősiesség mítoszáról szól, arról, hogy bizonyos körülmények között egy állítólagos szökevény mitikus nagyságáról terjedő hiedelmek is erőt adhatnak a túléléshez. A hátrakötött kezű fiatalok nagyszerű küzdelme az asztalon heverő gyufásdoboz fölemeléséért a film kezdő képsorában már mutatja, hogy jerzy Skolimowski kevésbé biza­kodó a maga hősével Sorompó című filmjében. Az ifjú lázadó kezében egy bőrönddel elhagyja a diákszállót, ám csak ábrándjaiban, álmaiban képes hőssé lenni. Ez utóbbi mozzanat azután Skolimowskinál történelmi dimenziót kap. EROlCA (1957) Duna Tv, 18.15 , Sorompó (1966) A Minden eladó sorozatban, j Lengyel Intézet, 19 h (Bp. VI., Nagymezó'u. 15.) '3.1 Solti György és a Budapesti Fesztiválzenekar A Dohnányi-, Bartók- és Kodály-tanítvány Solti György - aligha kell bemutatni a zene­szeretőknek - tavalyi budapesti látogatása során ismerkedett meg a Fesztiválzenekar­ral. Együttműködésük tartósnak ígérkezik, mostani koncertjük után Svájc-Spanyolor- szág-Olaszország-fuméra utaznak. Bartók CONCERTO-ját és Brahms IV. (E-MOLL) SZIM- FÓNIÁ-ját hallhatjuk. Május 8., hétfő, Kongresszusi Központ, 19.45 (Bp. XII., Jagelló út 1-3.) Sorompó Jerzy Skolimowski filmje ÖNBIZALOM „Üzlet és üzletember..., nagyszerű siker, majd csőd..., bukás utáni fantáziátlan­ság, amely nem elegendő sem az élet­ben maradáshoz, sem a halálhoz. Majd egy ötlet, üzleti ajánlat formájában: egy szálloda, ahol fájdalom nélkül segítenek a halálba. Szálloda, ott azonban szere­lembe esés, azaz életkedv és remény, tehát felbontani a szerződést és elutazni a szerelmes életbe. Ám a szálloda veze­tése ezt nem így gondolja. Különben is kitervelt volt az egész, a nő alkalma­zott.” (Orsós Jakab László) Halász Péter 1993-as előadásának (ő ír- ta-rendezte és tervezte a díszletet-jel- mezt), felújító próbáit Máté Gábor ve­zette. Játszók: Vajdai Vilmos, Szirtes Ági, Elek Józsa, Bán János, Söptei Andrea, Máté Gábor, Illés Györgyi, Kiss Eszter fh., Burckhardt Siedhoff Kamra, 20 h (Bp. V., Ferenciek tere 5.) § BESZÉLŐ, 1995, MÁJUS 4. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék