Beszélő, 1996. július-december (3. folyam, 1. évfolyam, 5-9. szám)

1996. december / 9. szám - BIBÓ - Bibó István: Napóleon legendája (kézirat)

nélkül megtehetett. Napóleon és a direktórium, akiknek mint illegitim uralomnak dicső­ségre és sikerre volt szükségük, úgy állították be a dolgot, mint nagy katonai sikert, és az első kon­­sternáció után a leobeni fegyverszünetet és az ezt követő campoformiói békét nagy sikerként állították be, így született meg esztelen kalandorságból, szerencséből és az ellenfél közrejátszásából a napóleoni hősköltemény első éneke. OLASZORSZÁG: AZ 1805-1­815-I EURÓPAI HÁBORÚ FŐ OKA! Az olasz kaland azonban végzetévé vált Napóleonnak és Franciaországnak. Néhány évvel később, 1801-ben és 1802- ben, az amiens-i és luneville-i békével Franciaország elérte, amit akart, a rajnai határt, és néhány éves virágzó konszolidá­ciós idő látszott kezdődni. Ez azonban puszta látszat volt, mert a béke már 1804—1805-ben felborult, hogy 1815-ig szüntelen háborúknak adjon helyet. S min borult fel? Olasz­országon. A végzetes Ciszalpin Köztársaság s az a presz­tízsszempont, hogy ezt a hibrid képződményt vállalnia és védenie kell, vitte bele Bonapartét mint első konzult abba, hogy Piemontot bekebelezze, s erre indított Anglia újból hadat. Ugyanezzel kezdődött az osztrákokkal újból a háború, mert a forradalmi Ciszalpin Köztársaság és a konzervatív osztrák uralom alatt álló velencei terület egymásmellettisége állandó izgalmi anyag lett Franciaország és Ausztria között. AZ ÁLLAMCSÍNY De végzete lett az olasz kaland a francia belpolitikai fejlődés­nek is. A direktórium a Ciszalpin Köztársaságban próbálta ki először a demokrácia fából vaskarikáját, a kinevezett parla­mentet és a szabadságot gúzsba kötő demokráciát. Két év múlva a direktórium, hogy végleg biztosítsa magát a király­­pártiság felé hajló törvényhozó testület ellen, ugyanezt a fi­gurát alkalmazza majd a brumaire 18-i államcsínyben, s esz­köze ehhez ugyanaz a tábornok lesz, aki ezt a receptet már Olaszországban kitapasztalta: Bonaparte. Értsük jól, puszta eszköze, mert az egész államcsínyt a direktórium maga ter­­velte ki, és a vezér szerepét sorra felkínálta Moreau-nak, Bernadotte-nak, s csak ezek visszautasítása után fordult Bonapartéhoz, ki a kalandor lelkiismeretlenségével vállalta, és egyszer benne lévén, értette a módját, hogyan legyen a helyzet urává. Bibó István, karján ifjabb Bibó István (1941), Bibó Istvánná (Ravasz Boriska), ismeretlen kisfiú, Szacsvay Ferenc - Budapest (?), 1944. november-december Bibó István - Leányfalu, 1947

Next