Beszélő, 1998. január-március (3. folyam, 3. évfolyam, 1-3. szám)
1998. január / 1. szám - BESZÉLŐ ÉVEK 1970 - Bodor Pál: A Kriterion éve avagy hogy jelenhetett meg 1970-ben Kallós Zoltán Csángó balladáskönyve Romániában?
Bodor Pál A KRITERION ÉVEI AVAGY HOGY JELENHETETT MEG 1970-BEN KALLÓS ZOLTÁN CSÁNGÓ BALLADÁSKÖNYVE ROMÁNIÁBAN? A romániai magyar szellemi élet meghatározó eseménye volt a Kriterion Könyvkiadó megteremtése. Születése körülményeiről, a csehszlovákiai eseményekhez fűződő ceausescui taktika megkövetelte helyzet ügyes kiaknázásáról már szó volt. Ismerik tehát azt a tizenkét órás, 1968 nyarán lezajlott „magyar vitát” Ceausescuval, amikor is a vezér a kisebbség felé is igyekezett valamelyest biztosítani a hátát, és némi engedményekre kényszerült. Ekkor „alkudtuk ki” a legkevésbé esélyesnek gondolt reményünk, az önálló nemzetiségi kiadó, a Kriterion megteremtését. 20. évfordulójára a Kossuth Könyvkiadó megjelentette A Kriterion műhelyében című kötetet, amelyből kitűnik: az alapító igazgató, Domokos Géza vezetése alatt lélegzetelállító eredményeket mutatott fel ez az intézmény. (Ma a feltételek, a szükségletek és a kiadók szerepe sokat változott. A napokban járt nálam H. Szabó Gyula, a Kriterion mai igazgatója: az ujjainkon számláltuk ma legalább 13 magyar, vagy magyar könyvet is komoly igyekezettel gondozó kiadó működik Romániában. Az írás nemzetőrző tisztsége azonban ma halványabb. S nemcsak azért, mert már létezik politikai-érdekvédelmi magyar szervezet.) Ámde térjünk vissza az időben. A Kriterion nevét, irályát-bátorságát s gazdagságát a magyar szellemi közvéleményben olyan könyvek tették ismertté, mint például az azóta már több ízben Magyarországon is megjelent csángó balladáskötet volt: Kallós Zoltán gyűjtése-munkája. Jelzőbója volt, ezért is tüntetünk vele - ám fontos tudni, hogy kiadására (miként a Kriterion első éveiben a legtöbb kötet esetében) még a Kriterion szülő elődje, az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlege vállalkozott. Amelyről el kell mondani: azután, hogy 1965 őszén Domokos Géza elkerült az éléről más beosztásba, több mint egy évig gazdátlan volt. Hogy a Kriterion jelentőségét megértsük, egy keveset ezzel a közvetlen előzménnyel is foglalkoznunk kell. Az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének magyar termése 1966-ban tehát már 51 címre apadt, palettája szűkült és szürkült. Az 51 cím között egyetlenegy eredeti romániai magyar regény szerepelt. A főszerkesztő hiányát az illetékesek a kisebbségi (azon belül főként a magyar) részleg állásainak s tervének erélyes csökkentésére használták. Bűvös kör: kevesebb könyvet ad ki, tehát (ugyebár) kevesebb szerkesztőre van szüksége. Kevesebb a szerkesztő? Kisebb volumenre tarthat igényt. 1967 februárjától újraindul a Domokos Géza távozásával megszakadt fellendülés, s a termés - írja a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1991-ben megjelent második kötetében Dávid Gyula: „1969-ben elérte a 123 címet" - vagyis kéthárom év alatt több mint a duplájára nőtt. „Ezzel együtt két irányban is változás következett be: a kiadó egyrészt közvetítője, sőt a maga eszközeivel serkentője lett a romániai magyar irodalomban különösen az évtized második felében érezhető előnyös változásnak, belső megújulásnak, másrészt arra törekedett, hogy mind sokrétűbben lépést tartson (...) az összetettebb olvasói igényekkel." ,/Az Irodalmi Kiadó kezdeményezései a különböző humán tudományok - művészettörténet, zenetudomány, színháztörténet, orvostörténet, társadalomtörténet, fotótörténet tárgyköreivel még ennél is szélesebb területet ölelnek fel. ” (Előzőleg Dávid Gyula arról ír, hogy a hatvanas évek közepétől a kiadó „gyakrabban vállalkozik önálló kritika- és esszégyűjtemények megjelentetésére”. (...) „1968-tól a Romániai Magyar írók sorozatában is elindítja a két világháború közötti irodalomkritikai örökség (Szentimrei Jenő, Moher Károly, Franyó Zoltán, Kós Károly, Szabédi László) újraértékelését. Minőségileg magasabb szintre lép az irodalom- és művelődéstörténet-írás is. Benkő Samu Bolyai vallomásai című könyve (1968), Izsák József Asztalos Istvánról (1967), Marosi Péter Salamon Ernőről (1969), Kicsi Antal Kovács Józsefről (1969), Kozma Dezső Petelei Istvánról (1969) készült kismonográfiája, nemkülönben Jancsó Elemér (1966) és Vita Zsigmond (1969) tanulmánykötetei, Csehi Gyula Klio és Kalliopé (1965) és Modern Kalliopé (1969) című szintézisei, a Kis magyar stilisztika (1968). Huszár Sándor interjúkötete, Az író asztalánál (1969) (...) számos területen jelzik a kor színvonalának elérésére törekvő irodalomtörtén Okutatás .