Beszélő, 2002. január-június (3. folyam, 7. évfolyam, 1-6. szám)

2002. január / 1. szám - JÁTÉKTÉR - Judt, T.: Románia: A farakás legalján

lon található. 24 E. M. Cioran, Oeuvres. Párizs: Gallimard, 1995, 1779. o.: „Ce qui m’a le plus déprime', c’est une carte de I’Empire ottoman. C’est en la regardant quej'ai compris nostre passé et le reste. ” A Ceau§es­­ cuhoz írt levelet Katherine Verdery idézi: National Ideology Un­der Socialism, 133. o. Ionesco komor jóslatához lásd Radu Bo­­­ ruzescu: „Mémoire du Mal - Bucarest, Fragments”. In Manor: Revue d’Anthropologie du Musée du Paysan Roumain, No. 5. 2000, 182-207. o. 25 Érdemes megjegyezni, hogy 1991-ben a jelenlegi miniszterel­nök (akkoriban külügyminiszter) egy, „a német modellhez” ha­sonló esetleges újraegyesítés mellett kötelezte el magát. Ha­sonló szellemben, Ion Iliescu államfő 1990 decemberében el­ítélte „a román nép ellen [1940-ben] elkövetett sérelmeket”, és megígérte, hogy „a történelem megtalálja a módját annak, hogy a dolgokat ismét a helyes kerékvágásba zökkentse”. Lásd Charles King, The Moldovans: Romania, Russia, and the Politics of Culture. Stanford University Press/Hoover Institutiton Press, 2000, 149-150. o. A nyomorgó Moldova román ajkú lakossága nem is kívánhatna egyebet. Csakhogy Romániának most nem kell egy olyan ország, ahol jelentős orosz és ukrán kisebbség él, a havi átlagkereset huszonöt dollár (már amikor kifizetik), és az export húzóágazata a leánykereskedelem. 26 A zsidóellenes törvények visszavonása volt az ára 1881-ben a frissiben függetlenné vált román állam nemzetközi elismerésé­nek. 1920-ban a versailles-i hatalmak a zsidók és nem románok állampolgársági jogainak megadását szabták a trianoni egyez­mény egyik feltételéül. A román állam egyik esetben sem tette magáévá a megegyezés szellemiségét, mindazonáltal olyan en­gedményeket és fejlesztéseket vezetett be, amelyek külföldi 20 ezer élveszületésre ma Romániában még mindig 1107 abortusz jut, míg az Európai Unióban ugyanennyire 193, az USA-ban pedig 387. 21 Es Le Corbusier. 22 Erdélyből nézve Bukarest „balkáni”, mi több „bizánci” város. Nagyon hálás vagyok Mircea Mihaiel professzornak, Adriana Babeti-nek és a Temesvári Egyetem „Harmadik Európa” cso­portjának a részletekbe menő­ beszélgetésért, amit ezekről a kérdésekről folytattunk 1998 októberében. A beszélgetés átira­ta tavaly jelent meg Vladimir Tismaneanu nagyszerű bevezető­jével: Europa Iluziilor, Ia§i, Editura Polirom, 2000. Lásd főként: 15-131.0. 22 R. G. Waldeck, Athene Palace. Robert McBride, 1942, reprint: Center for Romanian Studies, Ia§i, 1998. Az idézet a 10. olda­ nyomás nélkül soha nem jöttek volna létre. 22 R. W. Seton-Watson: A History of the Romanians. Cambridge University Press, 1934, 554. o. Szintén idézi King, The Moldo­vans, 36. o. 28 E. M. Cioran, „Petite Théorie du Destin” (a La Tentation d’Exister-ből). In Oeuvres, 850. o. A francia eredeti így szól: „II y a des pays qui jouissent d’une espéce de bénédiction, de grace: tout leur réussit, mérne leurs malheurs, mérne leurs catastrophes; ily en a d’autres qui ne peuvent aboutir, et dönt les triomphes équivalent a des échecs. Quand ils veulent s’affirmer, et qu’ils font un bond en avant, une fatalité extérieure intervient pour briser leur ressort et pour les ramener a leur point de départ. ”

Next