Beszélő, 2007. július-december (3. folyam, 12. évfolyam, 7-12. szám)

2007. szeptember / 9. szám - BEFEJEZETLEN MÚLT - Majtényi György: Folt a kék díványon - Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években I.

M­ajtényi György VOLT A KÉK DÍVÁNYON AZ URALMI ELIT ÉLETFORMÁJA MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES, 1­960-AS ÉVEKBEN - I. RÉSZ „A villa ki volt világítva lampionokkal, és színes selyempapírokkal volt díszítve. A bejárat előtt jobbra vadászok álltak díszegyenruhában, balra pártifjúság kék inggel és vörös nyakkendővel. Az ünnepelt ugyanis nemcsak pártember, hanem természetesen vadász is volt. Oldalt a parkolóban állt néhány ame­rikai limuzin, két szovjet katonai kocsi, több motor­­kerékpár és néhány hintó. Egy rendőrségi autó is jelen volt...”­ - visszaemlékezés­ kötetében Merán Fülöp tudósít egy emblematikus, 1946-os esemény­ről, a csákberényi párttitkár születésnapjáról.­­ „Egy hosszúkás asztalon sült malac, kaviár, pulyka. És vad­disznóhús, fácánsült és töltött liba. Ólomkristály kancsókból töltögetik a poharakba az erős Merán­­borokat csókakői és orondi elkobzott szőleinkből. Hölgyek is jelen vannak, részben csinosak és az új divat szerint öltözve. A háziasszony nagyon elegáns és szép.” A leírásban szerzőnk a házigazdáról is meg­emlékezik: „A pártvezér ezen a napon 40 éves lett. Jó kedve van, és elég szimpatikus.”­­ Az idillikusra rajzolt pillanatkép is jelzi, hogy voltak interakciók a régi és az új elitek között. Élet­formájuk találkozását természetesen a kulturális-tár­sadalmi folyamatok dinamikájában kell elképzelnünk, ahogyan az egyes életformaelemek beáramlanak a régi életformába, átalakítják, magukba szívják és fel­oldják a régi viselkedésmintákat. Feltételezhető, hogy nemcsak egyes emberek bizonyos szokásai, de a társa­dalmi csoportok életformája sem tűnt el nyomtalanul a hatalomváltással, az államszocialista rendszer kiépü­lésével. Az életforma csak lassan változott, az embe­rek szokásait, mentalitását nem lehetett egyik napról a másikra megváltoztatni. Egyetlen példát említve, a Zsolnay család „kései” leszármazottja, visszaemléke­zése szerint, akkor sem tette a lábast az asztalra, ami­kor a Nagytétényi Gumigyárban volt óvszerpereme­­ző,s S míg a régi társadalmi csoportok tagjai őrizték a hagyományaikat, új emberek, csoportok indultak el a régi fogyasztási szokások, életformák irányába. A harmonikásról, aki a csákberényi fogadáson még A határtól nem messze van Prága... kezdetű nótát is eljátszotta, Merán Fülöp könyvében nem mulaszt­ja el megjegyezni: „Bár Bandi annyi akkori hatalmas­sággal jó viszonyban látszott lenni, bensejében talán »reakciós« volt.” Az objektivitás jegyében a történet­író csak annyit mondhat „Bandiról”: nem tudjuk, lelke mélyén kivel rokonszenvezett, de visszaemléke­zések szerint virtuózan játszott mind a két rendszer­ben, s egyaránt harmonikázott Mindszentynek és Rákosinak­­ nagy megelégedésükre.­ Ebben a tanulmányban a különbséget és az azo­nosságot, az újrakezdést és a folytonosságot, a II. világháború után a történelem színpadára lépő új elit szokásait és a hagyományos elitcsoportok életformá­jának a továbbhagyományozódását, áttűnését vizsgá­lom. Az uralmi elit fogalmát egy kiváltságai alapján elhatárolható, a társadalomban uralmi pozíciója révén elkülönülő csoport megjelölésére alkalmazom, ame­lyet az életformája,­­stílusa, az uralmi viszonyok nyúj­totta lehetőségek maximális kihasználása jellemez.5­ 68

Next