Beszélő, 2007. július-december (3. folyam, 12. évfolyam, 7-12. szám)

2007. október / 10. szám - BEFEJEZETLEN MÚLT - Majtényi György: Folt a kék díványon - Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években II.

mégis megvalósulni látták azt. Fitzpatrick, Sheila: Education and Social Mobility in the Soviet Union, 1921-1934. Cambridge, Cambridge University Press, 1979; Fitzpatrick, Sheila: Stalin and the Making of the New Elite. Slawic Review, 1979/3. sz., 377-402. o.; Fitzpatrick, Sheila: The Russian Revolution and Social Mobility: a Reexamination of the Question of Social Support for the Soviet Regime in the 1920s and 1930s. Politics and Society, 1984. Fall, 119-142. o. 61 Nagy Imre: Gondolatok, emlékezések. In: Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések, 1956-1951. Felelős szerkesztő: Vida István. Szerk.: Szántó László - Vida István. Bp., Gondolat Kiadó - Nagy Imre Alapítvány, 2006, 93. o. 62 Nagy Imre és felesége részére a román párt kezdetben a „vendéglátás feltételeinek megfelelő ellátást” biztosí­tott; januártól azonban, amint kilátástalanabbá vált a csoport politikai jövője, ez is megromlott. Nagy Imréék ekkor már ugyanazt az ellátást kapták, mint a csoport többi tagja. „Megvonták [tőlük­­ a szerző] a csokoládét, a bonbonokat, a dzsemet, a szalámit, a kek­szet, a mazsolás kekszet (török kenyér), a kalácsot, a sós stanglit, fehér kenyeret, a tejet, a tejszínt, a kakaót, a baromfihúst, az almát, narancsot és gyümölcsöt, az ásványvizet, a bort, a sört, a konyakot, vermutot stb.” Vida István: Bevezető. In: Nagy Imre i. m. 14—15. o. Kállai Gyula az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának ülésén úgy vélekedett, hogy „a csoport fejedelmien van ellátva. Romániában, de még Magyarországon sem élnek úgy az emberek, ahogyan ezek el vannak látva [...] A fejedelmi szintet polgári szintre kell leszállítani.” A snagovi foglyok, Nagy Imre és társai Romániában. Iratok. Összeállította, a jegyzeteket és a bev. tanulmányt írta: Baráth Magdolna - Sipos Levente. Bp., Napvilág Kiadó - Magyar Országos Levéltár, 2006, 411. o. 63 A történetet ismerteti: Murányi Gábor: Kucseráék Snagovban - Akik cserbenhagyták Nagy Imrét. HVG, 2006/24. sz. (június 17.), 75-77. o. 64 Standeisky Éva: Az írók és a hatalom, 1956—1963. Bp., 1956-os Intézet, 1996, 320-326. o. 65 Háy Gyula: Miért nem szeretem? Irodalmi Újság, 1956. október 6. Míg Háy Gyula idézett cikkében úgy vélte: „Kucserának egyáltalán nincs osztályhelyzete, mert az az osztálytársadalom, amelybe ő beleillenék, nem tud létrejönni,” addig Szelényi Iván egy, a rendszerváltás évében írt tanulmányában a következőképpen jelle­mezte a káderbürokrácia helyzetét: „A magyar káder­bürokráciának ereje se, igazán kedve sincs a visszaren­deződéshez. Ő maga is túlságosan »elpolgárosodott«. Villákat épített magának, antik bútorokkal rendezte be lakásait, gyerekeit angol nyelvű iskolába járatta... Mindennek alapján úgy gondolom, a kommunizmus kísértete, a monolitikus államgazdasághoz s az azzal adekvát társadalmi és politikai struktúrához való visszatérés veszélye már nem fenyegeti Magyaror­szágot.” Szelényi Iván: A magyar polgárosodás esélyei. Századvég, 1991/2-3. sz., 205. o. A tanulmány alapjául szolgáló szöveg a Magyar Szociológiai Társaság Falu­szociológiai Szakosztályának Polgárosodástanács­kozására készült, és megjelent a Hitel 1989. évi 16. számában is. 66 Merán Fülöp: A vadászat megmaradt. Bp., Nimród Alapítvány, é. n. [2000], 62. o. Szerzőnk felvillantja a kárpit apróbb foltjainak a történetét is: Antatelle például beleült egy szendvicsbe, a fiatal tanító nem bírta a whiskyt..., és a háborús erőszak is pecsétnyo­mokat hagyott rajta. Merán i. m., 61-65. o. 67 Merán i. m., 65. o.

Next