Beszélő, 2012. január-június (3. folyam, 17. évfolyam, 1-6. szám)
2012. január-március / 1-3. szám - VERS - G. István László: Harminchetedik védőbeszéd
G. István László Harminchetedik védőbeszéd Eljutok hozzád a vízen, ha nem üzen mást egy fáradt reveláció. Tartozom hinni a csodákban. Merthogy nincsenek, hát hiszem. Ez most komolyabb, mint amit a nyelv engedne látni. Mikor a hullámok a talpam alatt, afféle járó csúszda, iránytalan vezetnek. Istenem, miféle kifacsart igyekezet elérni, mikor már ott vagy, elindulni, mikor a megérkezés mindig korábbi, mint feléd a tett. Képzeld hadüzenetnek, hogy indulok: előbb azt hittem, olyan lesz, mint a jég, recseg-ropog a víztábla, de hanástalan tartok a sík felszínen, a felhők járása ilyen, égen hasítanak át, a felvilágba. Eljutok hozzád a vízen, alvilágomat kötném hozzád, hiába.