Bihari Napló, 1977

1977-05-01

Centenáriumot ünnepel ebben az évben az ország. Száz éves évfor­dulója lesz rövidesen Románia ál­lami függetlensége kivívásának. Em­lékezünk s ünnepelünk, újra éljük a száz évvel ezelőtti történelmi na­pokat és heteket, azt a hősi har­cot, melyről történelmi emlékek, és az írott dokumentumok beszélnek. Ahogy egy évszázaddal ezelőtt az egész nép egy emberként sorako­zott fel — és ezt mélységesen tu­datosan tette — a történelmi szük­ségszerűség megvalósításáért, ma, száz esztendő múltán, a fejlődés és a haladás magasabb szintjén u­­gyanez a tudatos történelemformálás hatja át sorsa felett szabadon ren­delkező dolgozó népünket. Mi sem lehet méltóbb egy kimagasló, or­szágos sorsot formáló történelmi esemény centenáriumának megün­nepléséhez. Az 1877-es függetlenségi háború felidézése felébreszti bennünk azt a gondolatot, hogy a román nép egész története, mint egyébként más népek története is, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért folytatott harcok története, az idegen elnyo­más elleni harc története és ezeken a harcokon keresztül vezetett el a jelenkori beteljesüléshez és ered­ményekhez, a modern, szocialista valósághoz. Az évszázados törökellenes küz­delmek, a parasztság nagyerejű fel­kelései a hűbéri kizsákmányolás el­len, az 1848-as forradalom új kor­szakot nyitó hatása és következmé­nyei, a román nemzeti állam meg­alakulása 1859-ben, mindmegannyi csomópontja a román nép harcá­nak, hogy megérdemelt helyét ki­vívja Európa és a világ népeinek sorában, hogy legjobbjainak esz­méit, a nép óhaját egy szabad és boldog életért megvalósítsa. Ilyen összefüggésben az állami független­ség fegyverrel a kézben való kiví­vása 1877-ben egy sok évszázados vágy beteljesülése volt, mély és messzemenő előrehaladás, az általá­nos társadalmi felemelkedés, a ro­mán nemzet szabad és önálló ki­bontakozásának útján. A széles néptömegek, a leghala­dóbb társadalmi erők ez évszáza­dos harca a társadalmi és nemzeti haladásért, szükségszerűen Erdély­nek az országgal való egyesülésé­hez, és ilyen módon az egységes ro­mán nemzeti állam létrehozásához vezetett. Az egységes nemzeti állam meg­alakulása után újabb szakaszába lépett Románia történelmi fejlődé­se és újabb feladatok merültek fel a néptömegek forradalmi mozgalma előtt. A történelem logikája megkövetel­te a munkásosztály és a többi dol­gozó réteg harci egységének lét­ (HORVÁTH IMRE)­ rehozását, forradalmi harcoknak a kommunista párt általi vezetését, megkövetelte a tőkés-földesúri rend felszámolását, a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntését. Csakis ez a mély forradalmi át­alakulás, a szocializmus teljes győ­zelme hazánkban tette lehetővé a szó valódi értelmében vett társa­dalmi és nemzeti felszabadulást, a függetlenség és a szuverenitás ma­gasabb szintű kiteljesedését. Népünk — románok, magyarok és más nemzetiségűek — évszáza­dos munkája így kap új értelmet, a szabad és független fejlődésért folytatott harca így telítődik új tar­talommal a jelenben. Ez a tarta­Az összes dolgozók teljes jog­egyenlősége és demokratikus sza­badságjogai nemzetiségre való te­kintet nélkül, a gazdasági, társa­dalmi és szellemi életben, az egész társadalom vezetésében való rész­vétel joga, az anyanyelvű oktatás és az anyanyelv szabad használa­ta, a személyiség sokoldalú fejlesz­tésének szilárd politikai és jogi alapjait képezik országunkban minden állampolgár számára, bár­melyik nemzetiséghez is tartozzék. E szabadságjogok szilárd biztosíté­ka Románia Szocialista Köztársa­ság Alkotmánya, szocialista törvé­nyességünk, dinamikusan fejlődő gazdaságunk, szélesedő és új olda­lakkal gazdagodó szocialista demok­ráciánk. Jogos elégedettséggel mondhat­juk, hogy oly korban élünk és olyan jövő létrehozására fordítjuk fizikai és szellemi energiánkat, me­­ rt ház otthonom és a népe népem Bennük testvért, ennél is többet látok!" TÜZES BÁLINT ezt a hírt nem tévé­ rádió röpíti közénk hajdani golyók­arcsápasztó sivítása ismeretlen erőd alatt ismeretlen föld ismeretlen éjjelén a történelem izzadt-levonta győzelem indította postakocsiján kétség-paksaméták alól minden állomáson kinyitott újrazárt hírzsák Szabadság PLEVNA ALATT CONSTANTIN MALINA­ SZÜLETÉSEKOR születésekor a gyermeket Burebistának keresztelték a győzelem után lett Basarab a lándzsát eldobva már Horea majd a pajzsos Stefan az íjas Mihai a domna láncának nevezte Nicolaenak a látóhatár nevén növekedvén történelemkönyvünket nyújtjuk át Farkas Antal fordításai S FKAI AN GOGA Plevna ’71 EGYÜTTÉLÉSÜNK MAGAS RENDŰ ERKÖLCSI ÉRTÉKEI lem a Román Kommunista Párt Programjának a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom létreho­zása és a kommunizmus felé való előrehaladás tudományosan kidol­gozott stratégiája. Ez a szocialista realitásainkból fakadó pártprogram, — társadal­munk minden oldalú fejlesztésének és tökéletesítésének programja — élő kifejezése a Román Kommu­nista Párt politikája alkotó és tu­dományos jellegének, az ország minden fia akaratának és törekvé­sének, hogy hazánkat a szocializ­mus talaján a fejlett országok so­rába emeljük, népének a civilizá­ció és szocialista kultúra minden feltételét biztosítsa a személyiség sokoldalú kibontakozása és az em­ber boldogsága érdekében. Amint a Román Kommunista Párt Programja megfogalmazza, orszá­gunk területén a történelmi idők folyamán a román nép mellett, ma­gyarok, németek és más nemzetisé­gek is együtt éltek, dolgoztak, al­kottak és harcoltak a különböző korokban. A közös múlt és jelen, a múlt és jelenbeli vívmányok közös­sége alapján, a közös harcok tuda­tában szilárdult meg a román nép és az együttélő nemzetiségek test­vérisége, történelemben gyökerező és jelenben kiteljesedő egysége, me­lyet tovább szilárdít a jövőben is a pártnak a nemzeti kérdésben val­lott következetes, elvi politikája, a nemzeti kérdés marxista-leninista megoldása.­lyet e nép élenjáró gondolkodói és harcosai, — mint Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, Stefan Ludwig Roth és Bolyai János — és még oly sokan mások — előreláttak, mely­ről Ady Endre és Emil Isac álmo­dott, melyért Budai Nagy Antal, Dó­zsa György és Horea az életét ad­ta. Oly vívmányok és eredmények élvezői vagyunk, melyekért a párt megalakulásától kezdve, harcra ve­zette az ország összes forradalmi és haladó erőit, melyekért minden veszélyt vállalva és mindent el­szenvedve harcoltak a kommunisták, a munkásosztály, a parasztság tö­megei, a haladó értelmiség, romá­nok, magyarok és más nemzetisé­gűek. Ezért értékeljük jelen életünket a múlt tanulságainak szemszögéből, ezért becsüljük és ápoljuk közös múltunkat, szocialista valóságunk talajáról. ★ Az összes állampolgárok jog­egyenlőségének biztosítása, az anya­gi­ és szellemi életszínvonal eme­lése kérdésében pártunk abból az igazságból indul ki, hogy ez min­denekelőtt az egész ország gazda­sági-társadalmi fejlődési fokának emelésében tükröződik; a termelő­erők ésszerű elhelyezését követeli meg a haza egész területén, bizto­sítva ezáltal a különböző vidékek és az összes megyék harmonikus és sokoldalú fejlődését gazdasági, tár­sadalmi és művelődési szempontból. Csakis így születhetnek mind jobb feltételek nemzetiségi különbség nélkül, minden állampolgár számá­ra, a társadalmi életben való tevé­keny részvételhez, a teljes érvénye­süléshez. Bihar megye, ahol román, ma­gyar és más nemzetiségű dolgozók élnek és tevékenykednek, messze­menően tanúsítja ennek a politiká­nak eredményeit és helyességét, mind ami a megye általános fejlő­dését, mind pedig ami a dolgozók életében végbement változásokat il­leti. Egyre növekszik megyénk hozzá­járulása az ország ipari összterme­léséhez, mezőgazdaságunk egyre magasabb termelési szinteket ér el, szemmel látható, ahogy a helység- és területrendezés tervei új színek­kel gazdagítják Nagyvárad munici­­piumot, városainkat és községein­ket, egyre jobb munka- és életfel­tételeket biztosítva a dolgozóknak. Az általános fejlődés talaján jelen­tős eredményekkel büszkélkedhe­tünk az oktatás, az egészségvédelem és a művelődési élet különböző te­rületein. A sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom felé való előre­haladásunk Bihar megyei valósága — mint az ország más vidékein is —, a román, magyar és más nem­zetiségű dolgozók közös műve és ugyanakkor mindnyájunk jólétének és boldogságának alapja. Ugyanak­kor e közösen elért sikerek szá­munkra — megyénk összes lakói számára — annak az összefogásnak és testvériségnek a bizonyítékai, a­­mely a történelem folyamán annyi­szor megnyilvánult ezen a tájon és amely ma is alapvető jellemzője a bihari embernek. Ezeket a gondolatokat juttatták kifejezésre a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának április 4-i plénumán Bihar megye felszólaló képviselői hangsúlyozva, hogy pár­tunk megteremtette mindazokat a feltételeket, hogy ma is — az új társadalom életszínvonalának folya­matában — mind a munkában, vagy a szórakozásban, az öröm, vagy a bánat perceiben testvérek­nek érezzük egymást. Valóságunk és tudatunk e lénye­ges vonása együttélésünk magas rendű erkölcsi értékei teljes mér­tékben felszínre kerültek a március 4-i katasztrofális földrengést köve­tő időszakban, amikor a pártveze­­tőség, személyesen pártunk főtitká­ra, Nicolae Ceaușescu elvtárs felhí­vására Bihar megye dolgozói is, az egész ország népe mellett, egy em­berként tettekkel bizonyították szo­lidaritásukat, a szocializmus ügyé­hez való hűségüket, elhatározásu­kat, hogy mindent megtesznek a természeti csapás következményei­nek mihamarabbi felszámolásáért, az ötéves tervből reánk háruló fel­adatok teljesítéséért. Mindnyájan éreztük azokban a napokban, hogy a természet vak erőinek esztelen pusztítása nem akadályozhatja meg előrehaladásunkat a gazdasági fel­­emelkedés és az egész társadalom felvirágoztatásának útján. Úgy érez­zük a jelenben, hogy ezt a szorgal­mas munkát, építő lendületet nem fékezheti és nem csorbíthatja sem­miféle elemi csapás, de oktalan, rosszindulatú, ellenséges emberi próbálkozás sem. Azokra a kísérle­tekre utalunk, melyek különböző nyugati imperialista körök részéről arra irányulnak, hogy az úgyneve­zett humanitárius kérdések kapcsán kivándorlásra, az ország, a haza elhagyására csábítsanak állampolgá­rokat, beleavatkozva ezzel Románia belügyeibe. Jól tudjuk, hogy a nemzetközi reakció az elmúlt évti­zedek során, már nem egyszer használta fegyverként a félreveze­tést, a rágalmazást és a megtévesz­tést. Tudniuk kell azonban, hogy éppen a jelenlegi erőfeszítéseink közepette, hazánk összes dolgozói­nak harci egysége még jobban ösz­­szeforr, még inkább megedződik. Az „Ubi bene, ibi patria“-val szemben Tamási Áront idézzük: „A madárnak, s a melegnek szárnya van és szabadsága, az embernek pe­dig egyetlen szülőföldje és sok kö­telessége“. Ehhez még tegyük hozzá: a haza nemcsak a föld, ahol születtünk,­­ ahol emberré lettünk, hanem az a­­ társadalom is e földön, mely éle­­­­tünket s ennek szabad kiteljesedé­sét most és a jövőben biztosítja, s mert ő maga is szabad és ura saját­­ sorsának. KOVÁCS LAJOS tanár,­­ A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Bihar Megyei Tanácsának­­ elnöke,­­ HORVÁTH LÁSZLÓ tanár,­­ a tanács titkára­­ BIHARI NAPLÓ 10. OLDAL

Next