Biológia 33. (1985)
1985 / 1. szám
SZERZŐINK SZÍVES FIGYELMÉBE! A BIOLÓGIA (korábban Biológiai Közlemények) évente két füzetet tartalmaz. Elsősorban az elméleti és molekuláris biológia, a sejttan, örökléstan és a kísérletes onto- és filogenetika tárgyköréből közöl cikkeket. A dolgozatok következő típusait részesítjük előnyben: — teoretikus cikkek; — valamely munkacsoport kísérletekre alapozott elméletének ismertetése, elsősorban a koncepció bővebb kifejtése; — a biológia valamely részterületének legújabb irodalmát összefoglaló (review) munkák; — az adott formában másutt nem publikált kísérleti beszámolók. A lap ezenkívül vitákat indító vagy azokhoz hozzászóló cikkeket, valamint könyvismertetéseket és kongresszusi beszámolókat is közöl. A kéziratokat — az intézmény vezetőjének jóváhagyása után — két példányban, a mellékleteket (rajzokat, fényképeket) egy példányban a következő címre kérjük beküldeni: BIOLÓGIA Szerkesztősége, Dobozy Ottó technikai szerkesztő, 1445 Budapest, Nagyvárad tér 4. A cikkek elfogadásáról a Szerkesztőbizottság a beérkezett szakértői vélemények alapján évente két alkalommal dönt. Az elutasított dolgozatokat visszaküldjük, ill. javasoljuk más profilú laphoz való beküldését. A dolgozatok fejléce tartalmazza a címet, a szerzőik teljes nevét, az intézet és a város megnevezését, valamint a kulcsszavakat. A teoretikus cikkek és az irodalmi feldolgozások tagolása tetszőleges. A bonyolultabb tagolású cikkekhez ,,fejezetrangsort” kell mellékelni, amelyből világosan kitűnik az egyes fejezetek egymáshoz való viszonya. A decimális fejezetszámozást lehetőleg kerüljük. Az eredeti kutatómunkát ismertető cikkeket a következőképpen kell tagolni: Bevezetés — Anyag és módszer — Eredmények Megvitatás — Összefoglalás Irodalom. A szövegben dőlt betűvel (amit folyamatos vonallal való aláhúzás jelöl) kell kiemelni: — a tudományos genus- és fajneveket; — az in vivo, in vitro és a de novo kifejezéseket, valamint az ábrákra, ill. a táblázatokra való hivatkozáskor azok sorszámát. A szerzők neveit NAGYBETŰVEL, a ritkított szöveget ritkán kell írni. A szövegben az irodalomra a cikkek sorszámával vagy pedig a szerző(k) nevével és a cikk sorszámával kell hivatkozni. A cikkek sorszámát szögletes zárójelbe kell tenni. Az irodalomjegyzéket sorszámozva, ABC sorrendben kell összeállítani a következő példák szerint: A) folyóiratcikk esetén: 1. BROWN, J. (1973) Heredity and entigeny. Nature, 238, 1977. B) könyv idézésekor: 1. MOURANT, A. E., KOBECA, C. and DOMANIEVSZKA-SZOBSZCAK, K. (1976) The distribution of the human blrod groups and other polymorphisms. 2nd ed. Oxford university Press, Oxford C) gyűjteményes mű felhasználásakor: 1. MILLER, O. L. and LEATTI, B. L. (1969) Nucleolar structure and function. In: LIMA DE FARIA, A. (ed.): Handbook of molecular cytology. North-Holland Publ. Comp., Amsterdam London, 605 619. Az irodalomjegyzékben csak azokat a szerzőket lehet feltüntetni, akikre szöveg közben hivatkozás történt. A lapban megjelenő dolgozatokat külföldi referáló folyóiratok angol nyelvű összefoglalóik, ill. címük alapján ismertetik. Ezért célszerű az angol összefoglalás informatív, szabatos megfogalmazása. Az ábramagyarázatokat magyar és angol nyelven külön lapra kell gépelni, ábránként új bekezdésben. A grafikonokat és rajzokat ábra, a fényképeket kép megjelöléssel kell sorszámozni, arab számokkal. A cikkhez mellékelt ábrák hátoldalán szerepeljen azok sorszáma és a szerző neve. Színes ábrát a Szerkesztőség nem fogad el. Külön lapon kell mellékelni a táblázatok magyar és angol nyelvű címét római számokkal. Az ábrák és táblázatok magyar és angol sorszámát, valamint a magyar címét folyamatos vonallal való aláhúzással kell kiemelni. A dolgozat végén jelöljék meg a szerző nevét és munkahelyének pontos címét (irányítószámmal). A megfogalmazásnál ügyeljenek a világos, magyar stílus használatára, a helyesírási kérdések eldöntésénél az MTA legújabb kiadása ,,A magyar helyesírás szabályaiban foglaltak tekintendők irányadónak. A közlemény elfogadása esetén a szerzők megkapják a hasáb és a tördelt lenyomatot. Ezen a nyomda hibájából eredő javításokat kéri, a szerzői korrektúrát piros színnel kell bejelölni. A kézirattól eltérő javításokat vagy kiegészítéseket csak kivételes esetekben lehet elfogadni. Szerzőinket a kiadott cikkekért az Akadémiai Kiadó által szabályozott ívhonorárium illeti meg, és amennyiben előzetesen nem rendelkeznek másként, térítés ellenében 100 — 100 különlenyomatot bocsátunk rendelkezésükre.