Biológia 34. (1986)

1986 / 1. szám

SZERZŐINK SZÍVES FIGYELMÉBE! A BIOLÓGIA (korábban Biológiai Közlemények) évente két füzetet tartalmaz. Első­sorban az elméleti és molekuláris biológia, a sejttan, örökléstan és a kísérletes onto- és filogenetika tárgyköréből közöl cikkeket. A dolgozatok következő típusait részesítjük előnyben: — teoretikus cikkek; — valamely munkacsoport kísérletekre alapozott elméletének ismertetése, elsősorban a koncepció bővebb kifejtése; — a biológia valamely részterületének legújabb irodalmát összefoglaló (review) munkák; — az adott formában másutt nem publikált kísérleti beszámolók. A lap ezenkívül vitákat indító vagy azokhoz hozzászóló cikkeket, valamint könyvismer­tetéseket és kongresszusi beszámolókat is közöl. A kéziratokat — az intézmény vezetőjének jóváhagyása után — két példányban, a mel­lékleteket (rajzokat, fényképeket) egy példányban a következő címre kérjük beküldeni: BIOLÓGIA Szerkesztősége, Dobozy Ottó technikai szerkesztő, 1445 Budapest, Nagyvárad tér 4. A cikkek elfogadásáról a Szerkesztőbizottság — a beérkezett szakértői vélemények alapján — évente két alkalommal dönt. Az elutasított dolgozatokat visszaküldjük, ill. javasoljuk más profilú laphoz való beküldését. A dolgozatok fejléce tartalmazza a címet, a szerzőik­ teljes nevét, az intézet és a város meg­nevezését, valamint a kulcsszavakat. A teoretikus cikkek és az irodalmi feldolgozások tagolása tetszőleges. A bonyolultabb tagolású cikkekhez „fejezetrangsort” kell mellékelni, amelyből világosan kitűnik az egyes feje­zetek egymáshoz való viszonya. A decimális fejezetszámozást lehetőleg kerüljük. Az eredeti kutatómunkát ismertető cikkeket a következőképpen kell tagolni: Bevezetés — Anyag és módszer — Eredmények — Megvitatás — Összefoglalás — Irodalom. A szövegben dőlt betűvel (amit folyamatos vonallal való aláhúzás jelöl) kell kiemelni: — a tudományos genus- és fajneveket; — az in vivo, in vitro és a de novo kifejezéseket,­­ valamint az ábrákra, ill. a táblázatokra való hivatkozáskor azok sorszámát. A szerzők neveit NAGYBETŰVEL, a ritkított szöveget ritkán kell írni. A szövegben az irodalomra a cikkek sorszámával vagy pedig a szerző(k) nevével és a cikk sorszámával kell hivatkozni. A cikkek sorszámát szögletes zárójelbe kell tenni. Az irodalomjegyzéket sorszámozva, ABC sorrendben kell összeállítani a következő pél­dák szerint: A) folyóiratcikk esetén: 1. BROWN, J. (1973) Heredity and ontogeny. Nature, 238, 19 — 27. B) könyv idézésekor: 1. MOURANT, A. EL­ICOBECA, C. and DOMANIEVSZKA-SZOBSZCAK, K. (1976) The distribution of the human blood groups and other polymorphisms. 2nd ed. Oxford University Press, Oxford C) gyűjteményes mű felhasználásakor: 1. MILLER, O. L. and LEATTI, B. L. (1969) Nucleolar structure and function. In: LIMA DE FARIA, A. (ed.): Handbook of molecular cytology. North-Holland Publ. Comp., Amsterdam ,London, 605 — 619. Az irodalomjegyzékben csak azokat a szerzőket lehet feltüntetni, akikre szöveg közben hivatkozás történt. A lapban megjelenő dolgozatokat külföldi referáló folyóiratok angol nyelvű összefoglalóik, ill. címük alapján ismertetik. Ezért célszerű az angol összefoglalás informatív, szabatos megfogalmazása. Az ábramagyarázatokat — magyar és angol nyelven — külön lapra kell gépelni, ábrán­ként új bekezdésben. A grafikonokat és rajzokat ábra, a fényképeket kép megjelöléssel kell sorszámozni, arab számokkal. A cikkhez mellékelt ábrák hátoldalán szerepeljen azok sorszáma és a szerző neve. Színes ábrát a Szerkesztőség nem fogad el. Külön lapon kell mellékelni a táb­lázatok magyar és angol nyelvű címét római számokkal. Az ábrák és táblázatok magyar és angol sorszámát, valamint a magyar címét folyamatos vonallal való aláhúzással kell kiemelni. A dolgozat végén jelöljék meg a szerző nevét és munkahelyének pontos címét (irányító­számmal). A megfogalmazásnál ügyeljenek a világos, magyar stílus használatára, a helyesírási kér­dések eldöntésénél az MTA legújabb kiadása ,,A magyar helyesírás szabályai­ban foglaltak tekintendők irányadónak. A közlemény elfogadása esetén a szerzők megkapják a hasáb­ és a tördelt lenyomatát. Ezen a nyomda hibájából eredő javításokat kék, a szerzői korrektúrát piros színnel kell bejelöl­ni. A kézirattól eltérő javításokat vagy kiegészítéseket csak kivételes esetekben lehet elfo­gadni. Szerzőinket a kiadott cikkekért az Akadémiai Kiadó által szabályozott ívhonorárium illeti meg, és amennyiben előzetesen nem rendelkeznek másként, térítés ellenében 100—100 kü­lönlenyomatot bocsátunk rendelkezésükre.

Next