Biológiai Közlemények 4. (1956)

1956 / 2. füzet - Bartucz L.: A magyar antropológia múltja és szakosztályunk jövő feladatai

1* A MAGYAR ANTROPOLÓGIA MÚLTJA ÉS SZAKOSZTÁLYUNK JÖVŐ FELADATAI DR. BARTUCZ LAJOS (Elnöki székfoglaló az Embertani Szakosztály 1955. szept. 14.-i szakülésén.) Amikor a Magyar Biológiai Egyesület a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával és védőszárnyai alatt­ most önálló Magyar Biológiai Társasággá alakult s amikor ennek megfelelően szakosztályunkat is újjászerveztük, úgy érzem, hogy ezzel a magyar antropológia ügye fontos fordulóponthoz érke­zett. Ezért ez alkalomból hasznos lesz, ha egyfelől áttekintjük a múltat, annak haladó kezdeményeit, hibáit és elsorvadt reménységeit s másfelől megismervén a hibák okait, számot vetünk azokkal a feladatokkal és lehetőségekkel, amelyek most előttünk állanak. Ha a hazai antropológiai törekvések és kutatások múltját nézzük, részben örvendetes, részben szomorú kép tárul elénk. Örvendetes a kép annyiban, mert azt tapasztaljuk, hogy a magyar elmék­ben gyakran volt nagyszerű elgondolás, kezdeményező erő, sőt sok komoly, nemzetközi vonatkozásban is értékes munkakezdés. Viszont szomorú a kép azért, mert azt látjuk, hogy a nagyszerű elgondo­lások, a fejlődésképes csírák, a nagy reményekre jogosító kezdemények hivatalos részről nemcsak a szükséges támogatást nem kapták meg soha, legalábbis nem a kellő mértékben és nem a megfelelő időben , hanem igen gyakran a meg nem értés, félreértés, széthúzás, intrika, sőt nemegyszer ellenséges indulatok gát­jaiba is ütköztek s így azután hosszabb-rövidebb vajúdás után csakhamar ismét elsorvadtak,­­—­ nemcsak a magyar antropológiának, hanem a nemzetközi tudományosságnak is mérhetetlen kárára. Azt hiszem, azt nem kell itt részletesebben bizonyítgatnom [1], hogy a magyar antropológia egészséges fejlődésének három alappillére van: ú. m. 1. a kellően felszerelt egyetemi tanszék, ahol a kor színvonalán álló isme­retek és vizsgálati módszerek elsajátítása alapján fiatal kutatógárda fejlődhet; 2. tudományos intézet és gyűjtemény, ahol a módszeres vizsgálatokhoz és kutatásokhoz szükséges szakkönyvek, folyóiratok, eszközök és hiteles vizs­gálati anyag rendelkezésre áll; 3. tudományos társaság, folyóirat és egyéb kiadvány, amelyben a kutatások eredményeit s a felmerülő problémákat szóban és írásban publikálni, meg­vitatni lehet. Ha e három alappillér valamelyike hiányzik, vagy meggyengül, maguk a tudományos kutatások is előbb-utóbb hanyatlásnak indulnak. Lássuk mármost : mi volt az antropológia e három alappillérének hely­zete hazánkban a múltban és mi a teendőnk a jövőben? Meglepő és egyben igen örvendetes, hogy az antropológia e három alap­pillérének kifejlesztésére az első kezdeményezések hazánkban nemzetközi vonatkozásban is milyen korán , immár több mint 80 év előtt megtörténtek. 3

Next