Kiss János szerk.: Bölcseleti Folyóirat, 14. évfolyam (1899)
I. Értekezések. - Aquinói sz. Tamás bölcselkedése a csodáról. Dr. Kereszty Victor
AQUINÓI SZ. TAMÁS BÖLCSELKEDÉSE A CSODÁRÓL. Felolvastatott az Aquinói Szent-Tamás-Társaság 1899. május 10-ikén tartott ülésében. RAJRA A A MI fogalmaink szerint, philosophia ancillari debet 1 b9 ii theologiae ; ha aquinói sz. Tamás, a mi mennyei védő I"s Triff szentünk is mindig a theologia számára bölcselkedett, talán nekem sem kell hosszasan mentegetőznöm, ha jelen szerény értekezésem, bár annak alapja és tárgyalása egészen bölcseleti lesz is, itt-ott talán theologiai ízűnek fog látszani. Quo sem et imbuta recens, servabit odorem testa diu. - - én oly régóta éltem már bele magamat a theologiába, hogy a bölcselet tág mezejéről is mindig azokat a thémákat miveltem előszeretettel, melyek kivált a theologia számára használhatók ki különösen. Mai felolvasásom tárgyául is sz. Tamás Summájának ama cikkelyeit választottam, melyekben a csodáról, a keresztény vallás apológiájának eme legjelentősebb momentumáról bölcselkedik, ama momentumáról, amelyet maga az Üdvözítő ép úgy, mint apostolai is mindig, mint az igazság főérvét állították az előtérbe. Az első keresztény apologétáknak is mindig egyik fődolguk volt az ellenfél ama támadásait visszaverni, amelyekkel az evangélium felemlítette csodákat részben tagadták, részben azok bizonyító erejét azzal az állítással akarták meggyöngíteni, hogy hiszen a kereszténységen kívül is történtek csodás