Kiss János szerk.: Bölcseleti Folyóirat, 18. évfolyam (1903)
IV. Irodalmi értesítő. - Timon Ákos. Magyar alkotmány- és jogtörténet. Dr. Hanuy Ferenc
IRODALMI ÉRTESÍTŐ, 697 tenens regius) tekinti a közjog. Az országgyűlések még az Anjou-házi királyok alatt sem szűntek meg teljesen törvénykező gyűléseit lenni, mert a törvénykezés, a törvényhozás és kormányzás rendszerint karöltve jártak akkor. Az országgyűlésnek tagjai az Anjouk alatt is a nemesek voltak fejenkint; a helyettes küldés (electi nobiles) szokása csak átmeneti volt, mely nem vette el az egyes nemes részvételi jogát; a városok követküldési joga 1397-ben kezdődik. A nemesek közül jogilag még nem, csak tényleg váltak ki a főnemesek, a területi immunitással és királyi jószágadományokkal megerősödött birtokarisztokráciának tagjai, kik úgy a köznemességgel (nem lévén még meg az ősiség törvénye), mint a koronával (oligarchia) szemben veszedelmet hozhattak nagy gazdagságuknál, immunitásuknál és mindenféle kötelezettség alól való mentességüknél fogva. A királyi hatalomra háruló veszedelmet a banderiális hadszervezetnek életbeléptetése szüntette meg, mert ez a birtokarisztokráciának nemcsak jogot adott, hanem rájuk a földbirtok arányában közkötelességet is rótt: haderőt (bandérium) kiállítani és tartani; a nemességnek elpusztulását pedigígy a királyi hatalom, mint a birtokarisztokrácia birtok terjeszkedése ellen az ősiség törvénybeiktatása (1351. év. Nagy Lajos) hárította el. Az ősiség 1848-ig alapja volt a magyar birtokrendnek és a nemesi öröklésnek és véget vetett az Árpádok alatt kifejlődött kettős birtokrendnek (nemesi birtok vagyis szállásbirtok és kir. adománybirtok); a szent koronát tekintették ebben az új birtokrendben a szabad birtok főtulajdonosának, amelyre magvaszakadás esetén minden birtok visszaszáll. Az örökös főúri rend ebben a korszakban a nagyobb földbirtok és hadierő és az ezzel arányban való egyéb befolyás megnövekedésével fokozatosan fejlődik, de különválása a nemesektől közjogi jellegűvé akkor lett, amikor az 1608 : 1. tc. a köznemeseknek az országgyűlésben való személyes megjelenését megszünteti, a köznemességnek csupán képviselő-küldési jogot ad, míg a főnemeseknek továbbra is meghagyja az országgyűlésen való személyes megjelenés jogát. És ezzel (1608. év.) kezdetét veszi már a tulajdonképeni rendi alkotó