Kiss János szerk.: Bölcseleti Folyóirat, 18. évfolyam (1903)

IV. Irodalmi értesítő. - Timon Ákos. Magyar alkotmány- és jogtörténet. Dr. Hanuy Ferenc

IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 697 tenens regius) tekinti a közjog. Az országgyűlések még az Anjou-házi királyok alatt sem szűntek meg teljesen tör­vénykező gyűléseit lenni, mert a törvénykezés, a törvény­hozás és kormányzás rendszerint karöltve jártak akkor. Az országgyűlésnek tagjai az Anjouk alatt is a nemesek voltak fejenkint; a helyettes küldés (electi nobiles) szokása csak átmeneti volt, mely nem vette el az egyes nemes részvé­teli jogát; a városok követküldési jogal397-ben kezdődik. A nemesek közül jogilag még nem, csak tényleg váltak ki a főnemesek, a területi immunitással és királyi jószágado­mányokkal megerősödött birtokarisztokraciának tagjai, kik úgy a köznemességgel (nem lévén még meg az ősiség tör­vénye), mint a koronával (oligarchia) szemben veszedelmet hozhattak nagy gazdagságuknál, immunitásuknál és minden­féle kötelezettség alól való mentességüknél fogva. A királyi hatalomra háruló veszedelmet a banderiális hadszervezetnek életbeléptetése szüntette meg, mert ez a birtokarisztokra­ciának nemcsak jogot adott, hanem rájuk a földbirtok arányában közkötelességet is rótt: haderőt (bandérium) kiál­lítani és tartani; a nemességnek elpusztulását pedig lígy a királyi hatalom, mint a birtokarisztokracia birtok-terjesz­kedése ellen az ősiség törvénybeiktatása (1351. óv. Nagy Lajos) hárította el. Az ősiség 1848-ig alapja volt a magyar birtokrendnek és a nemesi öröklésnek ós véget vetett az Ár pádok alatt kifejlődött kettős birtokrendnek (nemesi birtok vagyis szállásbirtok és kir. adománybirtok); a szent koronát tekintették ebben azúj birtokrendben a szabad birtok főtulajdo­nosának, amelyre magvaszakadás esetén minden birtok vissza­száll. Az örökös főúri-rend ebben a korszakban a nagyobb földbir­tok ós hadierő és az ezzel arányban való egyéb befolyás meg­növekedésével fokozatosan fejlődik, de különválása a neme­sektől közjogi jellegűvé akkor lett, amikor az 1608 : 1. tc. a köznemeseknek az országgyűlésben való személyes megjele­nését megszünteti, a köznemességnek csupán képviselő-küldési jogot ad, míg a főnemeseknek továbbra is meghagyja az országgyűlésen való személyes megjelenés jogát. És ezzel (1608. óv.) kezdetét veszi már a tulajdonkópeni rendi alkot-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék