Bolond Istók, 1884. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-06 / 1. szám
4 BOLOND ISTÓK. a színházban. Turolta Prágában. Walt mámi Pesten. Csehül vagyunk !* A «Norma» csakugyan egy óriási asszony, akit érdemes pénzért mutogatni. Hanem a kolosszális sing-sang menühöz egy hiányzik. A —orma.* Újévi ajándékul mimberi babákat hozatott a nemzeti színház előzékeny igazgatósága. Csinos és művelt babák. A karmester nyomására még énekelni is tudnak. Erkel Gyula ügyesen rángatta a babákat a karmesteri pálczájához kötött dróton.* RECLAMÁCZIÓ. Hunyady, büszke vitéz, hol késel a nyugdíj homályban ? Jöjj, Magyarországnak legszebb deli hőse, Elinger. S hogyha a Walt mamiban föltárnád az égi Melinda: Bájold el s pogárházasságot vele kössze: így leszen oldva meg a probléma, oh ,,rétes mer édes!" És a ,,királyi magyar operának“ lesz bedalolva! * Blaháné, Nádayné, azon bűnük miatt, hogy feltűnően énekelnek s művészetük virágjában szenvednek, számkivettetnek. Ellenben szerződésre kerestetnek a continens összes pensionált rokkantjai, kikben a nemzeti opera bögnije Stégért foghat.. Odry szerepeit elveszik, menjen ő is művészi énekével s pompás alakításaival a magyar dalművészet hírét terjeszteni Bécsbe, s a khaldeai bölcsek dresszirozott ballerinákkal töltik be szerepkörét. * A bécsi «Veteránén Verein» újesztendőkor kollegiális gratulatióját fejezte ki a nemzeti operának, mint ahol invalidus tagtársaikat oly magasra becsülik és sietnek angazsírozni. Dalnoky nürnbergi mesterdalnokilag drótostótozott Szekeres gazdáram portáján. Az idei farsang első fekete dominója a kis Ábrányi Emilné volt a várszínházban. Pacsirta hangja, gracziózus éneke hódított. A közönség tapsai igy szóltak hozzá : «Viszontlátásra a nemzeti szinház álarczos báljában!"»# Finom hang, finom játék ajánlja a legfiatalabb Angélát, kinek érdeme, hogy végzett operai növendégsége daczára reményteljes kezdő számba mehet. ÖTÖS KAMAT. — Dj kóser ballada. — Megéli ekelni elfelejtette Rhyss Jajszef. Megszorult a szegény ember, Csalni nem tud, lopni nem mer; Nincs ezekhez talentoma, Nyomorog hát, — mert ostoba. Van Iczignek talentoma, Hozzá fordul Mihály koma : «Iczig uram, kérem szépen, Adjon öt forintot nékem, Nem inni kell, — koporsóra, Megfizetem jövő nyárra.» Ad az Iczig nagylelkűen, — Áll az alku etért — tízben, Nem is sokat alkudoztak: Nem várhatnak a halottak. Legyen Mihály, szint’ örülne — Hogy temetni került pénze — Ha nem van’ oly nagy bánatja, Nagyobb, mint a pénz kamatja. Indul Mihály szomorúan, Visszahívja Iczig uram. «Nézze, Mihály — monda néki — Hogy fizeti majd e pénzt ki . Hogy ha termés tán nem is lesz, Nehéz lesz a tiz Güldenesz.» Töri fejét Mihály gazda, Úgy össze van már zavarva. «Lássa, Mihály! részletekben Fizetni jobb volna engem. Most például ötöt adjon, Másik öt nyárra maradjon!» Nyúl Mihály a gelebibe, — Tudta is hogy mit mivele ! Könyfacsaró bánatában Akkor látta, hányadán van : Mikor a koporsó ára Nincs a gelebibe nála. Meghalt az is, pihen szépen Jehovafi kebelében. Ott várja a jövő nyarat: Öt forinttól —öt a kamat. HÍREK. Savanyu Józsi rettegett arczképét hozza a «Nemzeti Újság». Ajánljuk mindazok figyelmébe, akik még Savanyu Józsinak nem személyes ismerősei. Mily előny, ha az ember véletlenül találkozván a pusztán Savanyu Józsival, az arczkép után felismeri és a bemutatásnál elmondhatja neki: «Oh kérem ! látásból már van szerencsém!» . Nagy megtiszteltetés. A szegedi színházban Tisza Lajos távozásának tiszteletére "Egy nő ki az ablakon kiugrik» czimű darabot adták elő. A megtisztelt már az első felvonás után kiugrott. « A Pesti Napló czikke dilemmát oldott meg: miként vihető ki, hogy a szegény népszínházi konzorcium is jól lakjék, Blaháné is megmaradjon?------------ JANUÁR (1.