Bolond Istók, 1899. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

­rgy,...»,. .... .... . ,­ .­.­rrv. ... ■ C AUGUSZTUS 27. BOLOND ISTÓK. S dívák nyakiglan koszorúzzák, Babérok terei majd lehúzzák. S lelkes közönség dámiel, Magy. kir. Petőfi — Dániel ! vagy fejszével, hanem egyszerű élesre fent, nagy és hosszú konyhakéssel. Mikor a sertést megölik — többnyire a torkába szúrnak — akkor a szegény disznó fájdalmában hangosan sír, jajgat, kiabál, sőt ordít is, úgy, hogy a harmadik-negyedik szomszédságba is elhullik. A gyerekek pedig örvendezve körül állják,­­mert ez családi ünnep lévén : a disznóölés napján nincs iskola, hanem engedélyezett szünnap van) — és a pörkölt körmöket összeszedik. Aztán a disznót felbontják és belőle szalonnát, kolbászt, vérest, májast és kocsonyát készítenek. A jó és figyelmes tanítványok a tanítóiknak mindezekből kedveskedni szoktak, azaz : másnap rendesen két szál friss kol­bászt, két májast, egy vérest és egy jókora darab karmonádlit visznek ajándékba; ha a tanító nincs otthon, a tanítónénak adják át. Ez ép oly ősrégi, mint dicsérendő szokás; apáink e tiszteletre méltó hagyományán semmiféle reformnak sem szabad változtatni. Ha esetleg újév után van a disznóölés , a figyelmes tanulók akkor sem feledkeznek meg tanítóikról, akkor már füstölt lapocska, disznósajt, sonka, sat. is van. S igy a «farsangi szünnapok is — könnyeben engedélyezhetők. Halászat. Ha halat fogunk, halászunk. A hal vizi állat­ szárazon nem szeret és unatkozik. Kitűnően tud úszni. Még a legmélyebb örvényben is. Különös sajátságossága, hogy néma ; soha sem beszél; nem is sír hangosan, ha darabolják és meg­főzik. Még Skultéty Lajos, a dadogok tanára, sem tudná be­szédre tanítani . De azért a húsa — t. i. a halé — jó és ízletes. A mely tanulónak az apja halászattal foglalkozik : szokott az osztálytanítónak különböző halakból küldeni, hogy eképen az iskolában a diákoknak megmagyarázhassa az egyes halnemeket. Legizletesebb a halpaprikás : ha három, négyféle hal van benne. A Szahara pusztán nem igen szokták készíteni, de Szegeden igen. Legjobb halak : a viza,tok, kecsege, harcsa, tőkehal és potyahal. TANÜGY. Reform-tan­könyvek. — Szemelvények. — A mező. A mező alatt értjük azon helyet, hol nincs folyó­víz, erdő és hegy. Ha csatáztak rajta , csatamezőnek nevezzük. Van még különösen Vérmező, mert annyi vér állott a terüle­tén, hogy csónakok, propellerek jártak keresztül-kasul. Rigó­­mező: mivel a rigók onnét származnak, egyszersmind Rigó Jancsi születéshelye. Híres a Kenyérmező is, mert rajta olyan jó, pompás kenyerek teremnek, mint a soroksári és monori kenyér, vagy akár a szegedi és debreczeni czipók. A szüret. Szüretnek hívjuk azt a míveletet, midőn a megérett szőlőt leszedik; először must lesz belőlük,­­ később bor. A must most édes, később megsavanyodik­ A bor tehát a szőlő leánya és igen kedvelt egészséges ital. Sokan szeretik­ a tanítók is. Daczára a már rég érvé­nyes egyház-politikai törvényeknek , gyakran még most is elkeresztelik. Szüretkor szól a muzsika, a legények és lányok tánczolnak. Kölcsey Fót­i Dalát és Berzsenyi Csikóbőrös Kulacsát is szo­kták ilyenkor énekelni. Vala­mint vannak jó tanulók és rossz tanulók, úgy vannak jó borok és rossz borok. De a jó borból sem szabad sokat inni, legfeljebb öt, hat litert naponta. A szüretre mindig szokás a tanítót is meghívni. Disznóölés. November és dec­ember hónapokban a már meghízott sertéseket levágják, azért — disznóölés. De nem golyóval ölik meg, se nem karddal, lándzsával. SPORT. KATHEDRAI BÖLCSESÉGEK Most azonban nem bocsátkozunk a kóros koponyába. ■k A delicze-félék a régi emlősök közt a legkisebb madarak. Galilei a lámpa inga törvényeire, templomának ingásából következtetett az Igető és rag­y olyan, mint a csiriz és galuska.

Next