Bolond Istók, 1908. (31. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-22 / 12. szám
MARCZIUS Jó üzlet. Számi jogász. Tátelében, védjél magodnak osztálysorsjedjet! Apa. Minek ez nekem? Számi. Mert minden második nyer. Apa. Nodjszere geschalt! Veszek magomnak mindjár kettül, akkor csinálok biztosan treffert. Egységben az erő ! Életre való-e a nemzet, Mely oldott zsuppként szerte esik, ha vihart Lát hona égalján feljönni; dicső-e, ha ekkor Csak fele áll talpán, másika félre vonul ? + Csak az a nemzet erős és félt, mely összefogózik, így lesz nagyszemü láncz, mely soha el se szakad. Epilógus. Végre talán a labancz a kuruczczal összefonódik Egy ölelésbe, — elég bajt okozott a viszály. Tán egymásra talál az egy anya szülte ikervér S testvér közt ezután nem dúl a visszavonás. S az eltántorodott oda térdel az anyja elé s majd Uj fogadalmat tesz, esküre nyújtva kezét: «Elárultalak egykor, anyám, óh téged, a szentet ! Egy idegen zsoldban czifra ruhát viselek; S mig mint páva, kaczérkodtam, — te nyomorba kerültél, Mert egyedül a fivér gyenge vigyázni reád. Ah, de a portádon ne teremjen már meg a burján S most halavány arczod’ lássa pirulni fiad. Váradnak rongált falait, im’ anyánk, tatarozzák Megbékült fiad . . . vesd a jövőbe hited’!* Julius. BOLOND ISTÓK. Kurucz-labancz béke. Prológus. Vergődés csak az élete, nap-nap után csenevészebb, Szárnya szegett a turul, századok óta beteg. Felhők közt nem evez már, lent kínlódik a völgyben, Míg bénán czipeli sorsa kínos nyomorát. Óh, fejedelmi madár, múltad fényes kora eltűnt, Fenn szálltál azelőtt, — hol az a boldog idő! ? Csak dús asztala morzsáját juttatja neked most Az, a ki barbármód’ tördeli szárnyaidat. Aforizmák. Függetlenség szerzi a dús jövedelmet, a fényt meg, Rabnépnek csak a koncz jár ki, ha néha kerül. Hát váljon: rabnép a magyar, hogy annyira koldus, És a cseréptálján mért az a morzsa csupán? S mankón jár-e ? .. . Siralmas mert az előremenése . . . Óh, hajdanra repült, a szárnya emelte tovább ! + Mért hogy erőtlenségre ítélt bennünket az osztrák ? Mert gyengék ha vagyunk, meglapulunk szelíden. Ámde ha sámsoni izmokat érzünk — véli, karunkban . Döntünk oszlopokat s forradalom elemünk. Száz évben legalább háromszor igáz le a császár. Hej, pedig áll Buda még, s fénye mesébe való ! Megfordítva miért nincs, s mért rettegjen a nép csak? Hisz’ a bíbort, koronát néphegye osztja talán. + Emanczi Paula emanczipált feminista gondolatai. A színészegyesület közgyűlésén harczot hirdettek a mozik és kabarék ellen. Minek is az úgynevezett «komoly» művészet? Hiszen az egész világ bolond mozi és még bolondabb kabarét? ^ Barátnémmal a moziba, barátommal kabaretbe járok. Egyedül pedig — az orfeumba. * ** Mi az erkölcs? Erő ! Ilyen értelemben imponál nekem az erkölcs. *** Ádám született előbb, azután Éva. Tehát az asszony a haladás. A férfi a maradiság. A regény már nem szórakoztat engem. Ha nagy ritkán kezembe kerül, csak a végét nézem meg. Mint ahogy a napilapnak is előbb a kishirdetéseit olvasom. A kishirdetések sem eléggé megfelelők a feministáknak. A múltkor egyik szerelmes kishirdetésemet a kiadóhivatal visszautasította. Bizonyosan valami öreg bácsi a kiadóhivatal vezetője. Karthágóban a nők bajfonataikat használtatták föl kötélnek a vár védelmére, melyet a férfiak védtek. Ha Budavárát mi védenők, feministák, a férfiak bajuszát és szakállát vágatnék le. Mert kell, hogy mi legyünk — az urak. — Kérek hát tüzet. JTIV-» Váczi utcza 38. sz. Újonnan átalakítva. Uj billiárd asztalok. Minden vasárnapon „IVIOINCI KctVDíla” és Ünnepnapon katonazene hangversenyez. Katona Géza tulajdonos. 9