Bolond Istók, 1912. (35. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-30 / 26. szám
JUNIUS 30. Adomák. — No Andris, eljösz hozzám inasnak, olyan csizmadia leszel, hogy no ! Vagy más akarsz lenni? — Nem tudom én, mi leszek, csak édesanyám tudja, mert mindig azt mondi: Naplopó, részeges korhely leszel, mint az apád. Nagy ünnep volt a jezsuitáknál. Ünnepi beszédet tartani meghívnak a kapuczinusoktól egy hires szónokot, a ki eredeti szellemes ember volt s beszéd előtt mindig pár pohár bor ivott, hogy nagyobb tűzzel beszéljen, s rendesen magával is ragadta a hallgatóságot. Megérkezik a páter s az ebédlőben kér egy pohár bort, amit rögtön meg is ivott. Megint kér egyet, a főnök kissé huzakodott, de végül mégis csak adott. Közvetlen indulás előtt ismét kér egy pohárral. Ezt már nem kapta meg. A derék szerzetes fölmegy a szószékre s rákezdi a beszédet ilyen formán : ■— Átkozott legyen a jezsuiták hada ; átkozottak legyenek a haladás e kerékkötői, ez az átkozott horda ; átok kisérje minden lépésüket, tettüket, gondolatukat . . . A jezsuiták elámultak, azt hitték, hogy a dominének megártott a bor, a midőn a pater folytatja , — így beszélnek a Krisztus által alapított egyház bőszült ellenségei. Ezek ellenében én bebizonyítom, hogy először, másodszor, harmadszor mik a jezsuiták, a kath. egyház e kitűnő harczosai. Először bebizonyította, hogy a Szentlélek sugallatának hatása alatt létesült e rend. Másodszor kifejtette áldásos működésüket. Csodálat és ámulat fogta el a hallgatóságot és a jezsuitákat a szép beszéd hallatára. A második rész után befejezte a beszédet. Mikor az ebédlőbe érnek, azt mondja a jezsuita főnök : — Gyönyörű beszéd volt, de hol maradt a harmadik rész? — Hát hol maradt a harmadik pohár bor, mely tüzet és lelkesedést adott volna? — válaszolt a kapuczinus. * * Azt mondják, a nagyanya öröme nagyobb, mint az anyáé. Én azt tartom, hogy mégis csak legjobb lenni a fiatal lánynak. Szép a fiatal lánynak a boldogsága, de csak úgy, nem tart — nagyon sokáig, ha A lány az ő csillagját az égen keresi. És mint aszszony, a földön találja meg. * Többet ér egy bajszos csók, mint száz bajusztalan. * A férfi csókja bajszos, a nőés bájos. Arra mindig ráér. A minap azt írta egy úr Pestrül, hogy kivenné a házamat nyárára, de tudni akarja, hogy van-e komfort a házban. Mi a fene lehet az, sógor? Nem tudom bsz én, de csak írd meg neki, hogy megvan, oszt majd, ha itt lesz, mindig ráérsz hozatni Pestről!