Bolond Istók, 1912. (35. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-30 / 26. szám
8 BOLOND ISTÓK juntos 30. Stanczi néni a kioszkban. Drágiczáim, a nyár melegénél csak csókom melegebb, melyet mohón lehelek bibororczácskátokra, irántatok táplált tropikus szeretettel. Hála Istennek, boldog megnyugvással újságolhatom , szivecskéim, hogy barátnőim legnagyobb része már elment nyaralni, fürdőzni és így túl vagyok egy csomó bucsúzkodáson, búcsucsókolgatáson, kebelre ölelésen csontropogásig, jaj ! Ugye, aranyoskáim, ti is tudjátok, milyen borzasztó a búcsúzkodás, valóságos mártíromság. Nem hiszem, hogy legyen egyetlenegy ép oldalbordám, a tüdőmet pedig egyszerűen elpocsékoltam mindenféle jó kívánságokra. — Tegnap búcsúztam el Sáritól, jaj ! Mondhatom, ez a Sári valóságos csörgőkígyó. Bizonyos, hogy az ölelését nem fogom egyhamar kiheverni, jaj ! Azt mondja, mikor átnyalábolt, hogy szuszogni sem tudtam, hogy : — Igaz barátnői szeretettel ölellek, Stanczikám, akarom, hogy ezt az ölelést érezd, amíg vissza nem jövök. Bár mondom, nagyon megviselt ez az ölelés, de azért szerencse a szerencsétlenségben, hogy csak egy hónapra ment el. Istenkém, ha véletlenül egy fél évre megy el nyaralni, hát bizonyos, hogy az ölelése egy fél esztendőre ágyba döntött volna. Hiába, a nyár mégis csak az a szezon, mikor liba lesz a legokosabb nőből is, mert mindig fürödni szeretne. Aranyoskáim, ha egy pohár vizet látok, máris elfog a fürödni vágyás , nem úgy persze, mint Gizi, aki, ha egy kanál vizet is lát, rögvest egy barátnőjére gondol. Ah, mit szóltak hozzá, lelkecskéim, Parisban és Berlinben kiütött a jobb erkölcsű nők forradalma a kokett öltözködés ellen. Úgy találták, hogy a mostani divat nagyon kaczér, hívogató, erkölcsrontó. Hát hiszen ez igaz, de azt mégis furcsának találom, hogy Parisban és Berlinben ilyen forradalom támadhat, hiszen általánosan tudjuk, hogy itt csak azok a nők jobb erkölcsűek, akiket már nem csábítanak semmi rossz elkövetésére, vagy akik már maguk sem csábítók. Szóval ebben a forradalomban nem is annyira jobb erkölcs érzése lázadt fel a forradalmár delnekben, mint inkább a vágy, az irigység egy kis édes bűn után — még. Ezért nem is fogunk csodálkozni, ha a legújabb (erkölcsös, nem kokett !) divat ez lesz : fehér paróka, az arezon sűrű fátyol, dekoltázsa meddig csak lehet, ballerina szoknya, áttört harisnya, sétabot, melylyel az erkölcs nyomát ütik. Jaj, de meleg van, kincsecskéim, ilyenkor a jegeskávé mellé egy nagy dézsa viz dukálna, melybe szépen belecsücsülnénk. Igazán ideje volna, hogy a kioszktulajdonosok ezzel az újítással kedveskednének nekünk, és azt hiszem, nem is bánnák meg . . . Micsoda önfeláldozás, drágiczáim, képzeljétek, színházban voltam az elmúlt napokban, mikor a Magyar színház együttese diadalmas bécsi útjáról visszatért, megnéztem a «Nagymamát» Blahánéval. Jaj, de,czukor ez a Lujza , csak az volt a baj, hogy nemcsak művészi előadásban volt részünk, hanem izzadságillatban is, mely a nézőtéren lebegett, már pedig, mondhatom, ez nem nagyon pászol a műélvezethez. Emlékeztek, édeskéim, Nusi hogy koppasztotta a verebet a zsúpjainkon, hogy ide megy nyaralni, oda megy fürdőre és még mindig itt van, itt hát, csak bujdosik az ismerősök szeme elől. Lám, hogy megváltoztak az idők : valamikor azok voltak a bujdosók, akik külföldre mentek, most azok bujdosnak, akik itt maradnak. Kaptatok-e már sok «szívélyes üdvözlet»-et, szivecskéim ? Jaj, a póstás csak úgy önti hozzám a mindenfelől érkező üdvözlő kártyákat és mindnek küldője végtelen baráti szeretetről áradozik. Pedig jól tudom, csak azt akarják dicsekedve bizonyítani, hogy csakugyan elmentek valahova nyaralni, de köszönöm én azt a nyaralást és a jó mulatás-t, mikor valaki egész nap üdvözlő kártyákat ír az ismerőseinek és «híznak» a gondolattól, hogy valaki irigykedik rájuk, hahaha ! Érdekes most elolvasni az apróhirdetéseket vagyis a «kinek nincsen szeretője babája?» rovatot. Kövér nő, sovány nő, árvaleány, szininövendék, molett barna, karcsú miss és tudom is én még milyen nők keresik sürgős ismeretségét gavalléroknak, akik fürdőre vinnék. No és még vonja kétségbe valaki, hogy a nyár nem az a szezon, mikor minden nő libának érzi magát. Persze, legtöbben okos libák. Ellenben kiváncsi vagyok, a főváros mikor hagy fel már a túlzott erkölcseivel, mikor engedi már meg, hogy férfiak és nők együtt törődhessenek valamely kellemes dunaparti strandon? Avagy, — nem hinném, — hogy a városatyák még nincsenek felvilágosítva, izé, arról, hogy akkor nem üldöznék ki a főváros közönségét külföldre, mert akkor itt is elég meleg volna a víz. Jaj, megyek, drágiczáim. Biri este utazik, búcsúznom kell tőle, jaj . . . Szivikéim, pá, pá ! HÍREK. ̋ Abaúj-Torna megye is az ellenzék mellett foglalt állást. A kurucz vármegye mindig méltó Pest vármegyéhez. Hódmezővásárhely törvényhatósága se bízik a mungókban. A köztársasági párt fészke nem is helyeselheti az őrült Caesarok munkáját. * *cy öt katonai kerületre osztják fel Budapestet. Az anyaország öt hadtestének fiókjai atyáskodnak itten. * * Leischalk oberst, Lauingen oberst és társai osztják a parancsokat a bécsi generálisok akaratából. Budapest nyáron. Esti jelszók : Márvány menyasszony. Disznófő. Buda gyöngye. Orvvadász. Sósfürdő. Zöld fa. Három rózsa. Három huszár. Három hetes. Három nyolczas. Doktor. Kéményseprő.