Bolond Miska, 1860. (1. évfolyam, 1-31. szám)
1860-06-04 / 1. szám
Először is szíves köszönetünket fejezzük fe laptársainknak azért, hogy „Bolond Miska“ programmját s bekövetkezendő születését, egyikük sem említette meg. — Talán ezért van annyi prenumeránsunk. Mert tessék csak megvigyázni, hogy nálunk azok a nagyon ajánlott vállalatok igen hasonlítanak az olyan híresztelt kisasszonyokhoz, akik a bálokban rendesen legtöbbet táncolnak, akiket mindenki ünnepel, dicsér, hanem senkivel nem vesz. * A lapok most mind azt köztik, hogy hol tartottak a legnagyobb magyarért requiemet. Nekünk erre nincs terünk, hanem azt majd feljegyezzük , hogy hol nem tartottak. Minden ide vonatkozó tudósítást melegen megköszönünk, annál inkább, mert tudjuk, hogy az illetők majd nem fogják azt megköszönni. ♦A szomszéd lapok nemrégiben írták azt, hogy már mi, a magyar írók annyira német műveltségűek vagyunk, miszerint még azt is, amit írunk, hát előbb szépen németül gondoljuk ki — annyira jól tudunk mi németül. Az ám, nemrégiben is egy írótársunk a „Steuermannt“ (kormányos) — adószedőnek fordította. „Deák Ferenc köztiszteletben“álló hazánkfia betegség által volt gátolva abban, hogy a bécsi Széchenyi requiemen megjelenjen. Hanem a jó kedélyű szójáték készítők azt az élcet csinálták ebből, hogy azért maradt itthon, mert a bécsi requiemre nem volt szabad elmenni a deákoknak. * A Széchenyi-téren a séták alkalmával a „Rákócyt“ most úgy adják elő, hogy mikor az induló java jön, a zenekarból fehér, vörös és zöld bengál lángok törnek elő. Képzelhetni, hogy ilyenkor milyen szép csendesen viseljük mi magunkat. ♦A fővárosi vendéglőkben egy idő óta siketnémák járnak körül, s egy hatosért a siketnémák a-b-c-jét árulják. Korunkban, midőn a „hallgatni arany“ közmondás mindinkább érvényre jut, csakugyan célszerű az embernek az ilyen néma a-b-c-ét komolyan megtanulni. *Egy t. kollégánk azt kérdezi, hogy mért írunk mi c-vel, mért nem cz-vel ? Hát a t. kolléga mért nem hord két inget? ugye, mert egy is elég. ♦Fővárosunkban a napokban ismét új vendéglő nyílt meg. Címe : „az snepimadárhoz.“ Ha divatban volna, hogy a lapok is festessenek maguknak valami címert, hát azokat legjobb volna úgy címezni, hogy: — az kacsához. *Egy német lap helybeli levelezője nagyon kényelmetlennek találja a magyar ruhát. Kényelmetlen lesz az, kivált a csizmatisztítóknak, mert most már a szárat is szépen ki kell „lubickolni.“ * Valamelyik lapban közelebb azt lehetett olvasni, hogy X. színész, vidéken élő testvérének halála miatt szabadságot kapott két hétre. ♦Lakik itt Pesten két fiatal tanuló, akiket az előtt mindig együtt lehetett látni. Valóságos Castor és Pollux voltak. Egy idő óta azonban csak egyesen lehet őket látni. Mindenki azt gondolja, hogy összevesztek. Pedig hát most is a legjobb barátok, hanem egyik se bírt a maga számára magyar ruhát csináltatni, s aztán összetett pénzeikből ketten vettek egyet s már most mikor az egyik kimegy sétálni, a másik otthon gondolkozik a világ múlandóságáról. * Szegeden a szerb pap is tartott requiemet Széchenyiért s az ünnepen magyarul szónokolt. Na lesz ezért megint nekünk az allgemeinékban, a kiknek soha sem tehetünk eleget. Mert ezelőtt azért leckéztek, hogy mindig gyűlölködünk, most meg az nem tetszik nekik, hogy nagyon is szeretjük egymást. * Vendéglőink átmagyarított étlapján egy porció „gazember“t is árulnak, így van átmagyarosítva a „spicbub,“ melyet borba szoktak mártogatni. E „gazemberek“ darabja 5 új ki. Az életben még is többet adnak érettük, pedig nem is őket mártják, hanem ők mártják el a kit lehet. * Kolosvárott nem rég egy Gyújtó nevű műkedvelő lépett föl. A lapok annyira dicsérték, mintha nem is Gyujtó, hanem legalább is e gyűjtő lenne. * Örvendetes állapot. Egy előkelő német újságban közelebb ezt lehetett olvasni: „Városunk jelenleg a legörvendetesebb tekintetet nyújtja; vendéglőink és fürdőink tele vannak szerencsétlen betegekkel, s más idegenekkel. * Brüsszelben most egy olyan társulat alakult, mely abban találja mulatságát, hogy minél képtelenebb híreket és hirlapi kacsákat hozzon forgalomba. Ezzel a mulatsággal másfél évtized előtt nálunk is sokan foglalkoztak s egyszer egy vidéki levelet küldtek be a szegény „Nemzeti újságnak, hogy Kalocsa városa borzasztó lángoknak lön martalékává, elégett az érseki palota s magának az ősz érseknek is csak komornyikja hátán sikerült kimenekülni. Persze a szegény „Nemzeti“ adta ki nyakra-főre a „megdöbbentő“ levelet, jó nay betűkkel, elől a lap homlokán. Pedig egy szó sem volt igaz az egészből; annyi tűz sem volt Kalocsán, a mennyi a mi drámai színészeinkben. ♦A napokban egy levelet kaptunk, melynek a címe igy volt írva: t. c. B o l o n d M ih á ly urnak. 8 Műverseny Európában. N a p o Leo ur, híres hegedű virtuóz, Európa termében közelebb nagy hangversenyt akar rendezni, több más előkelő művészek közreműködésével. Lehetlen, hogy az érdekes programum közzétételétől magunkat megtartóztassuk. 1) Annexio-variátio, szerzett és előadja Napó Leo úr, nagy zenekarkisérettel. 2) „Nápolyi éj,“ Chopintől, négy kézre játszák Viktor E. és Cavour. 3) „Kicsiny vagyok én, Majd megnövök én“ — népdal, énekli Dánia kisasszony, vonó hangszeren kiséri Napó Leo ur. 4) „Nagy Ábránd,“ több változattal, fuvolán játsza Lámorlesére k. a., ki a közönség iránti tiszteletből minden szakasznál új ruhában jelenik meg. 5) „A harcban a csatában együtt fogunk harcolni,a kettős Belizárból. Dobkisérettel előadja Viktor Eur és a hangversenyző. 6) „Tudom mit teszek, Nőül kit veszek“ —népdal,gordonkán előadja Mestro Pál, jeles angol művész, ki a vastag húrokon különösen jól tud játszani. 7) Nagy keringő, táncolják többen, a zenét készíti Napó Leo úr. 8) „Már én nem tudom, mit csináljak“ — népdal, énekli Turcia k. a. — repetir-hangszeren kiséri Gores Akoff úr. 9) „Béke,“ nagy paródia a „jövő zenéjéhez.“ Előadják igen számosan, sokféle hangszeren, melyek közt a bombardo igen nagy szerepet fog játszani. A közbe eső részeket Thou Vénétur felolvasásai töltik be. A hangszerek hangolását Laguerona Séreur szíveskedett elvállalni. Bemeneti díj nincsen, miután bizonyosan lesz valaki, aki ennek a hangversenynek az árát megadja. Hogyan nevezi az a sok lap Garibaldit? Nápolyi lapok egyszerűen csak az „emberiség szörnyének“ nevezik, a florenci lapok pedig „Itália szabadítójának“ mondják; a római lapok „sátánnak“ hivják, egy turini lap pedig „Gabriel angyalnak“ nevezi, ki az ő alakjában Nápolyban szállott le ; a müncheni paplap „Banditának“ mondja, akit az isten büntetése majd utol ér, egy milánói lap pedig Olaszhon „geniusának“ hivja; bécsi lapokban „rebe 11 par profession,“ angol lapokban az „emberiség hőse,“ a ,Leipziger Zeitungban „tengeri rabló,“ egy hamburgi lapban „bátor tábornok,“ a Kreizzeitungban „kalandor,“ a bolognei újságban „vezéri lángész,“ a kasseti lapban „sakál és tigris,“ a ,Movimento-ban „a tavasz fecskéje“ stb. stb. Ez aztán különös. Hát mi az a különös ? Az, hogy mindig Törökországot nevezik aféle hideglelős „beteg embernek,“ s a Chinát mégis Angol- és Franciaország akarja bevenni. Tíj kiadás! SBV legközelebb meg fog jelenni ilyen címü könyv. Hogyan kell évenként 17000 ft adósságot csinálni, több operai tag közreműködésével kiadja egy színházi bizottmány. Tavalyi ily címü vállalatunk egészen elfogyván, az idénre új, bővített kiadást rendeztünk, mire a közönség figyelmét ezennel fölhívjuk. Ebbéli vállalatunk oly szép sikernek örvend, hogy reményünk van ezt rendes, évi folyóirattá alakíthatni. Bővebben a legközelebbi alkalommal. Állandó alkalmazást nyerhet egy szemorvos az „Augsburger Allgemeine“ szerkesztőségénél. Kik a rövidlátás és hályogon kívül a szemnek egyátalábani hiányát is gyógyítani képesek, előnyben fognak részesülni. Óvás. Némely nápolyi lapok azon rágalmat terjesztik el rólam, mintha én jelenleg Nápolyban, különösen pedig Siciliában laknám, ezennel kénytelen vagyok kinylatkoztatni, hogy ebből egy szó sem igaz, minek bővebb kiderítése végett mindenkivel tudatom, hogy feleségemnél, s illetőleg élettársammal, született Constitutio kisasszonynyal, Angliában van szerencsém tartózkodni. London, regens-street. Nyugalom, s.k. Kérelem. Múlt szerdán, nehogy a moly egye meg, egyik antikabb frakkomat kiporoltattam; inasom a folyosóra tette ki szellőzni, s elment szivarért; jött ez alatt valami derék ember s frakkomat elvitte. Kérem a becsületes eltulajdonitót, hogy miután jövő csütörtökön még vagy három darab ilyen öltözetet akarok kiporoltatni, legyen olyan szives, jelenjen meg s vigye el a többit is, mert sehogy sem tudok tőlük megszabadulni. B. Mihály, (Szerb utca, 5. sz. a.) VNNyilatkozat. Többfelé el van terjedve az a hír, hogy én az „Új Idő“ dolgozótársa vagyok; ez nem igaz, hanem az igaz, hogy még 21"T" teljes számú példányokkal szolgálhat a Bolond Miska. Talányok Majd adunk mi képes talányokat is, hanem addig is itt vannak ezek a képtelenek. Kicsoda az, aki egy forintot fizet azért, hogy egy húszast kapjon ? — Melyik a nemzeti színháznak a legtalpraesőbb darabja? Miben jár a francia politika ? Hol uralkodik az a szertartás, hogy a halottakat fütyülve temetik el ? Mi legtartósabb a világon ? Miért lett Somogyi Károly a tudós társaság filosófiai osztályának tagja? A megfejtéseket szíveskedjék mindenki — magánál tartani s jövő számunk megjelenése után a mienkkel összehasonlítani. Aki kitalálta, jutalmul 30 darab — előfizetőt gyűjthet a „Bolond Miskára.“ Szerkesztői üzenetek. A „Szórakozott“ nem rész, hanem micsoda ez ahoz képest, hogy nekünk van egy barátunk, a ki egyszer mikor délután haza ment, a pamlagra akart fekünni, a kaputját pedig a szegre akasztani s aztán csupa szórakozásból, a kaputját fektette a pamlagra, a szegre pedig magát akasztotta föl. — Az „ángyomasszony“ Br-től bérmentetlenül jött, nincs ott stempli önöknél ? no itt nálunk van elég TV-ra. Aztán dolgozzatok ám nekem. Különben semmi bajom, csak az, hogy Kakas Mártonnal nem merek beszélni, ő meg én tőlem fél, mind a ketten pedig attól félünk, hogy valamelyikünk valami jó anekdotát talál elmondani, a másik meg hamarjában kiadja. — A „sok ember“ átdolgozva elmegy. — Sz-re, Bolond Miska, Zöld Ördög, meg X, meg Y , hogy hát melyik vagyok én ? hiszen ha én ezt tudnám ! — egyébiránt most többen is vannak a világon, akik nem tudják, hogy hányadán vannak. A versed nagyon rosz, ilyeneket én is tudok írni.— Akik 30 előfizetőt gyűjtöttek, illető szobraikat meg fogják kapni. Csak egy kis várakozás, minden meg lesz a Szabadszállásra. A lap megy, az adomák közt van egy pár jó , működésére nézve most már láthatja ön némileg lapunk irányát.