Bolond Miska, 1862 (3. évfolyam, 1-42. szám)
1862-01-26 / 4. szám
4-dik szám. Pest, Január 26. 1862. III. évfolyam. HETI NAPTÁR. Hétfő, jan. 27. A „Kreuzzeitung“elszomorodik azon „rabló“ és „zsivány“ féle titulusok fölött, melyekkel Köpenyessy ur legközelebb az olaszokat illette, s azt mondja, hogy ilyen szép elnevezéseket még ő sem tudott találni. Kedd, jan. 28. A jég már jóformán megindult, hanem a szemét nem megy, a partokhoz húzza magát s lerakodik. Szerda, jan. 29. Prágában Schiller „Stuart Máriájának“ színházi kéziratára ezt írta a policáj : Ostromállapotban is előadható. Ezt nevezem én — előrelátásnak. HETI NAPTÁR. Csütörtök, jan. 30. Az idén is lesz a királyutcában egy „hómenyasszony“ szobor. Nevet is akarnak neki adni. No, miután bizonyosan el fog olvadni, hivják Concessiónak. Péntek, jan. 31. Furcsa szövetből lehet ott valaki Rómában, annyit mossak s mégsem akar kimenni. Szombat, feb. 1. Köpenyessy úr haragszik, hogy a kirakatokban ott van Garibaldi képe is. No ne irigykedjék Köpenyesy úr, még őt is kirakják. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési dij januártól mártius végéig 1 ft 50 kr. félévre 3 ft. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadóhivatalába (Barátok tere 7. sz.) utasítandó. — A kéziratok Tóth Kálmánhoz (Zöldkert utca 6. sz.) küldendők. Uj előfizetés a „BOLOND MISKA“ ISIíLikk évi folyamára. Egész évre, vagyis: jan. dec. végéig 6 ft. Félévre, vagyis: jan. jan. végéig . 3 ft. Évnegyedre, vagyis: jan. maré. vég. 1 ft. 50 kr. Вф"* Gyűjtök 10 előfizető után egy tiszteletpéldányban részesülnek. Időtöltés. Ki jön a négy ló végre fogva, Az elzüllött napok után, Elmondanám, hogy hogy’ fogták ki, De jobb, ha befogom a szám. Leszedték a magyar szerszámot S tettek reája idegent, Befogták egy „ Noé-Bárkába “ S hajtották ... de sehogy se ment. „Üssed !“ kiáltott egyik hátul . És a kocsis szót fogadott. És vágta, nyúzta, amint bírta A szép, a nemes fogatot. Nem ment sehogy. Megállt a négy ló. Tombolt, hanem ki nem rúgott. A „krucifixum“ járt a bakon, A gazda benn gondolkodott. „ Rettentő állat — monda — nem megy! Inkább a bőrével fizet., S a bárka ül, a bárka sülyed S én számban érzem a vizet. . . “ „Adjunk rájok magyar szerszámot S magyar kocsist.. . tán kiviszi.. . “ És a kocsis nagy fejcsóválva Ült föl, mert — maga sem hiszi. Egyet csördített... s a négy állat Trüsszögve a szügyébe vág — — És jön istrángok szakadása S szétrecsentek a kisafák... A fogat indul... a gyeplő nyúlik ... És a kocsis hátratekint.... „Fogd meg! fogd meg ! hisz igy le megy — De a bárka elül megint!!! “ „ Csak szállj le, szállj le te’s a bakról; Nagyot csörditsz s gyöngén fogod. .. Körül ide, a bárka mellé ! Emelni kell, és menni fog. —“ S a négy ló újra visszahőköl S ismét megáll, és nem megyen. Szólítják és emelik terhét, S ez — időtöltésnek megyen. — — Fogják be a régi alkotmányba, Melyben látta az uj világ ... S vágtatva jut a régi gazda Mocsáron és dágványon át! (i. e.) Magyarország száz év mulva. A hogy azt a Garaboncás Diák Dobzsánszky és más urak szerint képzeli. I. Határai:Északról: Slavonia, Visegrád nevű fővárosával, és Rusznyákia, székhelyével, Munkácsegraddal. Keletről: Dácia és Románia Magnum. Varadinum és Aradinum fővárosaival. Délről: Szerbia és Bunyováczia, Szegedinum és Baja residentiáival. Nyugatról: Svábia, Budakeszi, Budaörs, Hamzsabég és Hidegkút nevezetes helyekkel. Közepén lesznek: Jazigia, Rumánia, Palócia és Cingaria, Komlóbeli székhelyével. II. Hegyes. 1- ször. A Gellérthegy, de ennek éjszaki részét már a budarócvárosi lakosok, mint kolóniát, Vojvodinájukhoz csatolták. 2- szor. A svábhegy, de ehez sem tarthatnak igényt a magyarok, már elnevezésénél fogva sem. III. Folyói. 1- ször. A Duna, Visegrádtól Ráczkeviig. 2- szor. A Rácos-patak. IV. Tavai. Tavai csupán a kerepesi utón és a Gránátos-utcában vannak záporeső, vagy hóolvadás után. V. Csatornája. Magyarország legnevezetesebb csatornája a földmivelés és az ipar, melyen keresztül a pénz máshová szivárog. VI. Termények. Magyarországon és a szomszédtartományokban még száz év múlva is fog teremni elég ló, birka és szarvasmarha, valaminthogy még akkor sem veszett ki az ebek számtalan faja és a nadály. VII. Ipar: Magyarország iparosai hajdan leginkább vászon- és posztószövéssel, de a később bevándorlónak ezenkívül cselszövéssel is foglalkoztak. Termelt még gyapjút, porcellánt, üveget stb., mikkel külkereskedést is űzött, mig az import leginkább papir- és pokrócokból állott. VIII. Vallás. 1861. táján majdnem egész Magyarország protestáns volt, protestáló hitágazataik azonban szent könyveikből kitörültetvén a megyékben, az egész ország zsidóhitre tért, a mennyiben mindenki várta az „ige testté tételét,“ vagyis a megváltót konstitutió képében. — Keletkeztek akkor schysmatikusok is, kik mindenkép szakadni óhajtottak, s legnevezetesebbek ezek közt az anabaptisták, kik hitüket, mint csizmájukat, az időjárás szerint váltogatták. A hitfelekezetek közt nevezés volt még az úgynevezett australistáké, kik a római hitágazatokat követvén, ünnepeiket mindig előbb ülték meg, mint az orthodox liberálisok. Ezen korban történt az is, hogy a civilizált világból kifelé szoruló törököknek is találkoztak híveik, s az anyagi paradicsom által csábítgattatva, renegátokká levőnek. IX. Címere: Magyarország címere hajdan egy két részre osztott pajzs volt, egyik felében négy fehér vonallal, a másikban pedig egy koronából kiemelkedő kettős kereszttel, mi azt jelenthette, hogy ez a háborgó ország a korona számára valóságos kettős kereszt. Most Magyarország címere egy számtalan felé osztott pajzs, minek következtében a négy fehér vonal is elpirult rajta szégyenében. A koronából kiemelkedő kereszt pedig annyi keresztté vált, ahány felé oszlott az ország, — vagyis akarom mondani: a pajzs. Már Miska. Már Miska, csak szégyen ami szégyen, Mert panaszra nem lehet okod. Amint azt a következendőkből Egyszeriben látni is fogod: Téged — pedig kifizetted őket. —Bezártak, hogy télben meg ne halj : Már pedig a melegben az ember, Úgy „párostul“ örömest elül. S engemet, — ki nem fizettem őket: — Kizártak a hideg ég alá !.. . Találd ki, hogy mit s mit nem fizettünk ?... — Bolond Miska mindent kitalál. (i. e.)