Bolond Miska, 1864 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1864-02-14 / 7. szám
7-dik szám. Pest, Február 14-én 1864. V. évfolyam HETI NAPTÁR. Hétfő, febr. 15. A vitéz Prinz-Preusseneket sok magyar lap is „porosz gyalogság“-nak forditja, pedig debreceni fiuk azok. Kedd, febr. 16. Az idei kalendáriumok nem igen keltek. A manó is fizessen az ilyen csúnya, csikorgó napokért. Szerda, febr. 17. A rablókat és tolvajokat a vidéken már mind kiirtják s maholnap nem is történik egyéb, csak az irodalomban egy egy novella-lopás. HETI NAPTÁR. Csütörtök, febr. 18. A nápolyi Vesuv megint füstölög. A mi Vezuvjaink a Hermanstädter és az Alig. Zeitung, csakhogy ezek tűz helyett ránk kigyót békát okádnak. Péntek, febr. 19. Egy kritikus a természetre ir bírálatot s demonstrálja, hogy az atlanti tenger nem ér semmit s tulajdonképen kétszer akkorának kellene lennie. Szombat, febr. 20. Bécsi lapok sokat törték fejüket, hogy min dolgozhatik most Deák Ferenc?! — s ime kisült, hogy a nagy polgár a szükölködök számára apró kis faragványokon dolgozott. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési díj kiadó hivatalába (Barátok-tere 7, negyedévre 1 frt 50 kr. félévre 3 frt. — Az előfizetés és minden reclamátió a Bolond Miska sz.) utasítandó. — A kéziratok Szokoly Viktorhoz (Kalap utca 17. sz.) küldendők. A t. c. fővárosi közönséghez. A ,,Bolond Miska“ mai száma a szokott időnél három nappal hamarabb jelent meg, hogy egyes példányait a szükölködök javára nyitott Bazárban árulhassák. Mi már ebből a bájos boltosnőknek rendelkezésére adtunk pár ezer példányt s adunk folyvást annyit, amennyit a t. c. közönség a Bazár bezártáig elfogyaszt , s szivesen viselvén részünkről a bélyeg és kiállítási költséget, az egész bevételt a szükölködök javára ajánljuk. Ha ötezer példány elkelne két hatosával, ez IOOO forintot fogna jövedelmezni, ami nagyon könnyen megtörténhetik, ha az árucsarnok látogatóinak eszébe jut, hogy hiszen itt van még „Bolond Miska“ is, mert hát most ez egyszer ő is megvásárolható. E számot hamarjában nem tudtuk jobban kiállitani, hanem elég értéket kölcsönöz ennek az, hogy ama nemes hölgyek arcképeivel van díszítve, kiknek a női árucsarnok kiindulási eszméjét köszöni. Pest, február 11-én 1864. A „B. M.“ főmunkatársa A „B. M.“ kiadója Tóth Kálmán. Emich Gusztáv: A női árucsarnokban. Vegyetek! vegyetek! Kínálják a szép kezek ! Szebb itten a selyemkendő, Többet ér ez itten, többet, Szenvedőknek arcáról is Letörül az egy pár könyer . . . A ki vesz, a ki vesz, Mostan nem csak annak lesz. Vegyetek! vegyetek! Kínálják a szép kezek , Ez a pohár, mit itt vesztek, Nem olyan ez, oh másforma : Szegény távol szenvedőknek Szomjúságát is eloltja. — A ki vesz, a ki vesz, Mostan nem csak annak lesz. Vegyetek, vegyetek Kínálják a szép kezek. Ez a kelme, ez a köpeny Úgy van szőve, úgy van varrva, Ki megveszi, vele sokak Sebeit is betakarja. A ki vesz, a ki vesz, Mostan nem csak annak lesz. Vegyetek! vegyetek! Kínálják a szép kezek . . . A ki itten vesz egy gyűrűt Nem csak kedvesének veszi. E gyűrűvel a szenvedők Háláját is eljegyezi . . . A ki vesz, a ki vesz, Mostan nem csak annak lesz. Bolond Miska. Tökéletes igaz. Hiufyné sz. Ruffaly asszonyság igen haragszik, hogy őt nem kérték föl a női árucsarnokban teendő szolgálatok végett s ezért most az egész vállalatra kigyót, békát kiált, sőt még azt is mondja, hogy az egész gondolat nem uj, s hogy ő maga is fiatal korában eleget árult. Árult ám a jó lélek, csakhogy a petrezselymet. Kipfelhauser a női Bazárról. Kedves Krümmer úr! — én eigentlich abban a Meinungban vagyok, hogy a Nothleidendéknek untig eleget resolvirozott a doktor Szkéné, hanem azért ne gondolja a herretter azt, hogy én szűkkeblű vagyok. Mindazonáltal a női Bazárt nem tudom gänzlich helyeselni, a mennyiben ez tömeges összejövetelekre ad alkalmat s a Zeitungschreiberek jedenfalls, illegál frázisok elmondására benatzolhatják. Én nem szeretem, ha két ember jönis össze, (ez is sok) s az adakozásokat leglegálisabb után úgy vélném ausführelhatónak, ha mindenki egy szép, s magától érthetőleg, stemplivel ellátott Briefcouvertbe tenné milde Zugabját s igy schikkolná be valami e célra felállított Sammlungscassához .Különben ha már igy van, hát in Gottes Namen magam is elmegyek a női Bazárba s veszek valami szép herzig tubákos pikszist. Rendes pikszisem úgy is eltörött, a Náczi fiam fejéhez vágtam tegnap, mert a gazember azt mondta, hogy Verbőcy okosabb ember volt, mint Bismark. Megvallom egyébiránt a Krämmer úrnak, hogy a női Bazárban történendő megjelenésemmel egy kis háttéri politikai gondolatom is kapcsolatban áll. Kik fognak ott árulni ? — a comtesse Balffy és a comtesse Péla Keglovitsné .. Potztausend én majd úgy verés közben szép kacsóikat megberührolom s adandó alkalommal igy kezdem el egyik politikai Leitartikkelemet. Azon közelebbi érintkezésnél fogva, melylyel alólirott a magyar aristokracia tagjaival egy időben állott, — und so weiter, etcetera. S próbálja aztán nekem valaki azt mondani, hogy ez nem igaz ; szapperlót! mindjárt k i h i v om -------egy pohár sörre a Stadtwaldliba. Kipfelhauser. A miket Bolond Miska vesz a Bazárban. Egy hamutartót vesz, melybe azon hamvat teszi, a mely egynémely urak tüzéből és lelkesedéséből maradt meg. Egy sipot vásárol, melylyel akkor akar fütyülni, ha Szálasy ur még egyszer a szószékre lép, hogy elvetett elveit újra fölvegye. Egy skatulya pezsgőport is vásárol, melyet hűtőül fog bevenni, midőn vére felforr azoktól az ostobaságoktól, melyek a Hermanstädter Zeitungban a magyar ügyekről olvashatók. Egy takarék perselyt is fog venni, melybe azokat a vicceit teszi, a melyekkel jelenleg sok jó barátainak adós marad, de a me