Bolond Miska, 1865. (6. évfolyam, 1-53. szám)
1865-09-17 / 38. szám
Új előfizetés „BOLOND MISKÁRA“ A „Bolond Miska“ szerkesztését jövő október elejétől fogva Tóth Kálmán veszi át. A lap formája az eddigi marad. Előfizetési feltétel: Októbertől december végéig........................1 frt. 50 kr. A szabadelvű kormányférfi. (Aki kijelentette, hogy neki nem kellenek félhivatalos lapok.) Az én hajamat meg nem tépik A szabadelvű férfiak: Nincs szükségem hát frizőrökre, Hogy ezek megsimitsanak. Kerülöm én az oktrog-port S önkény sarába nem megyek — Mit keresnének hát közülem E tollas stiefelputzerek ? S nekem csak az az ölelés kell A közvélemény melyet ad. Ne nyalogassanak hát engem E pénzzel fizetett urak. Fővárosi hírek, melyekre a vidéken — rendesen gúnyosan mosolygnak. Fülemüle Aladár írótársunk Pesten mulat. (Legtöbbször 49 megyében nevéről se ismerik.) Épen most jelentek meg Tuba Ferke novellái két kötetben. Második kiadás. Már azért se szorulnak ajánlatunkra, mert második kiadást értek. (Az első kiadásból is csak 27 példány kelt el.) Koszorú Peti egy kötet versért Hólyag érdemdús kiadónktól 4000 frt homoariumot kapott. (Hólyag összes activája nem tesz ki 1000 frtot.) Pisze Isidor egy államgazdászati munkán dolgozik (mely bizonyosan soha se fog megjelenni.) Felbontatván a jeligés levél, e név tűnt elő: Szigligeti. (Kár is volt felbontani, felbontatlanul is oda lehetett volna neki adni a száz aranyat.) Tepertő András hírhedt művészünk ma vezeti oltárhoz a kellem és szellemdús Viola kisasszonyt. (Csak többen is ne ismernék Viola nagyságot.) A „Sürgöny “-ben. Biztos tudomás utján állíthatjuk, hogy a „Hon“ levelezőjének , bizonyos hivatalnok eljárását ismertető állítása alaptalan. A Császár fürdőben ma volt a 9-ik zártkörű táncvigalom. (Adj uram ilyen zártkört a politikai foglyoknak.) A Rigó Károly hangversenyén kis számú, de válogatott közönség jelent meg. (Azaz olyanok, kik szabadjegyesekül kiválogattattak.) Magától egy bizotmányi tagtól hallottuk, hogy a Lipótvárosi Basilica a jövő hónapban készen lesz. (Két éves újdonság.) Kotorász Pali hivatalnok asztalán valaki két darab 10 forintos bankót feledett. A városi szegényalapnak ajándékoztatott. A jövő héten a Buda-Vizivárosi kövezet javításához is hozzá fognak. (Egy év óta hírlik.) A Molnár pere pár nap alatt lefolyik, s a népszínházát ismét átveszi. (Másfél év óta beszélik.) Az állatkert rendezése, s a Lelencház építése rövid idő múlva megkezdetnek. (Hány állat születik addig a gyepen, s hány ember az utcákon.) A drámabíráló választmány a „khokinkinai styuk“ című történeti szomorujátékot nem fogadta el. Sat. sat. sat. Bon Gunárosz: A korrektor. (Irodalmi rajz.) Megvarrhatja a cipész pompásan lábbelimet, de mit ér az, ha a cserzett bőr nincsen befénymázolva feketére. Pompásan abrakolhatja lovászom paripámat, de mit ér az, ha fülig sárosan hagyja. Remekül kivasalhatja mosónémi ingeimet, de hajh, mégis csak baj , ha felhúzásukkor minden gombot róluk leszakítva találok. Csinosan öltözhetnek föl a színészek is újjátékomon, de ha szerepeiket nem tudják, megdicsérhetem és arcképeiket is kiadhatom az új államférfiaknak, de ha programmjukra nézve nem vagyok egészen tisztában is végre, megírhatom én az én cikkemet, hogy csak úgy pattognak benne a gondolatszikrák, de ha a korrektor teli hagyja azt sajtóhibákkal! Az a korrektor! Ő az író telegráfja, kin keresztülmennek szellemi sürgönyei a közönséghez ; ő a költő nélkülözhetlen komornája, ki tönkre teszi a versek egész toilettejét egy-egy szóvirág széttépésével, s ő végre azon olympusi kovács, ki a pegazus fityegő patkójába bele veri a szöget, hogy a nemes paripa ne sántikáljon. Ebből láthatod tisztelt és tisztelendő olvasóm, hogy a korrektor valóban fontos személy s hogy sok szerkesztőségnél nélkülözhetlenebb, mint maga a szerkesztő, mert míg a szerkesztő nem egy esetben arra való , hogy politikai hibákat kövessen el, a korrektor hivatása mindig az, hogy a hibákat helyreüsse. S fontos szerepe dacára mégis mily szerény, mily igénytelen. Jókor reggel, midőn a toll egyéb emberei, ha nem is babéraikon, legalább tollas párnáikon nyugosznak, ő már hoszszú léptekben méri az utcákat és serényen tart a nyomdairodába, hol kartontokot húz attilája jobbik ujja fölé, egyik füle tövéhez kék ceruzát, a másikhoz vastollat dug, elbúcsúzik egy sóhajtással az öt környező külvilágtól, és azzal belé temeti magát a kefelevonatok s a borzasztónál borzasztóbb kéziratok halmaza közé, elkezdvén pusztító vadászatát a sajtóhibák ellen, melyek közül ha egy-kettő keresztülszökik két tóságú gyilkoló fegyvere alatt, azt épen nem csodálhatni. Nem tudom, látott e már minden olvasóm korrektúrát. Talán csak a boldog emlékezetű kormánylapok magyarra fordítása lehetett ennél lélektompítóbb foglalatosság, de ha kész a kijavított hasáb, mi gyögyör azon végigtekinteni! Valóságos csatatér ez, melynek élethalál fölött rendelkező ura maga a korektor. A poéta, vezércikkíró, novellista, újdondász, humorista és színházi referens csupán csak Werbungs kommissärek, akik a betűket, szótagokat és szavakat összetoborzzák, glédákba sorozzák, fővezér azonban a korrektor. A korrektor osztja fel új szakaszokra a rendetlen csapatokat; ő alakít új glédákat; szabadsággal elbocsátja a fölösleges fickókat; felmonitírozza a pongyolákat; gombokat varr a vastaghasúak és terpedtszáju tok fölé; kékelhetlenül elcsapja a megbénultakat, degradálja a nagy betűket, ha azok az orthographia rendeletei ellenére előre tolakodtak némely pöffeszkedő, magas vagy nagyon kövér sorok helyére egészen apró legénykéket rukkoltat ; megszámozza a koloniákat; pokolba kergeti a ők mellől a velük törvénytelen házasságban élőket, kik a betyármádiának nem erejét, hanem csak számát szaporítják; s ő az, ki a betűsereg fölött nemcsak katonai, de egyszersmind polgári főkormányzó, a ki egymaga végez el minden egyházi és polgári funktiót, miután ö csillagozza fel az erre érdemeseket is érdemetleneket; ö házasítja össze ezen két vonással O az egymáshoz közeledni nem akarókat; ö és nem a szentszék választja el ezen két vonással X az egymáshoz nem illőket; ö végzi még a hóhér szerepét is, ilyen hurokkal pusztítván el a papír színéről azokat, kik a társaságba való befurakodásuk miatt törvényen kívül állóknak nyilvánittatnak, s ő támasztja fel egy fekvő kereszttel azokat, kik fejük lágyára estek a betűszedő körmei közül. S ily nagy hatalma mellett mégis milyen szerény még csak azt sem igényli, hogy nevet akár a lap végén, a nyomdászé mellett, akár a lap rendes munkatársai között kitétessék, pedig egyetlen lapnak sincsen rendesebb munkatársa a jó korrektornál. Sokszor megesik, hogy amint a korrektor szeme betűről betűre ugrik, miként a gép fogas kereke egy másik kerék rovátkáiba, hát egyszerre csak fennakad. A betűk itt egymás hajába kaptak s oly gomolytképeznek, melynek nincs értelme, mint némely háborúnak, melyben a nemzetek kapnak egymás hajába. 150 Magyarázat a pénzről. A pénz az a csülleng, melyet az Isten többnyire egészen jelentéktelen emberek nyakába szokott akasztani, hogy a teremtés hullámaiban egészen és nyomtalanul el ne merüljenek. A pénz egyesszám olyanok számára, kik maguk zérust képeznek. A pénz érc csizmsarok kisemberek részére, hogy magasaknak látszathassanak. A pénz aranykönyv azoknak, kik szívtelenek; ércfogantyu olyan szív haranghúzójához, mely belülről el van szakadva ; titokszerű nyilatkozványa olyan lénynek, kienségét, következőleg magyarázza: ha nem volnék az a mim van, nem lenne nekem, a mi vagyok. A lapstemplikról. Abban centralista, autonomikus, federalisztikus, szóval minden színezetű lap megegyezik, hogy jó volna a lapokról a stemplit eltörleni. De hogyan ? mikor ezek a szép kis sasok az államnak oly szépen jövedelmeznek s mi pótolja majd őket azon kasszára nézve, melyet Pléner -exja olyan üresen hagyott. Mi ? ... hát megmondom én. Adóztassuk meg a fotográfiákat; minden fotográf képre 15 kros stempli s az újságok adója tökéletesen kárpótolva lesz. A lapok elvégre is a művelődés emeltyűi, (ahogy mondani szokták) tehát azok terjedését ne akadályozzuk, hanem adóztassuk meg a hiúságot, fizessen báró Bikfit, ki magát slaffokban, matrózjelmezben, lóháton, pezsgőzve, szóval , minden héten más más állásban leveteti. Ajánlom ezen indítványomat Fényes Eleknek, vagy Bethlen Miklósnak, kik bizonyosan képviselők lesznek a jövő országgyűlésen — vigyék keresztül. Rejtvény. Minden forma rányomható S mindegyiknek enged, mi az ?! Többes számban felelhetek: A gypsz, a sár, és a viasz ! Boa.