Bolond Miska, 1866 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1866-01-14 / 2. szám
A Bolond Miskaságok. A „Politik“ szerkesztőségénél kutatást tartottak és találtak is ott valamit. A szerkesztőségek tehát abban különböznek a financkaszszáktól, hogy ezekben, bárhogyan kutassák is, a legtöbbször nem találnak semmit. Most tett ki csak magáért a mi kedves Pukovits Gusztint. Hát a lelkem adta, Pál Antal, volt első alispánt s választási bizottmányi elnököt (ki mint ilyen a 48-diki törvények szerint sérthetlen) valamely schmerlingi ostromállapotú paragrafusnál fogva fenyitó törvény-szék elé idéztette, mert Pál Antal, mint választási elnök, nem engedte az adminisztrátor urat az elnökhöz tartozó dolgokba avatkozni. Előbb egy elfogatás , most fenyító törvényszék egy választási elnök irányában; ha ez így megy, maholnap Piukovics Augusztususnak kicsiny lesz a bácskai Macedónia s perbe fogatja magát az országgyűlést is. Uj nemű dohányt tettek trafik-forgalomba, hivják pedig ezt hosszan „középfinomságu másodválasztéku török dohányának. Hanem hát jobban esnék ennél az a rövid hangzású „csetneki.“ tltalános vízhiányról panaszkodnak ; kutak és folyók apadnak ki mindenfelé. Nem csoda , a korteskedések alkalmával sok ezer akóra volt ám ebből is szüksége a kocsmárosoknak. Megint találtak már egy hegedűt, amely Paganinié volt. Hanem hát Kölcsey tola is meg van, de mit ér, ha nem tudunk írni vele ?. A redouti báltermet az írói segélyegyletnek egy estére 2700 forintért adták ki. Enyiért vidéken egy házat lehet venni, hozzá tartozó szöllökkel, kertekkel, és dinnyeföldekkel. Spanyolországban már megint ütött ki egy revolució. Hanem hát ez ottan olyan napirenden van, mint nálunk a disznótor. Pénzügyi szerződéseknél fogva az osztrák birodalomnak már most nem szabad aranyat veretni. Eszünkbe jut erre az a jó éle, amit régebben mondott valaki. — Lesz a koronázáskor pénzszórás ? — Lesz, ha szél nem fúj. Zomborból tudósítanak bennünket, hogy Piukovits Augusztusus, bácskai beglerbég bimbasái, az ottani olvasó körből Bolond Miskának mindazon számait, melyekben főnökükről valami foglaltatik, per sundam bundám elhordják. Ajánljuk a zomboriaknak, hogy ezután Bolond Miska példányait, mint hajdan a „Zrínyidben a kést és kanalakat, láncolják az asztalhoz ; ez ellen a' bimbasáknak sem lesz kifogásuk , he szeretnék ők Bolond Miskát láncokon látni! Egy bécsi lap írja, hogy az új országházban a kinevezendő magyar miniszterek számára már csinálják a miniszteri padokat. Hiszen oly édes örömest elhinné ezt az ember, de hát mikor épen a „N. Fr. Presse“ mondja. Párisban Maquet nevezetű francia írótól „Bercsény huszárjai“ című magyar színdarabot adnak. Ezen talán gyengéd viszonzás akar lenni azon tömérdek francia darabért, mely a nemzeti színház játékrendét egészen elfoglalja, mintha a mi színházunk nem is a kerepesi utón, hanem a boulevardokon lenne. Az álarcos bálok is megkezdődtek már. A többi közt a redoutban láttunk egy férfi álarcost, akinek a fején magyar kalpag volt, derekán elhasznált német mellény, a lábán pedig pláne kalucsni. Azt mondta, hogy némely újra szervezett vármegyék öltözetét akarta bemutatni. Az e., i színpadon egyik primadonnára — midőn a dal vége felé igen gyengén kezdett énekelni — rákiáltott a súgó, hogy : erősen. A madame gondolván , hogy az ének szövegét súgják, így végzi a dalt: Ha eljösz is, csendesen járj a fagyon, Hogy a csizmád ne kopogjon erősen. A lapokból olvasom, hogy a legújabban választott akadémiai tagokat a felsőbb hatóság megerősítette. Bach ideje virágában csúsztatták azon újítást az alapszabályok közé, hogy a tagokat felsőbb helyen is meg kell erősíttetni, mert erről az eredeti alapszabályok mit sem tudtak. Jó volna tehát, ha az Akadémia a mostani szabadelvűbb kormánytól a régi, törvényes alapszabályok helyreállítását sürgetné, mert nem hisszük ugyan, de jöhetnek megint Páffy Mór kormányzók, akik az új tagok fölterjesztésekor így okoskodnak: X.X. nagyon törvényes érzelmű, sőt 48-as ember, ergo, nem tudós, meg nem erősíttetik. Egy külföldi cirkusban már megint megmarta az oroszlán az állatszelicitet. Ezt az ilyen sajnos eseteket mindig némi kedvteléssel registrálom, hogy okuljanak belőle azok, akik azt hiszik, hogy az oroszlánból kutyát lehet csinálni. Geográfiánk szerint a Magyarország felső vidéke forrásaiból fakadó erek mindegyike dél felé foly. Ezen állítást azonban a tapasztalat megcáfolja, mert a hazánk felső vidékein fakadó aranyerek nem dél, hanem nyugat felé folydogálnak. -------Egy igen alapos német tudós szerint Magyarországon csak két valamire való ember volt az irodalom terén, t. i. Liszt Ferenc és Eötvös. S Németországban az ily emberek szabadon járnak, holott vannak bolondok házaik. Bukovinában hét magyar faluban mintegy 10,000 magyar hazánkfia küzd az ottani szűk termés miatt az éhhalállal. Egyik falujukat úgy hívják, hogy Istensegíts. Helyesen nevezték el, mert azon százezer holdakkal biró magyar főuraink ugyan nem segítenek rajtuk, akik Würtembergből s Hesszen-Kasszelből telepítenek be gyarmatosokat, mialatt Bukovinában az ősmagyar vér éhen hal, másrészt meg a székely földről ezrenként kénytelen Moldva-Oláhországba vándorolni. Kolozsvárott a városi rendőrség mindenkinek megtiltotta az újévi gratuláció ürügye alatt történő zsarolást, pedig kár, mert jó iskola ez arra, hogy megtanuljuk, hogyan kelljen a szép szavak alatt rejlő követeléseknek ellentállani. Őszinte tanácsok 1866-ra. 1. Hidj mindenkinek, vagy ne hidj senkinek. A mostani világban nehéz megkülönböztetni az igazakat a hazugoktól. 2. Ne indulj a külső után. Tiszta manchette és gallér mellett a mellény szennyes inget takarhat. 3. Sokat se ne várj se ne remélj. Ilyen módon nem részesülhetsz kellemetlen meglepetésben. 4. Őrizkedjél azoktól , kik magasállású egyéniségek barátságával dicsekesznek. A magas állásnak barátságávali dicsekvés eszköz az alantabb állásnak rászedéséhez. 6. Vigyázz a nagyon geniális emberekre. Most mindenütt és mindenüvé azokat igyekeznek alkalmazni. 5. Őrizkedjél azoktól is, kik cselédeiket, lakásukat, és szakáluk hordását minduntalan változtatják. 6. A világért se jegyezd az ajtódra mikor vagy hon. Most olyan időket élünk, hogy az embert nem szívesen látott vendégek is meglátogatják. 7. Szeresd a gyermekeket. Ezek talán még ártatlanok. 8. Senkinek se mond, melyik a legkedvesebb színed.Ugy talán a szennytől megőrizheted. 9. Bizzál az istenben. — Jól fog esni a hit, hogy még van valaki, akiben bizhatol. Kon Gunár ősz. Király utcai levelek. Pest, 4-ik januárjusban. Miska mein Freund. Látom a „Pressébe“ ed pesti levelét, ami í írja Debrezinből, hogy az otani olvasó egylet fogagja bele magába tsak olan olvasókat, a mik csupán balról jobra tudják olvasni, amik olvasók jobról balra, tudni ilik azok, mi tartozzák a törvénesen be nem vet válásokhoz, vannak rekesztve ki. Eböl lácik műen elenség a magyarhoz a „Presse“, a mi rá fogja a szegény magyar a mindenféle középkorú kiskorúságokat, hogy körtölhese a világba, hogy a politikailag éret nemzet menyire van meg hátra. Anál nagyob ez a ráfogás, mivel tudja mindenki, miben igazi magyarok vannak a debrezini zsidó izraeliták, a mik kinal beszelik németül s úgy belemagyarosotok a nemzetbe, hogy még maga Áron próféta is azt mondaná a debrezini zsidóhoz : „tekintetes úr!“ Hátha még volna igaz, amit hazugja az a német lap ! Szerencsére nem akar azt elhini semiféle jóravaló okos ember. Csak döhölje ki magát a „Presse.“ Neki nálunk úgy is nem van annyi hitele, amenyi beleféri magát egy tűtartóba. Csak atol félem magamat, haid Berlinba s Kölnba, Parisbe s Londonbe elhisznek tőlünk ezret. Meg vagyok azonban róla bizonyomosodva, hóid a debrezini olvasókör fogja ez ellen irni egy tiltakozást, a kibe ki fogja jelenteni: hóid a ki akarja szabadságot, az agya is szabadságot. Szeretnék tudni, mit fogja ere felelni az a huncut német. It Pesten nagy baj van; a dr. Meisel, a rabiner, ete a bodai udvari ebéden tréfe almát meg peszel szőlőt. Az orthodocisok mondanak : ez van nagy halálos vetek ; a reformerek védelmeznek ötét. A facit az: hóid a rabiner vagy beveszi emeticumot, hóid hánya ki a tiltot eledelt , vagy beveszi a köség más rabinert és hánya ki a régit. Én nem mondok sem igy sem úgy, aztán nehogy foghasanak rám, hogy úgy mentam és nem igy. Soxor igazán furcsa baja van nekünk zsidóknak. Spitzig Iczig. Szerkesztői üzenetek. Sárvárra. Egyiket sem értettük . Magyarországban ezer sáros falu s igy ugyan anyi sárvár van. — Abaujba. Megtettük, a mit lehetett, bár csak használna. — Szabadkára. Kérjük annak az illető urnak az arcképét; ha előbb nem, kiadjuk akkor, midőn majd elmerül; mert a maga körül támasztott mocsárba előbb utóbb bele kell fuladnia. — Zombor N. N. A képek jók, de alkalmiabbakat várunk ; önnek úgy látszik határozott talentuma van erre a szakra. —B. B-re. Olyan régi kundsehaftnak mint ön, szivesen hitelezünk; bizony ez is furcsa jele a mi állapotainknak, mikor egy miveit birtokos magyar ember hitelbe kénytelen járatni 1 írt 50 krajcáros újságát. — Vácra. A szolgabiró stylusa mégsem olyan cifra, hogy ide beváljék. — Miskolcra. Egyes példányokat nem küldhet a kiadóhivatal ; az olyan tehetős izraeliták, mint önök , évnegyedre is prenumerálhatnának.*