Bolond Miska, 1867. (8. évfolyam, 1-52. szám)
1867-10-20 / 42. szám
Régi dal fertály dicsőségről. Nevetséges komédia, melyet meggyőződéssel adnak elő a nemzeti színházban. Shakespeare Jóska eredetije után magyarán megdolgozza CSICSKEI BOES a „B. Miska“ lessingerkedő ítésze. SZEMÉLYEK : SHYLOK, ismeretes promesse-kereskedő és pénzváltó. LÉvi, ismeretlen magyar izraelita, emancipálatlan kortes, foglalkozására nézve „zsidó.“ JUCIKA, Shylok et Comp. lánya. feleki, judenfreszer ; némelyek színésznek is tartják. szt. vemhey Genovéva, vidéki asszonyság. LiBUSKA, az ő lánya , nagyon naiv jószág. arszlán soma, Lévi első szülötte, ábrándos jogász és a „Családikor“ munkatársa. rüpek marci) szellemdus fiatal emberek avifigura Pista ) dékről; rendesen pipáznak s makra laci ) csak a salonban cigaróznak. levendula máriás, borbély legény és első szerelmes. SÓHAJ kandúr, legátus és második szerelmes. SZT. PIMASZI MARI ) 0 , T, . e„ ( sardou Kérői io-MIHASZNAHORKAY STEFI) , ,, , munkatársai. FEJEKONGHY FRIDI ) SHAKESPEARE JÓSKA: SARDOU BERCI. ID. Shakespeare, nyug. drámairó. FERKÓ, Szt. Pimaszy legénye. (Tucetben gyári árakon kapható Kotzebue Ágostnál.) BEISCHL FLÓRIÁN, vendéglős. (Eredetije Mr. Chablon és Altplunder urak birtokában van, kik ez alkalomra a jótékony cél tekintetéből ingyen engedték azt át.) kostöki bagarja ásvány, mulatságos részeg SERCEGHY köpés Andris,) kortesek, egy kenyéren, egy boron s egy bagón, eddig Szigligeti szolgálatában. Nép, fegyveres tapsoncok, kritikusok,pajtások, jóakarók, irigyek, elejtett szerepek és fölemelt árak. 2-dik jelenet: LÉVI (közibe furakodik egy rakás részeg parasztnak s egyenkint oldalba löki őket.) Félre barmok! BAGARJA ESVÁNY (egy nagyot köp s aztán ráemeli botját Lévire.) Hát te jordán, mit kötözködöl ? Oda találok ütni, ahol legjobban fáj a zsidónak! KÖPÉS Andris: Coki innen, dikhec ! LÉVI, Gewalt! Oh ezredéves gyülölség átka, meddig fogod még sajtolni népemet! Sie Grobian, was Sie sinten ! Maga akar öszszetűzni velem ? Én nem félek kendtül, ha századmagával van is. (Kiugrik az ablakon. Változás. Lévi szobája.) • JUCIKA: Oh atyám, édes tátikám! Mért vagy olyan bőszül fölrakva ? lévi. Te bolond! Hiszen én nem is haragszom. De látod, a Soma jó barátja a Shakespeare József úrnak és ez őt megkérte, hogy vesszek össze a parasztokkal, hogy legyen neki egy kis motívuma a zsidók üldöztetéséről írnia egy darabot. Verstehst du ? Gondoltam magamban,megteszem neki ezt a barátságot — kost’ mich doch kein Geld! JUICKA. Tátikám, (lesütve szemét) itt volt Herr von Sóhaj Kandúr.. LÉVI. Gewalt! Ki ez a Kandúr? JUCIKA. Szerelmes belém, sóhaj kandúr (belép). Igen uram. Azt kérem tőled, a mi a tied, s azért a tied mert az övé , mert ha az övé volna, nem az övét kérném, s midőn nekem adod, a tied marad az.Ha mi voltak ép az enyim, noha az övé. Ért én uram ? LÉVI. Sind Sie mesage ? Én tanultam gemorért és ön okoskodik? Oh lányom, vigyázz magadra! Isten, őseim istene! Mit akar ez a goj ? Nem is ismerem, váltója sincs nálam és gyermekemet — hah! Juci, ide gyere! (Szeme közé néz.) Bist du noch kóser ? JUCI. Tátikám, ne izéljen. Wie heiszt kóser vagyok-e ? (Sir és Kandúrra kacsint.) sóhaj. Te pipikém, te mókusom, te cicuskám, te mucskám, te bucikám. LÉVI. (kezét tördeli.) Még ki sincs mondva az emancipation, a vegyes házasság nem kell sem a rabinusnak, sem a katholikus papnak, sem a lutheránus papnak, sem a kálomista papnak, és a ezsége, és ez a lány ! Öh őseim istene ! (Tovább monologizál.) JUCI: Kandúr édes, jöjj mellém a kanapéra és én neked el fogom mondani szép stammbuch-versekben, hogyan szeretlek. (Leülnek.) Szeretlek mint a lúd a kukoricát, mint káposztásrétes a zsírt, minthausmeister a hatost, mint légy a cukrot! Szeretlek mert szeretlek, sőt ha nem szeretnélek is, szeretnélek ! Gott! ARSZLÁN SOMA, (szomorúan lép a sugolyók elé.) Óh, de szeretem! JUCI, (f’elsikolt.) Soma. Te itt ? S ön uram ? Hah ! Juci idegyere! (A szeme közé néz suttogva.) Szólj ? Bist du noch kóser ? JUCI: Mi a bajotok ma velem. (Apprehendál s Kandúrra kacsintva távozik. Szembe jö vele.) SHYLOCK. Maradj még gyermekem. JUCI ) (nagy gémeket meresztve) Gyermeke ? — Ki ez az öreg úr? SÓHAJr b lövi. Ah, Herr von Shylock, hab’ die Ehre. Gyerekek, menjetek ki. Geschäftssachen! — Örülök hogy van szerencsém. No, wie stehen Nordban ? Kaufen Sie Árpád ? SHYLOCK. Nem üzlet vezérelt önhöz. Jessica lányomért jövök. Haza akarom vinni Velencébe ? levi. Stüllen Sie nicht, Herr von Shylock. Juci az én lányom. shylock. Wie heisst Juci? Micsoda Juci? Egyátalában ki fogom magamnak kérni az ilyen Anleheneket. Ön Shylock gyanánt szerepel és veszélyezteti régi creditemet, lányomnak más nevet ad és eltagadja tőlem. Heisst’n Geschäft! 1-sö jelenet. ferkő. (ostoba-pfiffig képpel belép.) Maga a kocsmáros ? BEISCHL: Ha te vagy vendégem, körcsmáros s ha jó bort mérnék neked, korcsmárost oda. Érted ezt a viccet ? FERKÓ, (bámészan rámereszti szemét, röhög s aztán positurába vágja magát.) Hát maga miért tegez engem ? BEISCHL: Tegezlek ? Tán azt akarod mondani hogy nyilazlak ? Szamár ! ferkó, (megijed.) Hah! Honnan ösmer maga engem ? bei Schl. Ösmerlek, mert nem ösmerlek. Mert ha ösmernélek nem ösmernélek, s épen ezért ösmerlek. Különben was schaffen’s denn ? Van jó birgelt, snich, golás ! Wird was gefällig sein ? Tessék parancsolni, ferkó. Csak hogy már magyarán beszél egyszer ! Hozzon egy pfiff bort. (Iszik, majd rágyújt.) Az én gazdám nagy uram, püspök a komája. BEISCHL: Úgy, hát könynyen üdvözül. (Nevetnek és politizálnak.) 168 lévi. Sajnálom,nincs,időm. Tardy Antóniával van jelenetem. Adieu. (El.) 3-dik jelenet. (Az Erzsébet téri kioszk előtt.) szt. pimaszi. Bonjour, Stefi, servus Frici. Megyünk ma a nemzetibe ? MIHASZNAHORKAY: Mauvais genre! Megyünk a németbe, a kis Piperl ma megint fellép. FEJEKONGHY. Kinder, menjünk a budaiba. Muhlsaubere Fratzen vannak ott most engagirozva. Molnár ist ein verfluchter Kerl. szt. pimaszi. Hisz ott tegnap voltunk ? Va pour le nemzeti. Na ? Ott lesz Toldalak is, mihasznahorkay. Helyes , chose etendue. (Odamennek.) 4-dik jelenet. (Színpadi bál.) FIGURA PISTA (Libuskához közeledik s pengve megáll előtte.) Nassád, esedezek. LiBUSKA. Tudja én naiv leány vagyok és mindent elhiszek. Kérem tehát, ne nagyon szorítson magához tánc közben. Aztán olyan csiklandós is vagyok .... remhegné. Oh, ártatlan gyönyörűségem ! —Figurának van 200 hold földe, hátha ! — Makra úr hol járt, hogy nem láttuk oly soká. ? makra LACI: Hát kineveztek esküdtnek, mindig a vidéken jártam, Révparton. Annyi ott a nyúl, nassád, hogy bottal verik agyon a parasztok, rüpök marci. Az ám, öreg anyád kontya. Ugardi Vince kipusztított onnan mindent. Nincs már ott farka se, — no, isten acsa ha mondom! Szereti a süldőt, nassád? No én szeretem, nassád lánya is aféle süldőcske, eszem a zúzáját. Azaz, hogy a süldőnek nincs is zúzája, csak a libának. LACI (Rüpek a lábára hág. Súgva.) Juhuj, de nagy marhát beszéltél! — Hiszen Vemhey lányát Libuskának hitják ! (Röhög.) vemheyné (magában.) Csak tudnám, mit sugdosnak egymás közt ? — Libikém, Libikém ! Hol vagy szentem? 5-dik jelenet, feleki. Ez aztán elégtétel! Nagykárolyi vendégszereplésem óta mindig bajom van a zsidókkal, s most olyan szerepet varrnak a testemre, melyben egészen otthonosan érzem magamat, mert ex offo kell a zsidóval gorombáskodnom. Csak azért vállaltam el, mert nem kellett tanulnom. Reményem, a kritika nem fog megróni, hogy nem tudtam szerepembe beletalálni magamat. 6-dik jelenet: levendula márius. Na, van most szerepem! Ha nem van is irigyem miatta! De hát, édes közönségem, mond, lelkedre, láttál-e már nálamnál szeretetreméltóbb fiút? Abban a jelenetben melyet Freytag „Journalisten“jeiből vett át kedvemért Shakespeare Jóska, tudod, midőn a választókat puhítom, a mamákat magamba bolondítom s a lányokat magamba őrjítem, nem-e olyan vagyok, hogy attitűdeimen minden táncmester megvész a méregtől ? S hogy ugrottam Tardy lánya elé! Tizetnyire volt tőlem és mégis egy lépéssel mellette termettem ! S mily hibátlanul mondtam el neki entré-áriámat! Úgy perdült a nyelvem, akár az orsó. De igazán enni való akkor voltam, midőn a franciának hatodik figuráját aranzsíroztam. Ezt a jelenetet én csináltam és ekkor tapsolták ki először a