Bolond Miska, 1869 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-12 / 37. szám

Quodlib­et okos és oktalan kérdésekből és feleletekből. Mi a minisztérium? — A minisztérium a kabeli telegraph a nemzet és király között. Mig jó a minisztérium, biztos, ha rész, tökéletlen köz­lekedési eszköz. Mi az egyházi zsinat? — Az egyházi zsinat ingerült disputa, eldisputálhatlan igazságok felett. Mik a szubventionált írók? — A subventionált irók a szellemi absolutismus svaj­­czerjei. Mi a dohánymonopólium? — A do­­hánymonopólium a megszivható cseréje a megsziv­­hatlannak. Mi az államadósság? —­ Az állam­­adósság olyan váltó, melyen a fizetési határidő február harminc­adikára van kijelölve. 147 Távsürgönyök. Konstantinápoly. Itt az európai reformok oly hatálylyal lépnek életbe, hogy szultán ő felsége a legközelebbi pénteki napon, szo­kott mecseti látogatását a veloc­ipében tette meg. Fiume. Matk­ovits egy borzasztó lá­zító, vérvörös, sőt mondhatni: Macsvánszky­­beszédet tartott, melyben a fiumei kérdés megoldásának óhajtását fejezte ki. Nagy megütődés a józan többség részéről, kik be­látják, hogy Fiuménak közigazgatásilag Hor­vátországhoz, pénzügyileg Pesthez, rendőrileg Bécshez, egyéb tekintetben pedig Yeddához kell tartozni. Zágráb. Az ünnepélyek folynak. Megér­kezett Festetics­ő exja is. Sok kitüntetést várnak. Ő exja után az érdemjelek három tehervonaton fognak megérkezni. Nagy lel­kesedés. Zombor. Macsvánszky csakugyan le­lövetett A vizsgálatok azonban erélyesen folytattatnak; s megállapítani remélik, hogy Macsvánszky Maxim­a baloldali volt. A rabló, elfogatása alkalmával puska­­fojtásul ezeres bankókat használt s ezenfelül suezkanálisi részvényeket. Róma. A deczemberi koncilium a pápa csalhatatlanságán kivül az apáczák téved­­hetlenségét is ki akarja mondani s a barátok étvágyhattalanságát. A püspökök közül tyúk­­szemfájás miatt eddig elő ötvenen jelentették ki el nem jöhetésüket. Viktor Emánuel azon­ban valószínűleg idejön. Singapore. A keletázsiai expeditio ma­gyar és osztrák része egymással összeveszett. Az osztrákok a hajón levő krumplit mindig megették ugyan, hanem héjját, a paritásnál fogva a magyaroknak adták s ezek e miatt érzékenykedtek. Xanthus és báró K­a a s­ávor kiváltak az expeditióból s egy konfor­­táblin útnak indultak haza felé. Fél óra a múlt heti börzén. A b­e 1­e s. (Távsürgönyt tart kezében.) Weh geschrien, minden oda van. Napóleonnak úgy fáj a prostatája, hogy engem megüt a guta. Die wiener Börs’ ist mausetodt; most kaptam a parteczédulát, holnap elteme­tik. Die berliner Börs’ ist schon begraben, majd fölfordulok, annyira érzem a halotti bűzt. Wer kauft? wer nimmt? ich gebe Alles! Máj er bankár. Herr von Abeies, ne kiáltson annyit, minek árulja el a sürgöny titkát ? A­b­e 1­e­s. Wie hajszt titok ? Csak néz­zen körül, a Bernstein, meg a Löwenfeld, meg a Toneles, meg a Rothauser, meg a Lorberkranz, meg a Schwarzkopf, meg a Lustig is kaptak kepest, mindegyikben benne van, hogy a Kaiser Napoleon fölveszi már a f­etzte Ohlungot, meglátja majd, jeder Tropfen Ohl wird uns kosten ein’ Eimer Blut, meg­látja majd, a papírok mindjárt annyira esnek, hogy mink szegjük nyakunkat, die Mühlen werden ersaufen, die Bank’ werden zersprin­gen, a credo, credis. Creditnek vége lesz. Bernstein. (Kiabálva.) „Léggolyó­­részvényt“ adok 19-czel, so wahr Gott lebt, magamnak került 91-be, megfordult a világ, megfordultak a számok. Hast­e Geschäft! a menyke üsse meg azt a léggolyót, mely így száll a magasba. 19, 18%, 18 We­r meinet­wegen 17, wer kauft ? Löwenfeld. (Ordítva.) A Bernstein megbolondult, bolonddá tartja a becsületes vevőt. Léggolyó-Aktien nicht geschenkt. На Napoleon meghal, az egész projektum az ör­dögbe megy, nincs, a­ki a feltalálódat támo­gassa és segítse. Ki vesz „Wiener Bank£í-ot ? adom 87-ért, tegnap még 285-en álltak, hol­nap megint ott állhatnak. Ein ausgezeichnetes Papier, szilárd, finom , mint a velinpapiros. Ábrahám, Izsák und heiliger Pius, kein Käufer ? mondom, első rangú papiros, meg­tartanám magam, de oly kevés van belőle, hogy nem érdemes vele spekulálni. Toneles. (Bőgve, kezeivel hadonázva.) Adok én Wiener Bankot 82-vel, adom ká­romra, nagy káromra, adok mindent, olcsón, mesés olcsón. Gänzlicher Ausverkauf. Kiván­dorlók Pestből, Európából, elmegyek a freie Amerikáb­a, a független Amerikába, a­hol a Präsidentnek a prostatája földagadhat, mint kéthatosos czipó, és az aktiák azért egy shillinggel sem esnek. Végeladás! fél ingyen adok mindent. Rothauser. (Sápadt arczczal, hajait tépve.) Mit csinálok fél ingyennel, mikor semmim sincs ? Ich bin ein ruinirter Mensch, koldus vagyok, tarisznyám sincs. Napoleons Blasen­stein hat mich erschlagen. Van még három font „hold-Tramway“-m, wer nimmt? Oda­adom egészen ingyen, nem láthatom, es gibt mir einen Stich durch die Prostata, ha csak rájuk nézek. Will sie Niemand? ráfize­tek még 100 darab „grönlandia-hungaria bank“-ot. Lorberkranz. (Kétségbeesetten meg­ragadja Rothausert.) Geben Sie­her! Van ne­kem otthon még egy pár zsákkal, máglyát rakatok , felgyújtom azt velük, és elégetem magamat mit mein Weib, meine Kinder und meine Enkel, unser Leben ist so kein Leben. Aztán az ilyen ember, mint a Napoleon császár akar lenni! nem császár ő, hanem rabló, gyilkos, tolvaj, Leuteverderber, Börse­­zugrundrichter, Schwarzkopf. (Egy sürgönyt feje fölött tartva.) Új sürgönyt kaptam egyenesen St. Cloudból. Die Prostata ist verhärtet, sie ist hart wie Kieselstein, wie Bessemerstahl, wie Diamant. Nelaton már megírta a halotti czé­­dulát. Rögtön csönd lesz: Abeles, Bernstein, Lustig, Rothauser urak kővé válnak; Buch­­wald, Schönberger Sauer és Süsz urak el­ájulnak ; Hochsinger, Rosenthal, Stern és Lövy urak sóbálványnyá lesznek. A „Kours­­zettel“ fekete kerettel jelenik meg. Nagy. Spiczes ma a szomszéd ur, úgy látom. Kiss. Nem én szomszéd ur, hanem tudja, a ko­mámnak nevenapja volt s mi tagadás benne, ebéd után mi is megvizsgáltuk egy kicsit a természetet. Nag­y. Az a künsztler, a­ki a reboutban 36 millió­­szor nagyitó üveget mutogat, plakátjait mindig németül nyomatja; hát mért nem magyarul?... Kiss. Bizonyosan fél, hogy a kir. financzminisz­­térium egynémely tagjai­t nem értenék. Nagy. Én istenem, mi lesz Francziaországból, ha Napóleon császár meghal. Kiss. Inkább azt kérdezze a szomszéd úr, hogy mi lesz a bájos Eugéniából, meg a kis Luluból ? . .. Nagy. Igaz az szomszéd ur, hogy a redoutbeli nagyitó üvegen egy tű­ foka akkorának lát­szik, hogy azon egy elefánt is átbújhatnék. Kiss. De nemcsak az, hanem még Puliszky úr is, ha az orrából elengedne valamit. N­a­g­y. Festetics nem rég Andrássyt nevezte ki szentistványnagyrendesnek, Andrássy pedig most kinevezi Festeticset. Furcsa ! Kiss. Nem a ! — a régi római világban is igy lehetett ez, mikor azt a közmondást csinál­ták, hogy: aequalis divisio non konfortablit fratres. Nagy. Hát az egyptomi alkirály is kap most kerü­leteiből bizalmi szavazatokat. Kiss. Ejnye no, pedig őt nem is sértette meg — Irányi. N­a­g­y. A Lloyd meg azt írja, hogy Szegeden most egyszerre k­i­l­e­n­c­z embert akasztanak. Nem tudom, mit akarnak ezzel megmu­tatni ? .. . Kiss. Valószínüleg azt, hogy mi is tudunk ám úgy tenni, mint m­ illő tempore a német, Aradon. Nagy. Igen ám, csakhogy mi ezt zsiványokkal tesz­­szü­k, kiket elfogtunk, nem pedig hadvezé­rekkel, kik megadták magukat. Nagy. Igaz, most jut eszembe, a­mit a lapok írnak, hogy gróf Teleki László 1852-ben Haynau­­nak egy pofont adott. Mit mond erre a szomszéd ur ? Kiss. Azt, hogy nagyon csattanós por lehetett, hogy 17 esztendő múlva is meghal­latszik. N­a­g­y. A v­árosligeti fasor bemeneténél balra egy szeméthalom látható , törött lábasokkal és iblanyszinű kacsabélekkel illendően körül­­garnirozva. Várjon miért van ez? Kiss: Ha még ezt sem tudja a szomszéd úr ! Hát azért, hogy ha Pestre külföldiek jönnek,, legalább lássanak valami olyant, a­mi más európai városokban sehol sincs; a magyar ruhát úgyis levetettük, hát tartsunk föl leg­alább valami más — spec­ialitást. Nagy. Köszönöm a megnyugtató magyarázatot.

Next