Nagy Géza: A Skythák - székfoglaló értekezés Nagy Géza L. tagtól (Budapest, 1909)
4 NAGY GÉZA eredménye : a földműves életmódja csak egy további fejlődési fokozat az árja népek történelmében, de nem az ősi állapot, mely náluk is, mint a turánoknál, baromtartásból és pásztorkodásból állt. Márpedig a nomád életmód világnézetben, erkölcsi és társadalmi rendben, szokásokban bizonyos egyformaságot hoz létre az egymástól legtávolabb eső népek közt is anélkül, hogy ebből a származás közösségére kellene következtetni. A pusztai életmódnak tulajdonítják azok is a skythaságnál jelentkező turánszerű jellemvonásokat, kik máskülönben nem egy a földművelésnél korábbi fejlődési fokozatnak tartják a baromtartást, hanem a földművelés egyik fejleményének. Ezen felfogás szerint mindaddig nem lehetett szó nomadizmusról, míg az előázsiai hosszúfejű kultúrnépek Egyiptomban s Babylóniában nem kapcsolták össze a földművelést a szarvasmarha- s utóbb a lótartással. Csak amikor már fejni kezdték a szarvasmarhát, juhot, lovat stb. és tőlük eltanultak a kezdetlegesebb műveltségi fokon álló népek is, akkor lett lakhatóbbá a pusztaság és csak ezután fejlett ki az ott tartózkodó népeknél a nomadismus.) így magyarázva a nomadismus keletkezését, áthidalható az a nehézség, mely abban a nyelvi és régészeti jelenségek által egyformán támogatott körülményben volt, hogy az árjaságnál már a megoszlás előtti időkben, a neolith korban általánosan elterjedt a földművelés; csakugyan lehettek tehát a skythák olyan iránok, kik a középázsiai pusztaságon nomádokká váltak, föltéve hogy ez igazolható nyelvük fennmaradt töredékes emlékeiből. E szerint a skytha-kérdés ismét azon csekély nyelvmaradvány újabb átvizsgálására terelődik át, melyből az irán eredet elméletét vonták le Zeuss és követői, akik közt az újabb tudósok sorában Hommel Fritzet, az imént említett Schurtz Henriket és Brand Károly Györgyöt emelhetjük ki.2) Idestova másfél évtizede, hogy megjelent A szkithák nemzetisége czímű tanulmányom, melyben a turán népek közt jelöl 1) Ilyen állásponton van pl. dr. Schurtz Henrik a felső-ázsiai és szibériai népek történetének leírásában. (Weltgeschichte. Herausgegeben von Dr. Hans F. Helmolt. Leipzig und Wien. 1902 II. k. 1. fele. 129. s kk. 11.) 2) Zeuss Gáspár: Die Deutschen und die Nachbar stamme. München, 1837. 275—302. 1. — Müllenhoff Károly: Ueber die Herkunft und Sprache der gordischen Scythen und Sarmaten. (Monatsberichte der preuss. Akademie