Frankl Vilmos: A Magyar Nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában és a kereszténység behozatalának története (Pest, 1861)
VI. Ősvallás
jelenésük is a mithologicus fogalmak szerint a légmozgás által történik. — Ennyi az elemek tiszteletéről. — 4. Mellőzve itt a mithologiában szereplő állatok különféle nemeinek, a griffek, turulok, sárkányok, szarvasok s mások tüzetesb tárgyalását, mint melyeknek, mint a vezérek korában létezőknek nyomait emlékeinkben, az egy turul madáron kívül, alig lehet találni, itt csak a lovakat kívánom röviden megérinteni. A lovak becsbentartását és azon szokást, mely szerint többnyire ezen állatot használták áldozataiknak, valószínűleg a perzsáktól tanulták és vették át a magyarok, ámbár ezeknek nyomait más népeknél is föltalálhatjuk. Turócz szerint a föld, víz és fű mint a honfoglalás szintén mithologicus színezetű és jelentőségű jelvéért, mintegy cserében egy drágán fölszerelt lovat küldöttek.56) A Névtelen pedig hasonló esetről tudósít bennünket, szerinte ugyanis a magyarok Zalánnak a Duna és Tisza között fekvő tartományért tizenkét fehér lovat küldöttek. Ipolyi ezekben kitűnő jeleit és nyomait látja a lórók hitregének.57) Az áldozatok között is legszívesebben a lovakat, különösen a fehér és kövér lovakat használták. 58) Szintén Turócz elbeszéléből tudjuk, hogy midőn Vatha vezérlete alatt a magyar nemzet egy része a pogány ősvallás visszahelyezése mellett fegyvert ragadott, lóhust kezdett enni, mit a krónika író, mint ősvallási jellemvonást emel ki.59) Fönmaradt mondánkban és nyelvünkben a „táltos“ lónév és ez mithosunk jós és csodás lovának képzete. Szótáraink a „táltos“ névnek, jós, változó és tündéri tulajdonságait igyekeznek kifej t) Chronicon II. 3.17) XIV f. ") M. M. 235 1. így Cornicles 11 1. Majláth 27 1. Horváth M. Párhuzam 90 1. Kiss 262 1. ás Bartal 1.151 1. 19) II. 29.