Hajnik Imre: Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt (Pest, 1872)
Első könyv. Az ősmagyar nemzeti szervezet és ennek előzményei hazánkban - II. Fejezet. Az ősi magyar nemzeti szervezet
honalapitás czélja által áthatott, a felé közösen haladó, tehát szervesen összműködő egészszé, vagy is nemzetté tömörtté. És a hét törzsnek ezen tényleg létesült benső öszszeköttetése külső kifejezését lelte, midőn a kozár khán s Előd vajda tanácsára Árpádot, Álmos fiát a magyar nemzetséghez tartozó Turul nemből vezérekké választva, öt kozár szokás szerint pajzson maguk fölé emelték és esküt tevének azon ünnepélyes szerződésre, melyben a hét szövetkező törzs a vezéri hatalom határait megállapitá és egyúttal a törzseknek további önálló szereplését a nemzeti élet körén belül biztosítá. A szerződés tartalma a következő: 1- er. Hogy míg Árpád és maradéka él, a nemzet mindig Árpád véréből fog vezért választani. 2- szor. Hogy amit közerővel szerezhetnek, abban mindenki közösen részesüljön. 3- szor. Hogy azok az előkelő személyek, akik Árpádot szabad akaratjokból urokká választották, soha se magok se maradékaik a vezér tanácsából és az országlás tisztéből ki ne rekesztessenek. 4- szer. Hogy ha valaki maradékaik közül hűtlenné lenne a vezér személye ellen és viszálkodást támasztana a vezér és rokonai közt, a vétkesnek vére akként emöljék, miként ők az eskü közben vérüket ontották. 5- ör. Hogy ha valaki Árpád és maradékai vagy a nemzetségfőnökök közül az eskü pontjait meg akarná szegni, átok alatt legyen mindörökké.16- szor. Hogy a ki a nemzeti gyűlésekre, vagy a hírnökök hadba szólítására a táborban meg nem jelenik, és 1 1) így adja elő az 5. pontot a Névtelen 6. fejezet.