Csánki Dezső: Körösmegye a XV-ik században (Budapest, 1893)

Tekintetes Akadémia!

Tekintetes Akadémia! A hála és kétség érzelmei közt lépek e helyre, hogy kötelességemhez képest elfoglaljam akadémiai székemet. Hálás vagyok a megtiszteltetésért, melyre hazánk e legmagasb tudomá­nyos testü­lete méltatott; fogadják érte a Tekintetes Akadémia s a mélyen tisztelt osztály őszintén érzett köszönetemet. De elfog a kétség, mert érzem, hogy e megtiszteltetés eddigi munkálko­dásommal arányban mégsem áll. S azért előlegnek, a bizalom buzdító jelének veszem azt a jövőre nézve, melyet erőmhöz képest még csak ezután kell megérdemelnem. Ezt az erőt, bár­mily csekély is, és igyekezetemet, melyet amainál nagyobbnak érezek, ajánlom fel némi viszonzásul szaktudományom s a Magyar Tudományos Akadémia szolgálatára. S engedje meg a m. 1. osztály, hogy ez alkalommal is abból a körből válaszszam tárgyamat, melylyel megbízásukból naponként foglalkozom, hazánk középkori földrajzából. Ez a tudomány­ág nálunk aránylag még igen fiatal; levéltári és kritikai alapon való művelése jóformán csak Pesty Frigyessel kezdődik. Ezért igen sok a homályos pontja, főleg a déli vidéken, a tengertől a szász földig, de különösen a Szörénységig, hol ha mostani ismereteink alapján meg akarnók rajzolni a közép­kori Magyarország térképét, annyi lenne azon a fehér folt, mint akár belső Afrikáén. Mielőtt tehát »Magyarország történelmi földrajza« czímű művemnek e része az épp közölt­­ terv szerint megjelenhetnék, hazánk régi földrajzának egyik leghomályosabb fejezetét, legalább vázlatos kidolgozásban — kívántam meg­­világosítani. E fejezet a régi Körösmegye helyrajzáról szól. *) Akad. Értesítő. 1892. márcziusi füzet. M. T. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT. TUD. KÖR. 1893. XV. K. 12. SZ. 1

Next