Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a legrégibb időtől az Arany bulláig (Pest, 1855)
A magyar nemzet napjai a legrégibb időktől - Első könyv - Második szakasz. Hunok
72 ELSŐ KÖNYV. MÁSODIK SZAKASZ : HUNOK. Fő gondul tűzte ki magának, mindjárt kezdetben, a hadsereg rendezését. E végett számát, csupán honfiai közöl, ide nem értve az idegen nemzetségeket, tízszer százezerben határozta meg, ollyképen, hogy ha ezen számból csak egy is elesnék, vagy természetes halállal meghalna, helyére tüstént más hun állíttassák. A vérteket s egyéb védő fegyvereket, úgy mint Scythiában szokás volt, bőrből készíttette, mellyek fénylő vassal voltak beborítva, harczosait ezek mellett íjjal, nyíllal, karddal és hegyes dárdákkal szerelte fel, kiknek különböző vadbőrökből készült kaczagányai s szabadon eresztett hajok és szakáluk rettentő tekintetet adott. Zászlóján s vértjén czímerül koronás karulyt vagy karvalyt viselt *), mellyet Gejcza idejéig unokái is megtartottak 2); rá fűzött csizma nem jó, mert a sár és víz átszivárog rajta, egy muzulmán azt felelte, hogy sárban ők gyalog soha sem járnak, hanem lóháton. Kézai és a magyar krónikák előadása tehát e részben nem alaptalan. A kaukázi cserkeszek öltözete, különösen prémes kalpagyok, szinte igen sokat hasonlít a magyarokéhoz. Szűkebb alsó-ruhájukra ők is rövidebb újjú bővebb felső-ruhát öltenek, de selyem helyett különböző sötét színű posztót használnak. Feltűnő, hogy Szabolcs vármegyében, a Nyírben, Tét és Túra helységek között egy hegyet Jánó-hegynek neveznek. Ugyanez czímere a Kaplyon nemből származott gróf Károlyi nemzetségnek, és Nagy-Károly, miként most hibásan hívatik, régi időkben helyesebben Nagy-Kárulynak mondatott. 2) „Banerium quoque Regis Ethelae, quod proprio scuto gestare consveverat, similitudinem avis habebat, quae hungarice turul dicitur, in capite cum corona. Illudenim banerium Huni vsque ad tempora Ducis Geice, dum se regerent pro communi, in exercitu semper secum gestavere.“ Kézai 21. 1. Hogy itt a ,,turul“ szó csak iráshiba karul helyett, kétséget nem szenved, mind a mellett hogy Horvát István turul sasokat emleget. Turóczi astur-nak fordítja, mi Kirsch Cornucopiája szerint Taubenfalk-ot jelent. — Hogy Geiché-t vagy Geichá-t nem Gejcsának hanem Gejczának kell helyesen olvasni, számos oklevelek tanúsítják, hol a eh nem csak és hanem ez helyett is áll; noha nem lehet tagadni, hogy a Gejcse vagy Gecse helységek nevei Gajcaá-ra emlékeztetnek.