Forster Gyula (szerk.): III. Béla magyar király emlékezete (Budapest, 1900)

17. Forster Gyula: A budavári koronázó templom

254 III. BÉLA MAGYAR KIRÁLY EMLÉKEZETE. sisak koronáz, két harántos vágásból áll. A kő magassága 190, szélessége 92 cm. A felírásból világo­san csakis a következő szó vehető ki: Perchtoldi. A harmadik sírkőt a déli mellékhajó szentélyének keleti falába helyeztük el. Magassága 195, szélessége 86 cm. A sírlapon jobbra döntött czímer van hármas szögmérővel és jobbra ágaskodó egy­­farkú oroszlánnal. A pajzson sisak és e fölött csúcsos süveg. A sírkő felirata: Hec est sepultura Freutzlini de Micu ... a Civis Budensis qui obiit Anno dni millesmo CCCCVII in vigillia Sei Galle vagyis. Ez temetkezési helye Miku­l­­ai Frentzlin budai polgárnak, a­ki meghalt az úr 1407. évében Sz. Gallus előestéjén. Ezeken kívül még számos sírkő került a falazatból és a talajból elő. Sok zsidó sírkövet is találtak, különösen a mai Szent-Jobb kápolna falazatában a XVII. századból. Megemlítendő azonban, hogy 1894. évben, a mai alagút és Pauler-utcza sarkán, ház építése alkalmával négy méter mélységben, XIII. századi sírkövekre bukkantak. Itt volt a IV. Béla által letele­pített zsidó község temetője, mely Európában a legrégiebbek közé tartozik. Dr. Weisz Miksa, ki e leletet ismertette,­ nem véli, hogy e temetőből jutottak volna sírkövek, mint építési anyag, a koroná­zási templomhoz, mert azt tartja, hogy a török hódoltság alatt virágzó zsidó hitközségnek máshol volt a temetője. Innen kerülhettek a sírkövek a koronázó templomhoz. A sírkövek és általában az előkerült mindennemű régiségek, így jelesen a restauratio alkal­mával a templomról levett keresztek, a székes­főváros részére engedtettek át, mely azokat részint a régi Aquincum helyén állított múzeumban, részint a szépművészeti tárgyak számára az 1885. évben a Városligetben rendezett országos kiállítás alkalmával épített pavillonból alakított fővárosi múzeumban helyezte el. A székes­főváros vette gondozásába a templom helyreállítási tervének gypsmintáját is. E minta mely 1:20 méretben évek hosszú során át készült, mintegy 17,000 írtba került. A HELYREÁLLÍTÁS KÖLTSÉGEI. Mennyibe került a koronázási templom restauratiója ? A költségek, az utolsó időig számítva azokat, összesen 1.665,640 frt 51 krt tettek, melyekből a régi anyagokért befolyt 22,180 frt 26 krt levonván, 1.643,460 frt 25 kr. volt az az összeg, melynek fedezéséről gondoskodni kellett. Az imént idézett főösszeg a még elszámolás alatt levő tételek által legföljebb 2500 írttal fog szaporodni. Nagyobb kiadás csak akkor áll elő, ha a még hiányzó főcsillár és némely szobrok — jelesen a déli előcsarnokba — meg fognak rendeltetni. A költségeket eleinte csakis a magyar vallás­alap fedezte, mely a templom építéséhez 496,840 frt 88 1/2 krral járult. Midőn azonban nagy nehézségek leküzdése után az egyházi műemléki alap létesült, a költségeket ez az alap viselte és a restauratióra 770,360 frt 86­2 frt fordított. A székesfőváros mint kegyúr, különösen a templom belfelszerelésének s kidiszítésének költsé­geire 310,000 frtot egedélyezett és ezenfölül a déli mellékhajó két nagy ablakának üvegfestményeiért járó 3810 frtnyi költséget fedezte. A hátralevő fedezet következőképen oszlik meg: Föntebb már megemlékeztünk arról, hogy az ezredéves ünnep megtarthatása végett sürgősen foganatosítandó munkákra királyunk ő felsége, udvartartásának művészi javadalmából, 25.000 frtot engedélyezett.­ ­ Dr. Weisz Miksa: Régi zsidófeliratok Budáról czímű czikke a­­Budapest Régiségei szerkeszti dr.Kuzsinszky Bálint­ műben. V. k. 1897. 45. l.

Next