Forster Gyula (szerk.): III. Béla magyar király emlékezete (Budapest, 1900)
17. Forster Gyula: A budavári koronázó templom
254 III. BÉLA MAGYAR KIRÁLY EMLÉKEZETE. sisak koronáz, két harántos vágásból áll. A kő magassága 190, szélessége 92 cm. A felírásból világosan csakis a következő szó vehető ki: Perchtoldi. A harmadik sírkőt a déli mellékhajó szentélyének keleti falába helyeztük el. Magassága 195, szélessége 86 cm. A sírlapon jobbra döntött czímer van hármas szögmérővel és jobbra ágaskodó egyfarkú oroszlánnal. A pajzson sisak és e fölött csúcsos süveg. A sírkő felirata: Hec est sepultura Freutzlini de Micu ... a Civis Budensis qui obiit Anno dni millesmo CCCCVII in vigillia Sei Galle vagyis. Ez temetkezési helye Mikulai Frentzlin budai polgárnak, aki meghalt az úr 1407. évében Sz. Gallus előestéjén. Ezeken kívül még számos sírkő került a falazatból és a talajból elő. Sok zsidó sírkövet is találtak, különösen a mai Szent-Jobb kápolna falazatában a XVII. századból. Megemlítendő azonban, hogy 1894. évben, a mai alagút és Pauler-utcza sarkán, ház építése alkalmával négy méter mélységben, XIII. századi sírkövekre bukkantak. Itt volt a IV. Béla által letelepített zsidó község temetője, mely Európában a legrégiebbek közé tartozik. Dr. Weisz Miksa, ki e leletet ismertette, nem véli, hogy e temetőből jutottak volna sírkövek, mint építési anyag, a koronázási templomhoz, mert azt tartja, hogy a török hódoltság alatt virágzó zsidó hitközségnek máshol volt a temetője. Innen kerülhettek a sírkövek a koronázó templomhoz. A sírkövek és általában az előkerült mindennemű régiségek, így jelesen a restauratio alkalmával a templomról levett keresztek, a székesfőváros részére engedtettek át, mely azokat részint a régi Aquincum helyén állított múzeumban, részint a szépművészeti tárgyak számára az 1885. évben a Városligetben rendezett országos kiállítás alkalmával épített pavillonból alakított fővárosi múzeumban helyezte el. A székesfőváros vette gondozásába a templom helyreállítási tervének gypsmintáját is. E minta mely 1:20 méretben évek hosszú során át készült, mintegy 17,000 írtba került. A HELYREÁLLÍTÁS KÖLTSÉGEI. Mennyibe került a koronázási templom restauratiója ? A költségek, az utolsó időig számítva azokat, összesen 1.665,640 frt 51 krt tettek, melyekből a régi anyagokért befolyt 22,180 frt 26 krt levonván, 1.643,460 frt 25 kr. volt az az összeg, melynek fedezéséről gondoskodni kellett. Az imént idézett főösszeg a még elszámolás alatt levő tételek által legföljebb 2500 írttal fog szaporodni. Nagyobb kiadás csak akkor áll elő, ha a még hiányzó főcsillár és némely szobrok — jelesen a déli előcsarnokba — meg fognak rendeltetni. A költségeket eleinte csakis a magyar vallásalap fedezte, mely a templom építéséhez 496,840 frt 88 1/2 krral járult. Midőn azonban nagy nehézségek leküzdése után az egyházi műemléki alap létesült, a költségeket ez az alap viselte és a restauratióra 770,360 frt 862 frt fordított. A székesfőváros mint kegyúr, különösen a templom belfelszerelésének s kidiszítésének költségeire 310,000 frtot egedélyezett és ezenfölül a déli mellékhajó két nagy ablakának üvegfestményeiért járó 3810 frtnyi költséget fedezte. A hátralevő fedezet következőképen oszlik meg: Föntebb már megemlékeztünk arról, hogy az ezredéves ünnep megtarthatása végett sürgősen foganatosítandó munkákra királyunk ő felsége, udvartartásának művészi javadalmából, 25.000 frtot engedélyezett. Dr. Weisz Miksa: Régi zsidófeliratok Budáról czímű czikke aBudapest Régiségei szerkeszti dr.Kuzsinszky Bálint műben. V. k. 1897. 45. l.