Milleker Bódog: A törököknek első betörései Dél-Magyarországba Zsigmond és Albert királyok idejében és Keve és Krassó vármegyék megszünése 1393-1439 (Temesvár, 1914)
akkor Garaliseha (Gerlistei) Jakab is betette a tönkbe a reá kiszabott összeget, aminek fejében a pápai biztosoktól, névleg Lénárd batkai apáttól és Horthánn Tamástól, általános bűnbocsánatot nyert.1) De ezeket a harcokat csak Magyarországtól jó távolban vívták. Azok csak az árnyékot képezték, amelyet a bekövetkezendő események előre vetettek. Zsigmond, 1387 óta koronázott magyar király, eleintén nem foglalkozott az új ellenséggel, mert ebben őt egyéb gondjai akadályozták. Zsigmondot elsősorban a Horváti-lázadás foglalkoztatta, amely a mi vidékünkre is átcsapott, ahol u. a. évi tavaszszal Dánfi Mihály és László testvérek, valamint Jánki László állottak az elégedetlenek élére, akiket azonban már a nyáron Garai Miklós, macsói bán, megvert,2) és amely alkalommal Losonczi László, Szörényi bán, a pártosok kezében volt délmagyarországi várakat visszafoglalta.3) De azután Zsigmond csakhamar kénytelen volt figyelmét a törökökre fordítani, a kikkel váratlanul jött érintkezésbe. Ugyanis Lázár, szerb deszpota, a lázadó Horvátiakkal tartván, 1387 vagy 1388-ban embereivel Galambócz várát foglalta el, a miről Domokos kévéi várnagy, Korogi István kévéi főispánt és volt mácsói bánt március 22-én értesítette.4) Ezért Zsigmond 1389 elején Lázár ellen hadba szállott.5) Ezen hadjáratra e. k. Mária királynő február 16. levele szerint a becsei és barsi jobbágyokra 60 frt. volt kiróva.6) Zsigmond február 21-én7) és 24-én8) Lippán állott hadaival. Innen hagyta meg az utóbbi napon, hogy magát oldaltámadás ellen megvédje, a Nagymihályiaknak, hogy védelmezzék Szlavóniát a Horvátiak és Palisnaiak ellen. Zsigmond áprilisban újra lejött és akkor 10-én Utvin-(Utuyn-)ban( és 24-én Temesvárt 10) keltez okleveleket, de Szerbiába nem nyomult be. Dél felől nyugtalanító hírek érkeztek a törökök előnyomulásáról. Ezért sikerült a Szerbia elleni hadjáratot Garai Miklós, mácsói bánnak és Lázár egyik vejének, akit Zsigmond junius 7-én Vak vajdához, Lázárnak egy másik vejéhez tárgyalás végett követségbe küldött el *) Pesty: Szőr., III, 13. sz. 2) Horváth M. : Morsz. tört., II, 377. és 381. 3) Pesty: Szörény, II, 119 és Krassó, III, 111. sz. 4) Pesty-Ortvay: Tera. okt., 177. sz. A Duna szerbiai partján lévő Galambócz Magyarországhoz tartozott. 1370-ben Kőszeg, Krassóvármegyei falu, Galambócz tartozéka. Pesty: Krassó, III, 71. sz. 5) Morsz. mt. okit., II, 61. sz. e) U. o., 63. sz. 7) Pesty-Ortvay: Tem. okt., 107. sz 8) Morsz. mt. okit., II, 64. sz. 9) Ráth, A magyar királyok hadjáratai stb., 94. 10) Pesty-Ortvay: Tem, okt., 108. sz.