Knauz Nándor: Az Országos Tanács és országgyűlések története 1445-1452 (Pest, 1859)

Albert király halála pártokra szakítá az országot. A mily örömöt okozott Erzsébet párthíveinek V. László szüle­tése *), épen oly kárára szolgált az az­ országnak, úgy hogy a milyen kívánatos lett volna, hogy például Nagy Lajos, Zsig­­mond és később Hunyadi Mátyás férfiutóddal bírjanak, ép annyira hasznos leendett itt az ellenkező eset. Mert V. László születése némi jogos színt kölcsönzött anyja párthíveinek, kik e csecsemőt, midőn az új, még pedig Erzsébet megegyezésé­vel választott, király I. Ulászló már egész Egerbe jutott, Szécsy Dénes esztergomi érsek által Székesfehérvárt megko­ronáztatván­­), attól többé el sem is álltak mindvégig. De mindez sokkal ismeretesebb, hogysem itt újra elmondjam. Tud­juk, hogy a haza felvidéke a középkor hatalmaskodóinak eszményképe — Giskra által felbujtatva, és e vidéknek külö­nösen német városai semmikép­p sem voltak Ulászló részére hajthatók. E városok közt legnagyobb szerepet játszott Po­zsony, mely közelsége miatt is folytonos közlekedésben volt Fridrik római király V. László gyámjával. E város V. László említett koronáztatásakor külön küldöttség által képviselteté magát 3). Ulászlóról még hallani sem akart. A pártján levő­ket halálos elleneinek (Feynt, Todfeyndt) 4) inasát Ulászlót pedig ez időbeli számkönyveiben csak lengyel királynak ne­vezi 5) s készebb volt magát általa birtokaitól megfosztatni 6), sőt vele nyílt ellenkedésbe ereszkedni , és egy nehéz ostro­mot kiállni 8), mintsem Erzsébettől, kit számkönyveiben ke­gyelmes királynénknak czímez 9), elpártolni. Mennyire voltak a kedélyek egymás ellen felingerülve, leginkább az 1444. évi ápril elejére kihirdetett budai ország­gyűlés előzményei mutatják. Ulászló, hogy a törökkel kez­dett háborút erélyesebben folytathassa, az ellenpárttal minden áron ki akart békülni. E végre Frid­iket 1444. febr. 2-ra sze­mélyes összejövetelre szólítá fel. Ez az ajánlatot nem fogadta­­.

Next