Vahot Imre (szerk.): Honvédek könyve. Történelmi adattár az 1848-ki és 1849-ki magyar hadjáratból 3. (Pest, 1861)
A második hadtest működése a Vág folyamnál, s különösen a zsigárdi ütközet
A második hadtest működése a Vág folyamnál, s különösen ,a zsigárdi ütközet. (Klapka tábornok emlékirataiból.) Miután a magyar hadsereg Buda várát 1849-ben május 21-kén ostrommal bevette, Grörgyi mint fővezér a császáriaknak a Vág és Duna körül ismét összpontosuló ereje elleni támadó hadi működését rögtön és gyorsan megkezdeni elmulasztá. Sőt ellenkezőleg az eldöntőben győztes nagysarlói s komáromi ütközetek után (ápril 19- és 26-kán) a budai vár ostromára visszavezetett magyar csapatokat, már annak bevételével is, mintha csak békesség lett volna, 8 egész napig hagyák Budapesten vesztegelni. Ezen nyugalom egészen szükségtelen s oknélküli volt, miután a lovasság Buda körül 3 hétig tétlenül tanyázott, s a gyalogság (35.000-nyi) nagy számához képest az ostromnál nem igen volt megerőltetve. Ezen 8 nap kipótolhatlan időveszteség volt, mert miután a Panjutine-féle orosz hadtest jun. 13-ika körül csak részenkint, szakadozva érkezett meg Pozsonyba. •Görgei azon hibáját, hogy a magyar hadsereget Budára Honvédek Könyve. II. K. 1