Görgey István: Görgey Arthur a számüzetésben 1849-1867 (Budapest, 1918)
Tizenkettedik fejezet
Havi járandóság 6 Felségétől 127 aligha fogna különféle kellemetlenségeket kikerülhetni és másfelől az, hogy sikerül-e neki polgári keresetmódra szert tehetni, éppen nem bizonyos. Ezért a másik alternatívát véltem követendőnek s ily értelemben terjesztettem is az ügyet ő Felségének legfelsőbb elhatározása alá. Mire ő Felsége menten engem felhatalmazni kegyeskedett, hogy az Ön ura-öcscse tartásáról gondoskodjam, de ne egy állandó évi összeg alakjában, hanem havonkinti száz forintnyi tartási járulékok által. (Sustentationsbeträge.) Tekintve, hogy családja kevés tagot számlál, az ő katonai takarékossága mellett — ennyi valószinüleg elég lesz, leglényegesebb szükségei fedezésére. — Én : (t. i. Görgey Guido.) Általános köszönet kifejezése után: «Én ugyan szintén nem kételkedem, hogy a kénytelenség segítségével ez neki sikerülni fog; megjegyzem azonban, hogy ez esetben ő sohasem remélhet attól a legnyomasztóbb gondjától megszabadulhatni, melyet neki a Paskievics herczegtől kapott aranykölcsön visszafizetése okoz. — Kempen : «No bizony! am az 500 fél-imperial miatt! — Én: «Bocsánatot, kegyelmes uram! az 1100 darab volt, a mint öcsém nekem beszélte.» Részletes elmondás. ..... . — Kempen : «És mit! és ha még annyi volt volna is. — Mi ezeknek az oroszoknak kénytelenek voltunk mindenekért busásan megfizetni. E részben ura öcscsének a legkényesebb katonai becsületérzését is teljesen megnyugtathatja azon megjegyzéssel, hogy ha Paskievics herczegnek, vagy bárki másnak valaha eszébe jutna , részben ellene igényeket támasztani, csak egyenesen hozzám (Kempenhez) utasítsa őket. Én majd fogok tudni megfelelni ezen úgynevezett kölcsönökre. Ugyan micsoda más czímen is ajánlhatta volna Paskievics azokat ura öcscsének? Ennek tehát egyszers mindenkorra vesse el a gondját. — De hogy megint ama havi részletekre visszatérjünk: azt hinném, hogy ő talán jobban szeretné, ha azok neki a lehető legkevésbé feltűnő módon jutnának kezéhez — talán az ön személyes közvetítése útján?» -'i' i «Erre én ezt a gyöngéd figyelmet néhány szóval megköszönvén, magamat föltétlenül rendelkezésére bocsátottam ő excellentiájának. Mire ő ezen szavakkal szakított félbe: — Kempen : «ön talán kellemesen veszi, ha minderről uraöcscsét maga értesítheti még mielőtt az értesítést tőlem, talán csak a legközelebbi napok valamelyikén megkaphatja , és ezért kérem.