Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története 2. (Budapest, 1894)
I. Fejezet. Megadjuk!
________ I. „ Megadjuk !“ – annyi viszontagságos hosszú század után végre ismét falai közt ülhetnek össze tanácsra. Már július kezdő napján szokatlan élénkség támadt Budapesten. Gyülekezni kezdtek a honatyák. Mintha az egyenlőség diadalünnepére készült volna a nép: oly buzgalmat fejtett ki méltó fogadtatásukra. A múlt napok leverő keserveit egyszerre csapongó vidámság váltotta fel. Az országgyűlés július 2-ára hivatott össze, az ünnepélyes megnyitást azonban július 5-ikére tűzték ki. Előző napon, július 4-én már mindkét ház előleges ülést tartott. A felsőház korelnöke a hetvenkét éves báró Ferencz volt. A jegyzői tisztet mint legifjabbak: Andrássy Gyula gróf, Podmaniczky Frigyes és Podmaniczky Ármin bárók vették át. . A korelnök rövid üdvözlése után Szemere Bertalan belügyminiszter felolvasta a király leiratát, amely szerint a főrendiház elnökéül Majláth György országbíró, alelnökéül pedig báró Perényi Zsigmond neveztetik ki. A képviselőházban az agg Palóczy Lászlóra esett a korelnökség. A körjegyzők a következők voltak: Simonyi Lajos, Vojnics Lukács, Irányi Dániel, Dedinszky József, Marics Péter, Dániel Antal. 3* A képviselőház ülésterme a Redoutban. 15