Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története 2. (Budapest, 1894)

I. Fejezet. Megadjuk!

annyi viszontagságos hosszú század után végre ismét falai közt ülhet­nek össze tanácsra. Már julius kezdő napján szokatlan élénkség támadt Budapesten. Gyülekezni kezdtek a honatyák. Mintha az egyenlőség diadalünnepére készült volna a nép: oly buzgalmat fejtett ki méltó fogadtatásukra. A múlt napok leverő keserveit egyszerre csapongó vi­dámság váltotta fel. Az országgyűlés julius 2-ára hivatott össze, az ünnepélyes meg­nyitást azonban julius 5-ikére tűzték ki. Előző napon, julius 4-én már mindkét ház előleges ülést tartott. ________ I. „ Megadjuk !“ ‘ 15 A képviselőház ülésterme a Redoutban. A felsöház korelnöke a hetvenkét éves báró Ferencz volt. A jegyzői tisztet mint legifjabbak: Andrássy Gyula gróf, Podmaniczky Frigyes és Podmaniczky Ármin bárók vették át. . A korelnök rövid üdvözlése után Szemere Bertalan belügymi­niszter felolvasta a király leiratát, a mely szerint a főrendiház elnökéül Majláth György országbíró, alelnökéül pedig báró Perényi Zsigmond neveztetik ki. A képviselőházban az agg Palóczy Lászlóra esett a korelnökség. A körjegyzők a következők voltak: Simonyi Lajos, Vojnics Lukács, Irányi Dániel, Dedinszky József, Maries Péter, Dániel Antal.- 3* 1848-1849-iki magyar szabadságharcz története 2.indd 25 2011.11.25. 21:59:36

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék