Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harczának katonai története 2. A tavaszi hadjárat (Budapest, 1897)
Negyedik rész. A magyar támadó hadjárat 1849. márczius elejétől május végéig - Huszonegyedik fejezet. Előkészületek a tavaszi támadó hadjárathoz; hadrend, hadműveleti tervek. Bevezető hadműveletek a főseregek körében; 1849. márczius elejétől április elejéig
NEGYEDIK RÉSZ. A magyar támadó hadjárat. 1849. márczius elejétől május végéig. HUSZONEGYEDIK FEJEZET. Előkészületek a tavaszi támadó hadjárathoz; hadrend, hadműveleti tervek. Bevezető hadműveletek a főseregek körében. 1849. márczius elejétől április elejéig. Windischgrätz herczeg kápolnai győzelmét túlbecsülve, az annak lefolyásáról és eredményéről Ő Felségének küldött jelentésében többek között azon reményének adott kifejezést, hogy „pár nap múlva Debreczenben leend s a pártütés fészkét hatalmába keríti.“. Ezen győzelmi jelentés az osztrák udvari és kormány körökben végleg megérlelte az elhatározást, miszerint a már régebben tervezett sebetsége elé márczius 4-én szentesítés végett előterjesztett „birodalmi alkotmányt mely Magyarországot, eddigi kiváltságainak eltörlése mellett a többi tartományokhoz hasonlóan az összbirodalomba kebelezte, kihirdesse. Ezen tény által a nemzet és dynasztia között fennálló viszály békés kiegyenlítésének lehetősége végkép megszűnt, minek folytán a két fél össze nem egyeztethető kívánalmainak döntő eszköze gyanánt továbbra is a kard, a fegyveres erőszak maradt alkalmazásban. A gondviselés, mint alább látni fogjuk, úgy akarta, hogy a győzelem istennője egy időre a magyar zászlókhoz szegődjék, mely körülmény ■viszont a magyar intéző köröket késztette egy elhamarkodott, sajnálatos lépés megtételére. A honvédelmi bizottmány elnöke, 1848/49. köt. tört.