Kemény Gábor: Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848-49-ben (Pest,1863)
Előszó
ELŐSZÓ. Ezen munka szerzője kiváló előszeretettel foglalkozik amaz átalános törvényekkel, melyek a történelmen végig vonulnak, melyek nemzetek és államok múltját megszabták, jelenét igazgatják, jövőjét előkészítik; de nem szokott a történetnek rajzoló, előadó, adatgyűjtő részével tüzetesen foglalkozni. A tudomány két ága közt pedig majdnem olyan különbség van, mint létezik a természettan és természetrajz között, midőn amaz első az átalános törvényeket kutatja, mely szerint bármely változása, fejleménye a világ végtelen egyetemének történik, — ám az utóbbi pedig, az egyes részleteket vizsgálja, melyekben a természet működése, mondhatnám, nyilatkozik. Mindemellett, eme vázlatok rajzolója, a történészet alakító, adatgyűjtő nagy mezejére lépett, ez kétségtelen. Különös okoknak kellett őt erre vezetni. Elmondok azok közül néhány nevezetesebbet. Azon tárgyakat, melyeket eme vázlat nyújt, más még nem írta meg. Vagy ha megírta, a nyújtott kép mellékesen odadobott, hiányos vagy hibás. Ha más vállalkozott volna eme munkára, szívesen egyébbel foglalkoztam volna; gyönyörködtem volna helyes felfogásában, jó művét megtapsoltam volna. Hiában várakoztam azonban, nem érkezett ki e munkát-átvegye.