Biás István: Marosvásárhely a szabadságharcz alatt (Marosvásárhely, 1900)
Marosvásárhely a szabadságharcz alatt
napjaival. Innen írta nejéhez utolsó levelét, s még bizton remélte itt költött dalával, hogy meg kell érje azt a nagy napot, a melyért lantja s kardja fáradott. * *) Ezeket emléktáblája így örökítette meg: „PETŐFI SÁNDOR a szabadság dalnoka MAROSVÁSÁRHELYT, 1849. Julius 30-án ezen Görög-féle sarokház *1 főtéri erkélyes termében EGRESSY GÁBORRAL együtt GÖRÖG KÁROLY és neje ZIEGLER VILMA vendégszerető házigazdák körében megreggelizvén — innét indult BEM .JÓZSEF altábornagy kíséretében a Fehéregyháza (Segesvár) melletti csatába — hol 1840. julius 31-én eltűnt. ITT MÉG EMBER VOLT, INNÉT INDULT KI A NAGY ÚTRA, HOGY CSILLAG LEGYEN Ö. FÉNYE ÖRÖKRÉ RAGYOG. EMELTE A KEGYELET 18X4.ÉVI Erdélyi hadsergünk sorsa a segesvári csatában mondhatni eldőlt. Több kínos mérkőzés után, aug 9-én, Temesvárnál az egész hadtest felbomlott. Világost követte Déva, s a szabadságharcz ügye végleg elbukott. Vásárhely már aug. 2-án szerencsétlen helyzetbe jutott. Grotenhjelm orosz *) L. :Bizony mondom, hogy győz most a magyarhez. M.-Vásárhelyen irt költeménye. *) Jelenleg a takarékpénztár tulajdona.