Biás István: Marosvásárhely a szabadságharcz alatt (Marosvásárhely, 1900)

Marosvásárhely a szabadságharcz alatt

napjaival. Innen írta nejéhez utolsó leve­lét, s még bizton remélte itt költött da­lával, hogy meg kell érje azt a nagy napot, a melyért lantja s kardja fáradott. * *) Ezeket emléktáblája így örökítette meg: „PETŐFI SÁNDOR a szabadság dalnoka MAROSVÁSÁRHELYT, 1849. Julius 30-án ezen Görög-féle sarokház *1 főtéri erkélyes termében EGRESSY GÁBORRAL együtt GÖRÖG KÁROLY és neje ZIEGLER VILMA vendégszerető házigazdák körében megreg­gelizvén — innét indult BEM .JÓZSEF al­tábornagy kíséretében a Fehéregyháza (Se­gesvár) melletti csatába — hol 1840. julius 31-én eltűnt. ITT MÉG EMBER VOLT, INNÉT INDULT KI A NAGY ÚTRA, HOGY CSILLAG LEGYEN Ö. FÉNYE ÖRÖKRÉ RAGYOG. EMELTE A KEGYELET 18X4.É­VI Erdélyi hadsergünk sorsa a seges­vári csatában mondhatni eldőlt. Több kínos mérkőzés után, aug 9-én, Temesvárnál az egész hadtest felbomlott. Világost kö­vette Déva, s a szabadságharcz ügye vég­leg elbukott. Vásárhely már aug. 2-án szerencsét­len helyzetbe jutott. Grotenhjelm orosz­ *) L. :Bizony mondom, hogy győz most a magyarh­ez. M.-Vásárhelyen irt költeménye. *) Jelenleg a takarékpénztár tulajdona.

Next