Kovács Lajos: A békepárt a magyar forradalomban. Válaszul Irányi Dániel röpiratára (Budapest, 1883)
Tetszett Irányinak hírlapi felszólalásán túl még röpiratban is terjeszteni vádakat a békepárt ellen, melyek a mily igaztalanok, és oly súlyosak, és csak azt bizonyítják, hogy ő „sem nem tanult, sem nem feledett“ harmincznégy év alatt semmit. „Mi és ti“ állunk ma is szemben, mint 1849-ben Akkor is Irányi idézte fel a házban a „mi és ti“ vitát, ma is ő éleszti azt fel az irodalomban. Ám legyen neki az ő kedve szerint. Mi akkor is kinyomattuk — lapunkban — az „Esti lapok“-ban, hogy egyetlen szavukat sem hallgatjuk el, semmi támadásaik elöl nem hátrálunk. Ma sem mondhatok egyebet, mint lapra lapban, röpiratra röpiratban számolunk velük. Az irodalmi vita azonban, noha történelmünk legérdekesebb eseményei körül forog, az ő kezében a forradalmi pártok szenvedélyes recriminatióinak színét ölti magára. Ő akkori benyomások alatt 1850-ben irt emlékiratra, akkori hangján felel ma. Ez szomorú, de hű képét adja az akkori pártviszonyoknak.